Íme egy sokrétű ajánló a közelmúlt legizgalmasabb, leghasznosabb könyvmegjelenéseiből a digitális bennszülöttekről. Ha szülőként, pedagógusként, vezetőként vagy munkavállalóként érdekel a téma, felbecsülhetetlen segítség lesz ez a lista!
Jean M. Twenge pszichológus, a San Diego-i egyetem tanára több mint 25 éve foglalkozik azzal, hogy vizsgálja digitális bennszülött generációk életét. Ha szeretnénk jobban megérteni a Z-generációt, vagyis a mai tinédzsereket és húszas éveik elejét taposó fiatalokat, akkor érdemes kezünkbe venni és elolvasni Twenge magyarul is megjelent IGeneráció című könyvét (a szerző a ’95 után születtekkel, vagyis főként az itthon Z-generációként ismert csoportot nevezi iGenerációnak).
A pszichológus, aki 25 éve foglalkozik generációs különbségek vizsgálatával könyvében arról ír, hogy 2012- től miképpen változott meg a tinédzserek érzelmi állapota és viselkedése, ugyanis a korábbi, millenniuminak (1980–2000 között születettek) nevezett nemzedékre még jellemző vonások ebben az időben tűntek el. Átfogó képet ad a világunkban zajló és a fiatalok felnőtté válását meghatározó társadalmi, kulturális és digitális változásokról is. Ez azért fontos, mert így könnyebben megérthetjük, mi miért történik úgy a mai digitális bennszülöttek életében.
Megnéztünk meg ezek közül néhányat ebben a posztban: https://
DR. DEVORAH HEITNER: Képernyőtudatos család
Dr. Devorah Heitner ifjúsági- és médiaszakértő arra kérdésre keresi a választ hogyan neveljünk digitális bennszülötteinkből digitális írástudókat? A hiánypótló könyv ajánlóját én írtam:
Nicholas Carr Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? - A sekélyesek kora
Vajon elbutít-e bennünket a Google? Az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? A memória változásáról például ezt írja:
"A kultúra több, mint - ahogy a Google fogalmaz - a "világ információinak" az összessége. Több annál, amit bináris kódokra redukálhatunk és az internetre feltölthetünk. A kultúra csak akkor őrizheti meg létfontosságú szerepét, ha minden egyes generáció tagjainak elméjében sikerül megújulnia. A memória kiszervezésével a kultúra elsorvad."
Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.
A könyvről már írtam itt: "Viszlát Facebook!" - Z generáció
TOM CHATFIELD Hogyan boldoguljunk a digitális korban? Képesek vagyunk-e jól együtt élni a technológiával?
Bolygónk felnőtt lakosságának több mint fele a digitális világhoz csatlakozva tölti napjai nagy részét. A mobiltelefon, az internet, a közösségi média, az email, az sms és a blog nemcsak a munkánkban, hanem a magánéletünkben is állandó és fontos szerepet játszik. De valójában milyen hatásai vannak ennek a kapcsolattartási kényszernek vagy a videójátékok vibrálóra csiszolt élményvilágának, melyről így ír a szerző:
"A tökéletesség egy bizonyos fajtáját megvalósíthatjuk az olyan játékokban, mint az Angry Birds, ugyanis elegendő idő és elszántság esetén a több száz millió felhasználó közül mindenki képes a maximális pontszámot elérni. A valódi világban ilyesmi azonban nem létezik, és nem is létezhet. Amennyiben kezdjük elvárni ezt … komoly bajban vagyunk."
Tom Chatfield az elsők között vizsgálja a digitális élet elménkre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Újszerű és gyakorlatias megközelítése rávezet, hogyan boldogulhatunk a digitális évszázadban úgy, hogy közben ne veszítsük el emberi mivoltunkat.
SIMON SINEK: A jó vezetőknek esznek utolsónak
Hogyan építsünk összetartó, lelkes és sikeres csapatot? Miért csak kevesen mondhatják el magukról, hogy imádják a munkájukat? Mit tehetünk, hogy alkalmazottaink biztonságban érezzék magukat a munkahelyükön? Hogyan motiváljuk Y generációs munkavállalóinkat? Simon Sinek vezetési tanácsadó magával ragadó – a hadseregtől a gyártósorig, a kormányzati intézményektől a befektetési bankokig számos területről vett – igaz történetekkel illusztrálja, hogy vezetőnek lenni elsősorban azt jelenti, hogy gondoskodnunk kell azokról, akiket ránk bíztak. Azokat a vezetőket, akik hajlandók utolsónak enni, a beosztottaik a legfontosabb pillanatokban végtelen hűséggel jutalmazzák, és mindent beleadnak a közös célok megvalósítása és a cég előrehaladása érdekében. Ha valakit érdekel a vezetés, és a mai fiatalság vezetése, akkor érdemes olvasni ezt a könyvet. Elgondolkodtatja korunk vezetőit arról, ami a Z-generációsoknak rendkívül fontos: a munkahelyen mit tesznek azért, hogy létrejöjjön a biztonság, egymás megértésének a bizalomnak a légköre, melyben a munkavállalók mernk kreatívak lenni: "A vezető célja az, hogy ne parancsot adjon – magyarázza Marquet kapitány. – A vezető azért van, hogy irányt és szándékot mutasson, és hagyja, hogy a többiek kitalálják, mit és hogyan tegyenek". Néha egy kicsit túlságosan "amerikai" a stílusa, de sok megfontolandó, használható dolog van benne.
Sinek magyarul megjelent Kezdj a miérttel! című könyve is hasonló kérdéseket feszeget:
Miért fontos inspirálnunk a vevőinket ahelyett, hogy manipulálnánk őket?
Miért tudnak egyes vezetők mindenki másnál jobban hatni a csapatuk tagjaira?
Miért nyereségesebbek és befolyásosabbak bizonyos vállalatok a versenytársaiknál?
A szerzőről már írtam itt: Az ipszilonok: a leggyakrabban szapult generáció
GARY CHAPMAN, ROSS C. Szülőfüggő fiatalok HOGYAN SZERESSÜK FELNŐTT GYERMEKEINKET?
A sikeres és jól ismert szerzőpáros – akik tollából már több, a családi élet nehézségeivel foglalkozó mű is származik – most éppen a szülők és felnőtt gyerekeik között megjelenő efféle konfliktushelyzetek megoldásához kíván segítséget nyújtani. Feltárják azokat az érzelmi és anyagi nehézségeket, melyeket a sokáig otthonlakó vagy újra hazaköltöző gyermekek okoznak. Foglalkoznak a fiatalok önállósulásának útjában álló akadályokkal, illetve a leggyakoribb konfliktusforrásokkal és ezek kezelési módjaival. Az úgynevezett "kemény szeretet" módszerét is javasolja Gary Chapman és társa, aminek egyik módszere lehet az például, hogy az otthon élő, de már dolgozó fiatal anyagilag hozzájárul a családi terhekhez. Ez elősegítheti az önállósodást, mivel ha nem hajlandó a ráeső részt vállalni, akkor el kell elköltöznie. Nagyon tanulságos és gyakorlatias megoldási javaslatok, valamint igaz történetek is színesítik a művet, olyan területeket tárgyalva, mint:
- milyenek is a mai fiatalok
- ha nem ürül ki a fészek
- az önállóság útjában álló akadályok
- amikor gyermekünk nehezen boldogul
- az eltérő értékrendből és életstílusból adódó feszültségek
- az anyós/após és a nagyszülő szerep kihívásai
A könyvről már írtam itt: Szex helyett inkább mamahotel vagy pornó?
GARY CHAPMAN & ARLENE PELLICANE: Netfüggő gyerekek
HOGYAN TEREMTSÜNK EGYENSÚLYT A VIRTUÁLIS ÉS A VALÓDI KAPCSOLATOK KÖZÖTT?
"Ironikus, hogy azok az elektronikus eszközök, amelyek összekapcsolnak a világ túlsó felén élő ismerőseinkkel, egyszersmind elválasztanak azoktól, akik mindössze egy karnyújtásnyira vannak tőlünk."
- olvashatjuk a kötet 3. fejezetében, melynek címe Érzelmi kötődés, szeretet. Talán mottója is lehetne a könyvnek ez a mondat, melyben a szerzők kutatási eredményeken és gyakorlati példákon keresztül mutatják be, mi mindent tehetnek a a digitális nemzedék szülei azért, hogy a technológia ne szétzilálja, hanem inkább összehozza a családot. A könyvből megtudhatjuk:
- mennyi képernyőidő számít túl soknak, és hogyan szabhatunk reális időkorlátokat
- miként taníthatjuk gyermekeinket tudatos képernyőhasználatra
- hogyan helyettesíthetjük a képernyőidőt közös családi időtöltéssel
- hogyan segíthetünk gyermekeinknek a társas készségek elsajátításában
- szülőként milyen mintát adunk saját képernyőhasználatunkkal.
A könyvről már írtam itt: A Z-generációsok és a szerelem
HAVEY, ALLISON; PUCCIO, DEANA: Szex és lájk és közösségi média
A Szex és lájk és közösségi média című hiánypótló kötet olvasmányosan, az életből vett példákkal és rengeteg empátiával mutatja be, mi zajlik kamasz gyerekünk szobájában és lelkében. Honnan tudhatjuk, hogy valóban boldog? Miképp beszéljünk vele a szexről és a párkapcsolatokról? Hogyan taníthatjuk meg hatékonyan védekezni az új, számunkra is ismeretlen kihívásokkal szemben? A kötet nemcsak a szülőknek, de a tizenéveseknek is hasznos tanácsokkal szolgál: hogyan tehető biztonságosabbá a randizás, a fesztiválozás vagy a külföldi utazás?
A szerzők, akik maguk is gyakorló szülők, évek óta dolgoznak fiatalokkal, és tapasztalataik azt bizonyítják, hogy a tiltás csak hazudozást és titkolózást szül. Tippjeik, tanácsaik ezért abban segítenek, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz gyermekünkkel, és őszinte, józan beszélgetéseket folytathassunk. Hiszen egy állandóan változó világban nincs nagyobb kincs a bizalomnál!
A könyvről már itt írtam: https://panpeterstop.blog.hu/2020/06/05/szexting_online_ragadozok
és itt is: https://wmn.hu/ugy/50231-porno-szex-szerelem---ebben-a-sorrendben---erotika-es-z-generacio-
Gottman, John - DeClaire, Joan: Gyerekek érzelmi intelligenciája
John Gottman és munkatársai szülőket és gyermekeket vizsgáltak, kísérték figyelemmel a gyerekek fejlődését. A neves pszichológus szerint a sikeres gyereknevelés kulcsa a gyermekünk iránt érzett szeretetünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésében - mint minden más területen - alapvető a szülői minta, a példamutatás. Ehhez az is nagyon lényeges, hogy akkor álljunk rendelkezésre, amikor igazán fontos, ami nem is mindig olyan egyszerű a mai rohanó világban.
Az könyvben olvashatunk az érzelmi fejlesztésről hatásairól. Megismerhetjük a négy szülői alapstílust, sőt, még egy tesztet is kitölthetünk, hogy megtudjuk mely szülői stílus képviselői vagyunk. Olyan fontos témákról is olvashatunk, mint az érzelmi fejlesztés lépései, stratégiái,a házassági konfliktusok a gyerekekre gyakorolt hatásai és ezeknek kezelése, az apák kulcsszerep, érzelmi fejlesztés technikák csecsemőkortól kamaszkorig.
Gyermekünk érzelmi intelligenciájának fejlesztése 5 lépésben a szerző szerint:
1. Legyünk tisztában a gyerek érzelmeivel.
2. Ismerjük fel az érzésben a lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk a gyerekhez és megtanítsuk valamire.
3. Hallgassuk meg együtt érzőn, és ismerjük el a gyerek érzéseinek jogosságát.
4. Segítsünk a gyereknek abban, hogy megnevezze a saját érzelmeit.
5. Jelöljük ki a határokat, miközben segítünk a gyereknek megoldani a problémát.
Bővebben itt írtam a könyvről: https://panpeterstop.blog.hu/2018/10/25/eq_meno
Michele Borba: Szelfimánia
Michele Borba pszichológus, nevelési és oktatási szakértő Szelfimánia című bestsellerében erre a szükségre irányítja rá a figyelmet. Egy érdekes kutatásról is beszámol, miszerint a mai tizenévesek feleannyira képesek együttérezni másokkal, mint harminc évvel ezelőtti társaik. Rámutat, hogy a túlzott digitális eszközhasználat hátulütője lehet az is, hogy elveszi az időt, a lehetőséget olyan valódi élethelyzetek megélésétől, amelyben a gyerek meg tudná tanulni az offline érzelemket felismerni, kifejezni - beleértve az arckifejezéseket, hangsúlyokat, gesztusokat. Ennek hiányában ugyanis a későbbiekben fennállhat a veszélye annak, hogy nehezebben teremt majd kapcsolatokat, szociális, közösségi készségei nem fejlődnek megfelelően. emutatja, hogy a mindennapok során milyen sok alkalom adódik az empátia tanítására (többek között játék, szerepjáték, átbeszélésre alkalmas mesefilmek, mesék, közösségi játékok, sport). Felhívja a figyelmet a szülői folyamatos példamutatás fontosságára és az empátiát fejlesztő kommunikációra (hatékony dicséret, szapulás helyett jól megfogalmazott énüznetek) is.
Bővebben a témáról itt írtam: https://panpeterstop.blog.hu/
Az empátia témájával foglalkozik a népszerű filozófus, Roman Krznaric könyve is. A tudós áttekintette a pszichológia, az agykutatás, a társadalomtörténet és más szakterületek empátiával kapcsolatos kutatásait, valamint beleásta magát az empátia számos úttörőjének munkásságába. Könyvében rámutat, hogy az empátia azon túl, hogy meghatározó szerepet játszik abban, kik is vagyunk valójában, nélkülözhetetlen tulajdonság a 21. században. Ha képesek vagyunk a másik helyébe képzelni magunkat, javul az életminőségünk, harmonikusabbak lesznek a kapcsolataink, és új megvilágításba kerülnek az élet legfontosabb kérdései.
"[…] az empátia annak művészete, hogy beleéljük magunkat a másik helyébe, megértjük az érzéseit, a szemléletmódját, majd az így megszerzett tudás alapján cselekszünk. Az empátia tehát nem azonos az együttérzéssel, a másik iránti szánalommal vagy sajnálattal […] Az empátia tehát a másik eltérő ízlésvilágának felfedezéséről szól."
Az empátia különösen nélkülözhetetlen multigenerációs közösségekben, munkahelyeken, ahhoz, hogy képesek legyünk egy eltérő generációba tartozó munkatársunk, embertársunk megértésére és hatékony együttműködésre.
Dr. Máté Gábor, Dr. Gordon Neufeld: A család ereje
Dr. Máté Gábor és a Gordon Neufeld pszichiáter egyesült erővel elemzik korunk egyik legégetőbb problémáját: a kortársak egyre inkább átveszik a szülők szerepét gyermekeink életében. A gyerekek társaiktól tanulják meg, mi a jó és mi a rossz, milyenek legyenek, hogyan viselkedjenek, ez azonban aláássa a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai lövöldözések, a kamaszkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet.
A könyvnek hatodik részének címe: Utóirat a digitális korszakhoz: hogyan ragaszkodjunk a gyermekeinkhez az internet, a mobiltelefonok és a videojátékok korában? Itt részletesen kifejtik, hogy miért gondolják úgy, hogy a digitális forradalom inkább a kortárs-orientációnak kedvez, mint a szülő-gyermek kötődésnek:
„Akiknek van digitális eszközük, és rendelkeznek a használatához szükséges technikai készségekkel és ismeretekkel, azok nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba egymással. Ahogyan azt minden olyan felnőtt tanúsíthatja, aki nem technikai zseni, és akinek még a távirányító kezelése is gondot okoz, ez a dinamika egyértelműen a fiataloknak és az ő egymáshoz fűződő kapcsolatuknak kedvez.”
Végül pedig a fenntarthatatlanságot hangsúlyozza ki a szerző, ugyanis, az a mód, ahogyan a gyerekek a technológiai eszközökkel fölnőnek, nem fenntartható.
"A gyerekek a jövőt képviselik, de azoknak a gyerekeknek nincs jövőjük, akik a technológia rabjaivá válnak."
Adam Alter: Ellenállhatatalan - Hogyan okoz függőséget a technológia?
Adam Alter pszichológiát és marketinget oktató amerikai szerző szerint kényelmesnek és hasznosnak tűnő technológiai megoldások rendkívüli varázsa nem véletlen: mérnökök és kutatók hadai dolgoznak azon, hogy az emberi természet sajátosságait kihasználva a lehető legaddiktívabb felhasználói élményt tervezzék meg, legyen szó számítógépes vagy telefonos játékról, közösségi oldalról vagy okoseszközről. Allter könyvében olvashatunk történeteket többek között Chris Andersonról, a Wired magazin volt szerkesztőjéről, aki minden otthoni eszköz használatánál szigorú időkorlátokat vezetett be, „mert első kézből tapasztalhattuk meg a technológia jelentette veszélyeket”. Öt gyermekének sosem lehetett képernyő a szobájában. Evan Williams, a Blogger, a Twitter és a Medium egyik alapítója több száz könyvet vett két kisfiának, de iPadet nem kaptak. Walter Isaacson, aki a Steve Jobs-életrajzhoz végzett kutatás idején egyszer a Jobs családdal vacsorázott, elmondta Bilton nak, hogy egyetlenegyszer sem húzott elő senki iPadet vagy számítógépet. A könyv nem csak a viselkedési szenvedélybetegségek, a modern digitális világ sötét oldalának szakértő elemzése, hanem annak vizsgálata, hogyan szabhatunk gátat a folyamatnak, és vehetjük kézbe ismét az irányítást – saját magunk és gyermekeink jólléte érdekében.
Bővebben: https://panpeterstop.blog.hu/2019/02/04/mobilfugges_etkezes
Látszólag kicsit mintha kilógna a ebből válogatásból Kalapos Éva felkavaró regénye, mivel nem szakkönyv, hanem irodalom, de mindenképp itt a helye. Azokban az ifjúsági regényekben, melyek kortárs szereplőkről szólnak már szinte kimaradhatatlan téma a Z-generáció online szférában zajló élete, benne cyberbullying, az internetes játékok, az online chatek világa.
A Massza nemcsak a különc kamszfiú, Ráber Patrik életéről szól, hanem az online és offline megfélemlítésről, egy kamasz legádázabb félelmeiről és arról, hová vezet, ha az online térben teljesen elvész a kontroll és az ha nincs olyan felnőtt, akitől segítséget tudna, merne kérni.
Mindenképpen hasznos olvasmány főként azoknak, akik szeretnének bepillantást nyerni a mai tinédzserélet küzdelmeibe, kihívásaiba, a kortársaikkal és a felnőttekkel, szülőkkel, tanárokkal való viszonyokba.
A könyv abban is segít, hogy képesek legyünk könnyebben beleérezni a Z-generáció világába és együttérezni velük, felismerni a mélyen lappangó problémákat, segélyhívásra vonatkozó apró jeleket.
Létezik-e fájdalommentes elszakadás? Miért érezzük utána elhagyatottnak magunkat? Mi a gyászmunka, és befejeződhet-e egyáltalán? Mire jók az emlékek? Igaz-e, hogy egész életünk a szimbiózis utáni nosztalgia jegyében telik el? Ezekre a kérdésekre válaszol Marcel Rufo francia gyermekpszichiáter sok-sok empátiával, nagyon emberien.
Gyöngeségeinket megértve tükröt tart elénk, melyben valamennyien ráismerhetünk önnön kétségeinkre, az elválással kapcsolatos félelmeinkre. Kötődés nélkül nem lehet élni, de amint megkötözve érezzük magunkat, lazítanunk kell a köteléken, és el kell tudnunk szakadni, hogy megőrizhessük önmagunkat.
Nicholas Kardaras: A képernyő rabjai
Előfordult már környezetedben, vagy akár családodban, hogy amikor egy gyerektől el akarta valaki venni a kütyüt, a tabletet vagy az okostelefont, hiszti vagy dührohammal reagált? Nem meglepő ez a reakció, hiszen - amint a könyvből is megtudhatjuk - agyi képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy az okoseszközök ingerei rendkívül erősen hatnak az agy örömközpontjának dopamintermelésére. Mindez lehet hasznos is némely körülmények között, például az amerikai hadseregnél égési sérültek fájdalmait is számítógépes játékokkal tudják csökkenteni, a kínokat is felül tudja írni állítólag egy-egy derengő képernyő által okozott örömérzet. Azonban egyre több nyugtalan és nehezen tud szembe nézni saját lelkiismeretével, amikor azt tapasztalja, hogy az időkorlát és egyéb szabályozás nélkül gyerekkézbe adott eszközök akár függőséget és más problémákat is okozhatnak. Nicholas Kardaras az Egyesült Államok egyik vezető függőségszakértője nemcsak fiziológiai-pszichológiai szempontból vizsgálja a világszerte ragályként terjedő képernyőkórt, hanem feltérképezi szociológiai, kulturális, gazdasági vonatkozásait is. Nem pánikot akar kelteni, hanem megérteni és megértetni, milyen kockázatoknak és veszélyeknek tesszük ki gyerekeinket, ha korlátlanul használják a különböző digitális eszközöket.
Ezt a könyvet most megnyerheted a blog Facebook-oldalán!!!
Philip Zimbardo, Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat - Hova lettek a férfiak?
"A fiatal férfiak soha nem látott kudarcot vallanak az oktatásban, a társadalmi, de még a szexuális életben is. A fiatal nők pedig minden területen felülmúlják őket az általános iskolától az egyetemig, a munkahelyeken és még a sportban is. Felmérésekkel, interjúkkal, kutatásokkal a tüneteket, az okokat, a következményeket igyekeztünk felvázolni. Arra jutottunk, hogy a fiúk gátlásosak, magukba fordulók, lobbanékonyak, lelkiismeretlenek. A lányok függetlenebbek, szorgalmasabbak, rugalmasabbak és jobban boldogulnak a világban" - kongatja a vészharangot a valasz.hu-nak adott interjúban a szociálpszichológus. A könyvben szóba kerül a párválasztási és párkapcsolati nehézségekkel is küszködő és sok esetben masszív pornófogyasztó generációk útkeresése is. A mindennapok helyett az online-világban létezők számára a face-to-face kapcsolatokban gyakran kommunikációs blokkok keletkeznek mivel a virtuális világban használt kapcsolattartási mechanizmusok nem adaptálhatók az offline világba: az internetes filmekkel ellentétben a való világban nem lehet továbbkattintani, ha valami nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk. A családalapításhoz, gyerekvállaláshoz, elkötelezett párkapcsolathoz szükséges felelősségvállalásnak sem kedvez az kényelmesült élet és a mesterséges online létforma.
A világhírű szakember könyve - akivel egy sajtótájékoztatón volt szerencsén találkozni - már többször szóba került a blogon, például:
Hogyan lettek a férfiak Harisson Fordból a mamahotel cicanacis, favágó inges szakállgyurijaivá?
Hogyan lehet bekapcsolni a kikapcsolt férfit?
A Kultúrparton is írtam már a könyvről: https://kulturpart.hu/2016/06/11/mitol_valik_a_fiatalabb_generacios_ferfiak_szamara_unalmassa_a_szex
