Az iskola és sok szülő kizárólag a gyermekek értelmének a pallérozására teszi a hangsúlyt. A jövőben pedig inkább az érzelmi szint egyensúlyára és az empátiára kellene törekedni. De miért is?
A családi nyaralás szervezése iszonyú logisztikai feladat. Hét olyan helyet mutatunk, ahol kicsik-nagyok egyaránt remekül érezhetik magukat.
A hallássérült fiatalok úgy érzik, rájuk kevésbé figyel oda a társadalom. Szokatlan dolgot villantanak egy balatoni táborban.
Minden igényt kielégítő családi pihenésben volt részünk a családdal. Soroljuk is, hogy hol jártunk, mi mindent csináltunk a történelmi fürdővárosban.
Ma van a Kábítószer Elleni Küzdelem Világnapja. Ma már gyakran 14 évesen vagy még hamarabb nyúlnak először kábítószerhez a gyerekek. Nézzünk meg néhány ismert embert, akinek sikerült lejönni a drogról.
Miért vannak példátlan helyzetben a Z-, alfa-generációsok szülei? Mikor, mennyi ideig engedhetjük a gyereket az online világba? Kellenek-e a korlátozások?
“Debrecenbe kéne menni…” – így szól a szinte mindenki számára ismert régi népdal. Ha a cívisvárosban járunk, Erdőspusztára mindenképp érdemes elmenni. Akkor is ha nem Debrecen a célpontunk, hanem amikor úgy érezzük hiányzik a természet, az erdő, a friss levegő, a nyugalom. Mindez - és még annyi minden más adott a négycsillagos Erdőspuszta Clubhotelben, Debrecentől mindössze 4-5 kilométerre. Mi is ellátogattunk ide néhány napra feltöltődni.
Figyelj oda idősebb családtagjaidra, hallgasd meg őket, törődj velük! - Erre buzdít Bombera Krisztina és még sokan mások egy külföldi kampány nyomán.
"Mi, keresztények hősnek tekintjük azokat, akiket a népirtásban öltek meg. Gyülekezetünk többségének is van olyan felmenője, aki a népirtásban veszítette életét, ahogy a nagyapám is. A jelenlegi Örményország területén élők 90 százaléka azoknak a menekülteknek a leszármazottja, akik ebbe az irányba menekültek a mészárlások elől. De nem akarjuk középpontba állítani ezt a kérdést, nem akarunk az emberi fájdalomra építeni. Persze imádkozunk a nemzetért, s a népirtás nemzeti napján megemlékezünk az áldozatokról. Akik pedig megtérnek, azokon azt látjuk, hogy Isten megvigasztalja őket. Általánosságban az örmények megbocsátók: megbocsátottak a népirtásért is, nem dühösek, nem agresszívak, mindössze annyit szeretnének, hogy a történelem igazságai a helyükre kerüljenek. Magam is eltöprengtem már azon, hogy hogyan lehet az, hogy egy nemzet ilyen erős tud maradni, miközben megbocsátó. A törökök is szabadon jöhetnek-mehetnek az országunkban, üzleti célból is, és a mieink is mehetnek Törökországba." (Bővebben az interjú).
Flesch István újságírónak, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott munkatársának Örmények, törökök, kurdok - Az 1915-ös örmény katasztrófa és a mai Törökország című könyvében bővebben is olvashatunk nemcsak a népirtásról, hanem mindarról, hogyan dolgozzák fel a 100 éve történteket az Anatólia területen élő népek. Hrant Dink újságíró alakja, is gyakran megjelenik a könyvben. Tizenkét éve, január 19-én meggyilkolták az örmény származású török újságírót, aki a törökök és örmények közötti megbékélés szószólója volt. Dinket, egy tinédzser fiú „Megöltem egy hitetlent!” felkiáltással végzete ki lapjának székháza előtt Isztambul központjában. A tett elkövetésével Ogün Samastot, egy 17 éves török nacionalistát vádolták meg. A gyilkosság egy örmény népirtásról szóló film bemutatója előtt történt, amelyben Dink is megszólalt. Bővebben a Kultúrparton olvashatsz erről egy írásomban. Elif Shafak írónőt, Dink halála előtt egy évvel erre a paragrafusra hivatkozva három éves börtönbüntetéssel fenyegették meg Az Isztambuli fattyú című regénye miatt, melyben regényének szereplői nyíltan beszélnek a Törökországban tabutémának számító örmény népirtásról. Hasonlóképp a Nobel-díjas török író Orhan Pamuk ellen is vádat emeltek néhány éve, miután arról beszélt, hogy „egymillió örményt öltek meg ebben az országban”.
Mindössze 28 állam ismeri el hivatalosan is a genocídiumot. Bár maga a Nobel-díjas író, Elie Wiesel alapítványa is közzé tett egy 53 Nobel-díjas tudós által aláírt levelet, amelyben közlik, hogy a történész-kutatókkal megegyezve egyetértenek abban, hogy az 1915-ös örmények elleni tömeges gyilkosságok kimerítik a genocídium fogalmát, Törökország töretlenül kitart amellett, hogy az események a világháború során történtek, szükségképpen ugyanúgy voltak török áldozatai is, és a török vezetés nem játszott semmilyen szerepet az örmények tömeges meggyilkolásában. Amikor Barack Obama egyik 2015-ös beszédében bár nem ismerte el, de meg merte említeni a népirtás utalva az emberpusztításra, Erdogan török elnök dühödt beszédben rohant ki Obamától Hollande-ig és Ferenc Pápáig mindenki ellen, aki ki merte ejteni ezt a szót a száján, vagy szerinte nem elég differenciáltan értékelte a százegy évvel ezelőtti eseményeket.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a jereváni genocídium központban nem találunk az előbbihez hasonló, török életmentőkre szóló utalást. Fodor Gábor turkológus szerint is olyan történelmi eseményről van szó, amelynek a mai napig van egy török és egy örmény értelmezése. Az egy ideje Törökországban élő történészt volt alkalmam megkérdezni arról, hogy jelenleg érzékelhető-e változás az álláspont alkulásában:
"Bár a civil társadalom vékony szegmensében van igény az események mélyebb elemzésére, illetve külföldön élő török írók és történészek ezzel kapcsolatosan merőben eltérő álláspontot is megfogalmaznak, a társadalom túlnyomó többsége a kormányzat álláspontjával ért egyet. Ezért ebben a tekintetben elmozdulás rövid távon nem várható. Ugyanakkor a kérdés nem képezi a napi politikai diskurzus tárgyát, a térségben felbukkanó válságok miatt a 2009-es örmény–török közeledés lekerült a napirendről."
Pedig Amerikában már szinte azonnal tudtak az örmények elleni rémtettekről a török birodalomban élő amerikai misszionáriusok beszámolójából. Az egyik ilyen misszió kapujában esett össze a kamasz több hónapja bujkáló Aurora Mardiganian, miután családja nagy részét szeme láttára kivégezték, őt elhurcolták, megerőszakolták, rabszolgának eladták. A lánynak sikerült megszöknie, és miután a misszióban valamelyest felépült Amerikába emigrált. Megrázó történetéből film és könyv is (Lelkek árverése, Megkínzott Örményország) született. Az örmény túlélő sohasem volt képes kiheverni a megrázkódtatásokat, amelyekről itt ebben a friss írásomban lehet olvasni. Aurora szerint az akkori némafilm nem képes visszaadni a borzalmakat, (szerintem) ugyanúgy, mint a mai hollywoodi giccses filmek sem.
Néhány jelenet a megmaradt filmkockákbólA genocídiumot egyesek keresztényellenes népirtásnak is nevezik, mivel a keresztény örmények, asszírok, szírek, káldok, görögök és arabok százezreit irtották ki a török és kurd fegyveresek. Becslések szerint a genocídium során teljesen vagy részben elpusztítottak 1900 templomot és 230 kolostort az akkori Oszmán Birodalom területén. A János és Pál apostolok által 2000 éve alapított legelső keresztény gyülekezeteknek ilyen módon írmagja sem maradt ezen a területen.
Hivatalosan Magyarország sem ismerte el genocídiumnak az örmény népirtást. A 8 milliós örmény diaszpóra alig 3 milliós anyaországa – amely két muszlim-török állam közé van beékelődve, az egyik Törökország: Ázsia és a Közel-Kelet kapuja, NATO-tagállam – geopolitikai sakkjátszmák színtere mind a mai napig. A keresztény gyökerű Európa identitásválságának egyik fájdalmas jele, hogy nem hajlandó kiállni egy hasonló szellemi hátterű, évszázadok óta üldöztetett népcsoport mellett, akiket 104 évvel ezelőtt a hitükért keresztre feszítettek, megerőszakoltak, megcsonkítottak és majdnem teljesen kiirtottak.
Miért van az, hogy gyakran még komoly közszereplők vagy feleségeik sem képesek megérteni, hogy az öltözettel üzennek vagy azt, hogy a szerephez fel kell tudni öltözni?
Hogyan élik meg a hitet az Y, és a Z generációsok a digitalizáció, a robotok és a mesterséges intelligencia korában?
Anglia után már nálunk is vannak helyek, ahol jutalmazzák, ha étkezés közben nem mobilozik a család! Már csak azért is fontos erre figyelni, mert egyes becslések szerint mindössze napi 8 percnyi beszélgetés jut egy gyerekre.
Létezik élet a közösségi média nélkül? Mennyire éljük a virtuális térben az életünket? "Ha nem posztoljuk, nem is történt meg"? Vendég: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő.
Philip K. Dick, a Szárnyas Fejvadász, a Különvélemény és az Emlékmás írója ötven évvel ezelőtt egy olyan világot jövendölt meg ... ami akár be is következhet?
"Huszonnégy évesen hívtak meg egy Computerworld konferenciára műsorvezetőnek. Napokig gondolkodtam azon, hogy mit vegyek majd fel. Tudtam, hogy nagyon sok sikeres CEO lesz jelen, én meg nagyon fiatalon szerettem volna beilleszkedni. Illeszkedni szerettem volna öltözködésemmel a konferencia stílusához, de nem szerettem volna egy fekete kosztümben sem megjelenni, mert az nem én lettem volna. Visszatekintve ez volt az első alkalom, amikor felismertem, hogy az öltözködés ebben a formában folyamatosa kihívást fog jelenteni számomra a következő időszakban." nyilatkozta Baracskai Anikó (Info Társ Egyesület) az interjúban.
A Teljes interjút is elolvashatod, kattints ide!
Az interjú a Dress Up! kampány keretében valósult meg. Bővebben a kampányról a blogon a Dress UP! kampány menüben vagy a honlapon, videók a Youtube-on! Nézz be a a Facebook-oldalra vagy az Instagramra is!
Minden jog fenntartva!
A trágár, obszcén, rosszindulatú, politikai tartalmú vagy nem témába vágó hozzászólásokat kimoderáljuk!
Fekete-fehér kép forrása: OrigoPhoto
Színes képek: Pretto