Az aktív hallgatás vagy értő figyelem  nem jelent egyet a csendben maradással, jóval több annál.
Egy olyan kommunikációs technika, amelynek célja, hogy a beszélgetés során mélyebb megértést nyújtson, és elősegítse a hatékonyabb kommunikációt. Az aktív hallgatás azonban nem csupán passzív figyelmet jelent, hanem ahogy az elnevezés is sejteti aktív részvételt is a beszélgetésben, amely során a hallgató megpróbálja megérteni a beszélő nézőpontját és érzéseit.

Honnan ered?

Az aktív hallgatás fogalmát Carl Rogers és Richard Farson, két neves pszichológus vezette be az 1950-es években. Rogers a person-centered therapy (személyközpontú terápia) keretein belül fejlesztette ki ezt a módszert, amely a terapeuták és páciensek közötti kapcsolatra helyezte a hangsúlyt. Rogers és Farson célja az volt, hogy a kommunikáció során az empátiát és a megértést helyezzék előtérbe, ami segíthet a problémák hatékonyabb megoldásában. Számos kutatás alátámasztja az aktív hallgatás hatékonyságát. Egy jelentős tanulmány, amelyet a *Journal of Applied Behavioral Science* pszichológiai lapban publikáltak, megállapította, hogy az aktív hallgatás javítja a munkahelyi kommunikációt és csökkenti a konfliktusokat (Langer, E. J., 1989). A kutatás szerint az aktív hallgatás nem csupán a megértést javítja, hanem elősegíti a kreatív problémamegoldást és a jobb csapatmunkát is.

Tanuljuk meg a Good Will Huntingból!

Az aktív hallgatás gyakorlata jól megfigyelhető a *Good Will Hunting* című amerikai filmben is. A történetben Robin Williams által alakított Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus folyamatosan alkalmazza az aktív hallgatás technikáit Will Huntinggal, (akit Matt Damon zseniális alakítása). A terapeuta empatikusan és figyelmesen hallgatja Will problémáit, és így segíti őt abban, hogy felfedezze saját belső konfliktusait és megoldásokat. (Filmet mindenképp érdemes megnézni! Előzetes a cikk alján).

Aktív hallgatás a konfliktuskezelésben

Az aktív hallgatás kulcsszerepet játszik a mediációs folyamatokban is. A mediáció konfliktusrendező módszer, a mediáció a latin 'mediare' szóból származik, amelynek jelentése 'középen állni, egyeztetni, közbenjárni vagy békéltetni'. A mediátorok gyakran alkalmazzák ezt a technikát a konfliktusok megoldásában. A mediáció során az aktív hallgatás segít a felek közötti kommunikáció javításában és a konfliktus gyökereinek feltárásában. Egyrészt a mediátor aktívan figyel a résztvevők beszédére, megpróbálja megérteni a nézőpontjaikat és érzéseiket. Ez segít a felek közötti empátia kialakításában, ami elősegíti a megoldások keresését. Majd a mediátor visszajelzést ad a beszélgetés során hallottakról, hogy biztosítsa a pontos megértést és lehetőséget adjon a félreértések tisztázására. Az aktív hallgatás lehetővé teszi a mediátor számára, hogy semleges maradjon, és mindkét fél véleményét és érzéseit egyaránt meghallgassa, ami hozzájárul a pártatlan döntéshozatalhoz.

Hogyan építsd be a napjaidba?

Figyelj odaadóan: Amikor valaki beszél hozzád, koncentrálj teljes mértékben a mondanivalójára. Ne gondolkodj közben más dolgokon, és ne szakítsd meg.

Jelezz vissza: Összegezd röviden, amit hallottál, például, kezd így:  „Tehát azt mondod, hogy…” Ezzel megbizonyosodhatsz arról, hogy jól értetted a beszélő mondanivalóját. Vagy mondhatod például a következőt: „Szóval amiatt aggódsz, hogy a barátaid nem hívnak meg, ugye?” Előfordulhat, hogy először egy kissé mímeltnek hangzik, de az bizonyítja, hogy megérted a  beszélgetőtársadat, és figyelsz rá.

Kérdezz további részletekről: Ha nem vagy biztos valamiben, bátran kérdezz rá további részletekre, ezzel is mutatva az érdeklődésedet és a megértés iránti vágyadat. Használd a mimika elemeit, és ügyelj a testbeszédre.

Ne csak a szavak értelmére, hanem az érzelmi töltetükre is figyelj: Próbáld megérteni és megjeleníteni a beszélő érzelmi állapotát is, nem csak a szavakat.  A beszélő verbális kommunikációja mellett figyelj a testbeszédére is.

Ne szúrj közbe ellenérveket, még akkor sem, ha úgy érzed, hogy valamivel  egyáltalán nem értesz egyet. Most nem kell állást foglalnod és tanácsot adni sem.

A 21. században digitális eszközök, mint például okostelefonok és számítógépek, gyakran megnehezítik az aktív hallgatást. Az állandó értesítések, üzenetek és multitasking gyakran elvonják a figyelmet, és csökkentik a beszélgetések minőségét. Az emberek hajlamosak párhuzamos tevékenységeket végezni, ami rontja a koncentrációt és a figyelmet sajátmagunkra és egymásra is. Ezért fontos tudatosan próbálni elvonni magunkat a digitális zavaró tényezőktől, amikor valódi, jelentős beszélgetések zajlanak.

Az aktív hallgatás technikájának alkalmazása javíthatja a személyes és szakmai kapcsolatok minőségét, segítve a hatékonyabb kommunikációt és a problémák hatékonyabb kezelését.