Bob Geldof ír zenész, békeharcos aktivista a fiatal nemzedéket hibáztatja a világon végigsöprő terrorhullámért. A saját zenésztársaival szemben is rendkívül kritikus, 64. évét taposó Geldof a héten a "One Young World" nevű ifjúsági csúcstalálkozóra sem szerelmes éneket ment előadni, hanem egyenesen azt állította, hogy a fiatalok kezei "vérrel vannak bemocskolva". 

A munkaerőpiac domináns csoportját alkotó Y-generáció alapjaiban változtatja meg a hivatali munkáról alkotott eddigi képet.

November elején az M2/Petőfi TV-ben az "Én vagyok itt!" c. műsorban Galán Angéla kérdezte a  blog alapító-szerkesztőjét a felnőtté válásról, fiatalkori munkahely-választásról néhány percben. 

Rögtönzött Harcsa Veronika mini-koncert; a Sharif nevet felvett Horthy unokának a szónoklata;  tánc Zimbardo-val, Al Ghaoui Hesnával egy Diana Ross dalra; fogpiszkálós logikai játék;  egy bencés szerzetes igehirdetése, egy trash-metál banda frontemberének vallomása; stanfordi, bostoni egyetemi oktatók előadásai... Mindez (és még sok más) egyetlen napon, október elsején a veterán sztár szociálpszichológus, Philiph Zimbardo nevével fémjelzett Hősök Tere Kezdeményezés 2. nemzetközi konferenciáján.

A házasság nem ódivatú, hanem menő?

A napokban mutatták be az Európa Bizottság legfrissebb, fiatalokkal foglalkozó jelentéstervezetét, amely többek között arra is kitér, hogy a tanulási lehetőségek szélesebb kínálata, valamint a munkaerőpiaci elhelyezkedés biztosítása alapvető jelentőségűek a fiatalok radikalizálódása és marginalizálódása elleni harcban. Az EU-s intézkedések több milliárdos pályázati alapot biztosítanak a fiatalok felzárkóztatásra. Kérdés, hogy a leghátrányosabb helyzetű fiatalokhoz egyáltalán eljut-e a lehetőség híre?

Szeptember elején Pély Barnával beszélgettünk kicsit a felnőtté válásról, az ipszilonokról, a tanításról. Természetesen a zenét és a hófehér jaguárt sem hagyhattuk ki a témákból. Sőt, még azt is megkérdeztük tőle, hogy netán ő-e a mindenkori hófehér jaguár.

Ki volt Jézus a hatvanas-hetvenes évek hippijei számára? A hatvanas évek tékozló fiainak-lányainak és vámszedőinek barátja volt? Netán a korszak Amerikájában ikonnak számított? Miért nézett ki oly sok hippi "Jézusosan"?

Ahhoz, hogy markánsan eltérő gazdaságpolitikai és kulturális miliőbe születő generációk megértsék egymást, fontos, hogy ne csak egymást ismerjék meg, hanem azt közeget is, ami az adott generációt körülveszi. Ebben a bejegyzésben a baby-boomerek, vagyis az 1945 és 65 között születtek a múltjára fókuszálunk.

Mi a közös Bill Gates-ben, Mark Zuckerbergben, Kunhalmi Ágnesben és Kósa Lajosban? Mindegyikről elmondható, hogy ismert, befolyásos ember - diploma nélkül. Ülhet-e a parlamentben szakmunkás végzettséggel, vagy éppen államvizsga nélkül? Vezethet milliárdos vállalko­zást? Naná! A jelenlegi EP elnök legma­gasabb végzettsége az érettségi. És ő csak egyetlen példa.

Sok fiatal szemei előtt hosszú éveken keresztül egy fontos cél lebeg: LEDIPLOMÁZNI! Utánajártunk, hogy mennyi időbe, erőfeszítésbe, pénzbe kerül elérni ezt a célt és milyen akadályokkal kell szembenézni ehhez.

"Keresd a nőt!" - tartja a híres francia mondás. Ebben az írásban azokat a nőket helyezzük a figyelem középpontjába, akiknek társai viszolyognak a felelősségvállalástól, kerülik a döntéshozást, nem akarnak felnőni. Kik azok a nők, akik még az infantilis férfiak oldalán is vállalják a házasságot? Miért adták a fejüket és kezüket erre? Megkeressük tehát a nőt Pán Péter mellett!

Sokan csak pislogunk, hogy a digitális világban már nincsenek tabuk, nincsenek átléphetetlen korhatárok, de vannak kérdőjelek, szorongó, fejüket homokba dugó szülők és főképp az átszexualizált világunk útvesztőjébe tévedt és összezavarodott gyerekek...főleg olyan  14 (!) év alatti gyermekek, akik ha kinyitják a számítógépet, akkor elkerülhetetlenül ömlik rájuk (is) az internetes pornó.

Azt gondoltad eddig, hogy a mai fiatalok többsége a romkocsmákban őgyelgő, a fesztiválokon önmagukat leamortizáló, az internetről rendelős, szelfizős hipszterek nemzedéke? Talán van benne némi igazság, de ez csak egy nagyon keskeny réteg...

"Nyáron gyűjt az eszes"- tartja az örökérvényű mondás. Bár napjainkban már nem a betakarítás, a téli hónapokról való gondoskodás köti le az emberek nagy részének energiáját, mégis valahogy az évezredek során belénk ivódott, hogy nyáron is kell valami hasznosat tenni.

A nyár az egész évben robotolók számára a lazulás, a nyaralás, a pihenés ideje. Sokaknak viszont éppen ellenkezőleg, a június, július, augusztus a legstrapásabb hónapokat jelentik a munkájukban. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy mindhárom hónapot kivegyék szabadságba, de tagadhatatlan, hogy vannak olyan munkahelyek, ahol azért jellemző egyfajta uborkaszezon ilyenkor. A diákok is ekkor tudják kifújni magukat a stresszes vizsgaidőszak után. Vannak olyan szerencsések - zömében diákok - is, akik bőséges szabadságukkal nem tudnak hirtelen mit kezdeni, viszont lelkiismeretfurdalásuk támad az elhevenyészett nyári napok miatt. Nekik szeretnénk néhány hasznos tippet adni ahhoz hogyan lehet a nyári vakáció napjait kellemesen és hasznosan kiélvezni:

1. Alapolvasmányok pótlása

Úgy érzed, hogy fontos lenne általános műveltséged megalapozására. Csak karácsonyi filmekben hallottál az evangéliumról, de szégyelled, hogy soha nem olvastál még egy könyvet sem a Bibliából? Kihagytad Jókait a suliban, inkább csak filmen nézted meg? Összekevered a görög mitológiát a keltával? Nosza, kiváló alkalom pótolni a lemaradást! A helyi könyvtárban biztosan rengeteg kincset érő könyvet tudnak ajánlani neked. 

2. Új dolgok tanulása, amire a hajtós időszakban sosincs időd

Például, elsajátíthatod egy hasznos számítógépes program alapjait, megszerezheted a jogosítványt, elvégezheted valamilyen nagy presztízsű egyetem online képzését, megtanulhatsz anyukádtól sütni-főzni, felelevenítheted megkopott idegen nyelvtudásodat, eljárhatsz képzőművészeti klubokba, tanfolyamokra vagy belekezdhetsz egy új sportágba.

3. Jótékonykodás vagy önkéntes munka

Besegíthetsz valamilyen civil szervezetben, de saját környezetedben is felajánlhatod segítségedet,

például időseknek, kismamáknak házimunkában, gyerekvigyázásban, bevásárlásban. beteggondozásban.

4. Takarítás, felújítás

A melegben gyorsan száradnak a ablakok, a függönyök, a szőnyegek, nekiállhatsz a takarításnak. Ruháidat, holmijaidat is átválogathatod, a szükségtelenné vált darabokat, használati tárgyakat ismerőseiddel elcserélhetitek, vagy az előbb említett civil szervezetekhez leadhatod őket, de rendezhetsz garázsvásárt is. Ha meguntad az egyik bútorodat, akár le is festheted. Ha tudsz varrni, készíthetsz új függönyt, párnát vagy ágytakarót.

5. Barátságok, rokoni szálak felelevenítése

Itt az idő rég látott unokatestvéreid, volt osztálytársaid látogatására, de nagypapádtól vagy a szomszéd idős nénitől is megkérdezheted hogyan élte meg a történelmi jelentőségű időszakokat. Meglepheted szeretteidet egy ráérős villásreggelivel is - mellé egy csokor illatos nyári virággal. Külföldi ismerőseidet is meginvitálhatod, körbevezetheted a városon vagy főzhetsz nekik egy jó gulyást.

6. Kreatív ajándékok készítése

Mindig is szeretted volna valami egyedi, saját készítésű ajándékkal meglepni a szeretteidet, de az időhiány megakadályozott ebben? Most tervezhetsz előre, elkezdheted a családfát, vagy a személyes fotóalbum összeállítását, szervezhetsz közös programot vagy készíthetsz ajándékba házi lekvárokat, befőtteket, szörpöket.

7. Állampolgári, közéleti aktivitás

Ha eddig időd ugyan nem volt, de igényed volt rá, hogy kiállj valamilyen közügyért, akkor most körülnézhetsz, kereshetsz egy elveiddel harmonizáló szervezetet, vagy felemelheted szavad egy ügyért levélben, kommentben, de akár petíciót is indíthatsz vagy szervezhetsz egy találkozót, klubot, létre hozhatsz Facebook csoportot.

 Nektek van még hasonló hasznos tippetek?

 Ha kedvedre való, hasznos volt ez a cikk, a Pánpéterstop Facebook-oldalon is csatlakozhatsz és tetszésedről biztosíthatsz úgy, hogy nyomot hagyhatsz egy lájkkal!

Ha tetszett ez a bejegyzés, iratkozz fel a hírlevélre (dorniko@gmail.com címre küldj egy emailt, hogy "hírlevelet szeretnék") hogy értesülj a legfrissebb bejegyzésekről! 

Mindig is voltak galád hódítók, akiknek megvoltak az első számú célpontjai. Nézzük meg, hogy az erre hajlamos férfiak kiket is tartanak "olcsó barátnőnek", miért és hogyan lehet ezt elkerülni.

Miért ez a név?

Üdvözlet a blogomon! "Micsoda egy blognév!"... - gondolhatjátok. Méltán. Hogy miért ezt a furcsa nevet választottam? Nos, az igazat bevallva, eredetileg nem is ezt a nevet szántam a blognak. "NEM?? Akkor micsodát? Biztos valami normálisat!?" -fogalmazódhat meg benned a kérdés. Az eredeti verzió a "NoMamaHotel" volt...

Sajnos kezdő bloggerként szerencsétlenkedtem a szerkesztéssel (ami későbbiekben is megtörténhet, így ha a külalak, szerkesztés kifogásolható, türelmet kérek) és mivel nem tudtam töröltetni az elrontott szerkesztést, így más név után kellett néznem. A tarsolyban lévő nevek közül - úgymint NeLégyGyernőtt, BumerángNemzedékVisszavágó, NemcsakHunédzserekéaVilág - bármelyiket választhattam volna, mert mindegyik olyan jelenségre fókuszál, amely blogom központi témája. 

Pán Péter meséjét biztos sokan ismeritek: egy felnőni nem akaró fiú története, aki Sohaországban rekedt, ott érezte jól magát. 1984-ben egy bizonyos Dr. Dan Kiley nevű pszichológus lett a keresztapja a Pán Péter szindrómának, amit azóta szociológusok, pszichológusok rendszeresen használnak arra az egyre gyakoribb jelenségre, (amely olyannyira gyakori, hogy korjelenségnek számít) amikor a huszonévesek és a harmincasok (és akár ennél idősebbek is) nem hajlandóak az idő múlásával szembe nézni és az ezzel járó felelősségeket felvállalni, önálló életet kezdeni. 

A felnőtté válás mindig is nagy kihívást jelentett az előtte álló nemzedékeknek, ma pedig olyan a korszellem, hogy ez már nem is annyira kihívás, hanem sokszor inkább már maga az árral szembeni úszás. A továbbtanulás idejének kitolódása, a családalapítási kedv csökkenése, a szülők túlzott gondoskodása, túl zárt családi kötődések, a média fogyasztói és élményközpontú kampánya mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a mai fiatalokban a saját lábra állni akarás igényét. Ebben az útvesztőben szeretnék segíteni ezen a blog keresztül. Célom, hogy olyan rövid, tömör, könnyen emészthető interjúkat, listákat, tapasztalatokat osszak meg, amelyek már másoknak is segítségül szolgáltak, illetve mások élettörténetein keresztül tanulságokat levonva, elkerülheted a buktatókat, mérlegelni tudod döntéseidet, felvállalhatod az elkerülhetetlen konfliktusokat és akarsz küzdeni céljaidért.

Kinek szól?

A felnőtté válás nagy kérdéseivel foglalkozó tinédzsereknek, huszonéveseknek és akár idősebbeknek is ajánlom a blogot, illetve non-formális oktatással foglalkozó ifjúsági munkások, szülők, pedagógusok, osztályfőnökök is találhatnak majd hasznos olvasmányokat, tippeket közös beszélgetésekhez, foglalkozásokhoz.

Egy korábbi cikkemben kicsit bővebben is olvashatsz a jelenségről: http://www.hetek.hu/riport/200710/orok_kamaszok

A pszichoblogon pedig Horváth Júlia Otthon, édes otthon, avagy a Mama Hotel lakói írását ajánlom a témában, ahol a jelenség hátterében álló gazdasági, szociológiai és pszichológiai tényezőket is górcső alá veszi az író.

Ha tetszett ez a bejegyzés, iratkozz fel a hírlevélre (dorniko@gmail.com címre küldj egy emailt, hogy "hírlevelet szeretnék") hogy értesülj a legfrissebb bejegyzésekről! Pánpéterstop Facebook-on is csatlakozhatsz és tetszésedről biztosíthatsz úgy, hogy nyomot hagyhatsz egy lájkkal!

Hogyan boldogul úgy egy fiatal feleség és édesanya a hétköznapokon, hogy nemcsak a babája, hanem ő is boldog, sőt még a kikapcsolódásra, a sütésre is jut ideje!?? 

 Erika Firnigel Photography

Pálma nemcsak kreatív cukrászblogger, hanem fiatal feleség és édesanya is, ebből következik, hogy a sütiktől, a macaronoktól és a minitortáktól elkanyarodott beszélgetésünk más irányok felé is, mint például a párválasztás, gyerekvállalás. 

Biztosan sokan hallottátok már  - még azok is akik nem jártak hittanra, nem olvasták soha a Bibliát - az irgalmas szamaritánus történetét. Amikor megismerkedtem a Hősök Tere kezdeményezéssel és erre a bejegyzésre készültem rögtön ez a történet ugrott be nekem.