Minden az Alfa, Z-, Y-, X generációkról, a boomerekről, s még a veteránokról is!

Pán Péter, STOP!

Pán Péter, STOP!

Félelem és maximalizmus: a legifjabb generációk legnagyobb ellenségei

2020. június 04. - panpeterstop

Ha soha nem vagy elégedett magaddal vagy teljesítményeddel és megszállottan hajszolod a tökéletességet, minden bizonnyal maximalista vagy. Nem véletlen, ha teli vagy félelmekkel és nem mersz új helyzetekben lépni. A rossz hír az, hogy egyre több fiatalt és gyermeket is mérgez a perfekcionizmus, a félelem és a szorongás. A jó hír az, hogy egyre több helyen nyújtanak támogatást és több segítőkönyv jelent meg az utóbbi időben segítve már gyermek-, fiatalkorban is a probléma felismerésében és kezelésében!

little-boy-1635065_1920.jpg

Állásinterjúk előtt gyakran tanácsolják, hogy ha rákérdeznek gyengeségeinkre lehetőleg olyasvalamit mondjunk, ami csak látszólag gyengeség, de a munkaadói oldal számára pozitívumnak tűnik. Ilyen például az, ha töredelmesen beismerjük, maximalisták vagyunk. Az általános közvélekedés szerint ugyanis minden vezető a lelkiismeretes, szorgalmas és megbízható és - akár a saját egészségüket, a szabadidejüket és a magánéletüket feláldozva - mindent bevállaló dolgozókat preferálja, de egy jól felkészült HR-esnek tudni kell(ene), hogy valójában a maximalisták nagyon boldogtalan, örökké elégedetlen emberek elsősorban önmagukkal szemben...

Az iskolában sincs ez másképp, csak gyakran elsiklunk mellette. Zömében akkor látjuk meg a problémát, ha a gyerek rossz jegyeket hoz haza, pedig a folyamatosan jól teljesítőknél is lehet probléma. A maximalizmusban szenvedőket valószínűleg irreális vagy nehezen teljesíthető elvárások veszik körül, azt az érzést keltve, hogy soha nem elég jók, többet kellene edzeni, gyakorolni, tanulni, ismételni vagy gyakorolni.

Ne félj attól, hogy nem vagy tökéletes!

Thomas S. Greenspon Amikor a jó nem elég jó A MAXIMALIZMUS IGAZI ARCA című könyve elsősorban fiataloknak íródott, de perfekcionizmussal küzdő idősebbek számára is hasznos lehet, ahogy a 7szoba.hu bloggere is beszámol arról mit jelentett számára a könyv:

"Nem akarom elhinni, hogy egy 9-13 éves korosztálynak írt és illusztrált könyvecske kb. megmenti az életem! :) Pont erre a hihetetlenül kedves és maximálisan megértő hangra volt szükségem. Ugyanis ha nem vagy maximalista, elképzelhetetlen és felfoghatatlan számodra, mi zajlik le bennünk odabent."

amikor_a_jo_nem_eleg_jo_borito-300x456.jpgHogyan segít a könyv? Érthető nyelvezettel, gyakran konkrét példákkal illusztrálva mutatja be nemcsak a jelenséget, hanem a probléma mögött meghúzódó okokat is. Számos olyan fogalmat tesz érthetővé a fiatal olvasó számára, ami nem csupán a maximalizmus leküzdésében segítheti, hanem más területeken is, például megismerhetik mi alakítja énképüket, azt is bemutatja hogyan tudnak segítséget kérni probléma esetében. Az önismeret a fontos döntésekben is jó kiinduló alap lehet a későbbiekben ugyanis önismeret hiányában gyakran előfordul, hogy rosszul választanak pályát a fiatalok.

Neked mennyire tökéletes a külsőd?

Manapság a maximalizmus a fiataloknál a külső megjelenésben is számtalanszor megnyilvánul. A testi tökéletesség mániákus  hajszolása nem egyszer a testi és lelki egészség kárára mehet, evés- és testképzavarhoz, is vezethet. A  probléma oka elsősorban a társadalmi és kulturális és főként a közösségi média oldalakon látott elvárásokban keresendő:

„Serdülő korban szintén nagyon fontos a külső, kiemelt szerepet kap a testkép, a testtel való elégedettség, az, hogy milyen az emberek visszajelzése, nemcsak az öltözködés csupán, hanem ezzel együtt a beszédstílus a viselkedés és maga a test. Nyilván a mai világban ez még fontosabb, ez kicsit közhely már, hogy túlszexualizált világban élünk, amelyben akkor tud boldog lenni egy tinédzser sokszor, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „szép vagy”, „jól nézel ki”, „menő vagy”. Nyilván ez természetes, tehát senki nem attól lesz boldog, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „csúnya vagy”, „buta vagy”, de már irreálisan megnövekedett annak a mértéke, hogy ez mennyire fontossá vált a serdülőknek. Kutatások is ezt támasztják alá, hogy nagyon nagy szerepe van az Instagramnak leginkább, ott ömlik rájuk ez a sok információ is egyrészt, másrészt olyan magasan van a léc, amit el kell érni. Ez leginkább ez a külsőkre fókuszál, nem a tanulmányokban kell nagy dolgokat elérni, vagy a személyiség fejlődésben, hanem a külsőben, testben." - véli Nagy Janka gyermekpszichológus (a teljes interjút a szakemberrel itt olvashatod el).

Nagyon kevés fiataloknak íródott hazánkban is megjelent könyvben írják le ennyire érthetően az olyan problémákat, mint az evés-, testképzavar és más érzelmi zavarok. Pozitívum, hogy a súlyos jelenségek bemutatása soha nem félelemkeltő, hanem józan és mindig megfogalmazza a szerző a kiút felé vezető utat is:
"Időnként mindannyiunkkal előfordul, hogy szomorúak vagyunk. Ez normális. Általában egy esemény váltja ki: megpróbáltál valamit, de nem sikerült, vagy történt valami rossz dolog valakivel, akit ismersz. (..) Ha maximalista vagy sok mindentől lehetsz szomorú, mérges vagy elkeseredett. Néha semmi sem tűnik elég jónak. Bűntudatot érezhetsz, amiért csalódást okoztál valakinek, vagy csalódott lehetsz, hogy bár mindent megtettél, mégsem sikerült valami olyan jól, mint szeretted volna. Lehet, hogy haragszol valakire, aki miatt nem sikerült tökéletesen megcsinálnod valamit. Ilyenkor ezeket a normális érzéseket felnagyítja a nyomás, hogy tökéletesnek kell lenned, de nem sikerült. A legjobb, amit tehetsz, amikor szomorú, haragos vagy elkeseredett vagy, hogy beszélsz valakivel, aki közel áll hozzád. Máris kapcsolatba lépsz valakivel, aki segít, hogy jobban érezd magad.(...) Talán még abban is segíthet, hogy megoldást találj a problémára, ami miatt rosszul érzed magad."
A könyvben javasolt feladatok gyakorlati segítséget is adnak a helyzet felismerésén túl is és a szülők számára is szolgál megszívlelendő tanácsokkal.  A hetedik fejezetben a Greenspoon arra is emlékeztet, hogy a maximalizmus nagy része félelem, de ez már átvezet egy másik témára, amelyhez egy másik könyvet is bemutatunk.

Nem baj ha félsz, csak félj bátran!

A Kaspersky Lab 2018-as jelentéséből megtudhatjuk, hogy a Z-generáció az eddigi legszorongóbb nemzedék. A fiatalok nagy többsége bevallottan aggódik valami miatt a mindennapok során, és legtöbbjük nem kér szakmai segítséget azok leküzdéséhez. A 13–23 év közötti fiatalok – akik életét az online hírek és a közösségi média uralja – csaknem fele számolt be arról, hogy jobban szorong a kinézete, mint a karrierkilátásai, a pénz, a terrorizmus vagy az iskolai, illetve online bántalmazás miatt – derült ki a kutatási eredményekből.

 

A legfiatalabb, 2010 után született alfa-generáció élete sem mentes a félelmektől, bármennyire is otthon igyekeznek sokszor akár helikopter-, vagy drónszülőként is megóvni őket. A gyerekek érzelmi világa nagyon képlékeny, érzékeny ebben az életkorban. Fontos, hogy idővel megtanulják megnyugtatni magukat, legyőzni félelmeiket. Ebben sokat segítenek a mesék. 3-4 éves kor körül a gyerekek egyre inkább bele tudják magukat élni a hallott mesékbe. Ők válnak a történetek hőseivé, a mesék alakjai képzeletükben tovább élnek. Megtanulhatják azt is, hogy a mesehősök hogyan küzdenek meg az élet nehézségeivel. Tehát az úgynevezett kedves kis mesék után nem kell félni az időnként félelmet is megjelenítő meséktől, ugyanis ezek szimbolikusan érzékeltetik a gyerekekben is meglévő félelmeket, és valamilyen megoldást is kínálnak.

holli-a-hos.jpgNéhány éve felfigyeltem Al Ghaoui Hesna Félj bátran című felnőtteknek szóló inspiráló könyvére, nemrég pedig hasonló témában megjelent  gyerekkönyve is, Holli, a hős, amelynek főhőse Holli, egy kedves hétéves kislány, aki sokat küszködik saját félelmeivel.
Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egy szokványos mesekönyvről van szó, de ez a könyvecske sokkal több ennél! Nem bizonygatja a gyermekeknek, hogy félelmüknek oka jelentéktelen, vagy nevetséges, hanem megnyugtatja őket, hogy a félelmek nagyon fontos összetevői az emberi léleknek, sőt, sokszor a félelmeink azok, amik megvédenek bennünket, ha valami vakmerőséget terveznénk:
"Gondolj csak bele, Holli: ha eltűnne az emberekből a félelem, milyen sokan átmennének az úton száguldozó autók között, és mennyi baleset történne! Hányan nyúlnának be a ketrecekbe az állatkertben, mondjuk, hogy megsimogassák az oroszlánt, nem tartva attól, hogy az beléjük harap! A félelem segít abban, hogy ne csináljunk olyan butaságokat, amik bajba sodorhatnak minket."
- magyarázza Hollinak Mumus, aki segíti őt a félelmeket jól értelmezni és megtanulni bátran félni. 

Félhetnek-e a felnőttek?

"Holli, a felnőttek sokszor azt hiszik, hogy a gyerekeket óvják meg azzal, ha elrejtik előlük a félelmeiket, és úgy csinálnak, mintha ők sosem félnének. Pedig félni a felnőtteknek is szabad! És ha erről nem beszélnek a gyerekekkel, azok pont emiatt kezdenek el félni a félelemtől." - A könyvből az is kiderül a gyerekolvasók számára, hogy a felnőttek világa sem félelemmentes.
Az egyik epizódban maga Holli anyukája és beismeri, hogy fél például viharban autót vezetni. Ez rendkívül fontos momentum a könyvben hiszen mi szülők vagyunk az elsődleges minták gyermekeink számára.
.A 7 éves kislány példáin keresztül a kétgyermekes édesanya szerző bemutatja, hogy teljesen normálisak vagyunk, ha félünk a sötétségtől vihartól vagy egy iskolai szerepléstől:
"– Na látod! Nem az a bátor, aki nem fél, vagy aki félelem nélkül tesz meg valamit. Az a bátor, aki fél valamitől, mégis meg meri tenni azt, amitől tart! Vagy legalábbis tesz egy próbát."
A szerző által illusztrál kötetbe egy másik tabutéma is belekerült, az iskolai zaklatás, csúfolódás. A gyerekek előtt lerántja a leplet az elkövetőkről is: "akik másokon csúfolódnak, azok ezzel a saját gyengeségüket és félelmüket próbálják elrejteni." Azt is elárulja, hogy aki igazán bátor viszont képes egy-egy nehéz helyzetben úgy cselekedni, ahogy azt ő a legjobbnak gondolj és képes másoknak is erőt, biztatást nyújtani.
A könyv egyedüli negatívuma, hogy néha túlságosan kiérződik belőle az oktatói szándék, de talán éppen emiatt olvasása közben remek lehetőséget nyílik a történetek továbbszövésére, a témákról való beszélgetésekre. Egyedülállóan képes megnyugtatni a mai bizonytalan gyerekeket önmaguk felől.
Előfordulhat, hogy a lehető legkörültekintőbb szülői gondoskodás mellett is szükség lehet még komolyabb segítségre is. Ha szakembert keresel, a már idézett Dr. Greenspon azt javasolja, hogy a legjobb, ha megkérdezed bizalmas barátaidat vagy családtagjaidat, hogy ismernek- e valakit, akit ajánlanának. Ha egyiküktől sem kapnál javaslatot, fordulhatsz hozzánk is, tudunk segíteni mediációval illetve, más szakemberekkel, pszichológusokkal is együttműködünk.

 

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! 
A blog Facebook-oldalán is gyakran osztunk meg új posztokat, tartalmakat! 
Nézz be az Instagramra is!
Feliratkozhatsz a hírlevélre is, ha érdekel az ifjúsági és a generációs téma!
Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! 
Ez pedig a honlapom.
Címlapfotó: pixabay.com
A trágár, obszcén ide nem illő vagy politikai tartalmú kommenteket kimoderáljuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr1015737930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kánikula 2020.06.05. 19:40:45

A legrosszabb az, hogy a gyerek nem hibázhat. Azért nem engednek neki valamit megcsinálni, mert lehet, hogy nem sikerül.
Mi lesz ebből?

desw 2020.06.05. 22:36:15

Má' aszzittem hogy a munkájukról beszélsz mer' mondom akkor . . .

steery 2020.06.06. 00:34:54

A társadalmi érintkezésnek és a kommunikációnak fontos részét képezik a másik ellen intézett különféle támadások, szóban és/vagy tettleg. A támadások mindig a támadható pontokra irányulnak. Ezek az ember hibái, hiányosságai, gyengeségei, sebezhetőségei, bűnei, fogyatékosságai, összefoglaló néven a tökéletlenségei. Az iskola és a társadalom folyamatosan arra tanítja a gyerekeket (meg a felnőtteket is, mindhalálig), hogyan harcoljanak egymással azért, hogy hatalomra tegyenek szert mások fölött és gyengítsék mások hatalmát, ami veszélyt jelenthet a saját hatalmukra. A hatalom jó dolog. Uralmat, irányítást, ellenőrzöttséget, biztonságot ígér. Lényegében egyenlő az életben maradással, a boldogulással és a boldogsággal. Tehát harcolni kell érte mindenkivel, mert a hatalmasok öröklik a földet, a többiek meg a rabszolgáik lesznek.
A fő eszközök: gyengítsd meg a másikat. Bizonytalanítsd el, hogy nehezebben, lassabban hozzon döntéseket és többet hibázzon, amiknél fogva tovább támadható és gyengíthető. Lényegében a pszichológiai harcászat minden eszközét bevetjük egymás ellen a hétköznapokban, jobbára teljes gátlástalansággal. Ezt onnan tudom, mert ebben nőttem fel és mást sem láttam egész életemben.
Ha félsz és maximalista vagy, azt jól teszed. Ez az élet lényege.

prolee 2020.06.06. 10:21:00

@steery: Igen, ez így van. Elbaszott világban élünk. Undorodom tőle.

csakférfi 2020.06.06. 11:21:57

@steery:
:)

“AZ ÚT
1
Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja.
2
Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas és mély kulcsolja egymást,
sok hang összeolvasztja egymást,
korábbi s későbbi követi egymást.
Ezért a bölcs
sürgés nélkül működik,
szó nélkül tanít,
nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,
alkot, de művét nem birtokolja,
cselekszik, de nem ragaszkodik,
beteljesült művét nem félti,
s mert magának nem őrzi,
el sem veszíti.
Tao Te King

Lehetne ez is a "korszellem"......
Mégsem ez........
Inkább...... nyaf.... nyaf.... nyaf
A "trénerek" meg jól élnek.

"A nép megnyerése, ország kormányzása
nem kíván tudós elméletet.
Ég s föld kapui nyílnak-csukódnak,
nyugalmasak és békességesek.
E tudásból kibontakozik
a sürgés-nélküli cselekedet.
Megszülni és felnevelni,
létrehozni és nem kívánni,
megalkotni és nem birtokolni,
hatalmaskodás nélkül vezetni:
ezt kell a legnagyobb jónak nevezni"

Lao Ce

Mi meg okoskodunk...... elbutulunk.
:) :)

csakférfi 2020.06.06. 11:33:07

A posztnak.......

"Megtanulhatják azt is, hogy a mesehősök hogyan küzdenek meg az élet nehézségeivel. Tehát az úgynevezett kedves kis mesék után nem kell félni az időnként félelmet is megjelenítő meséktől, ugyanis ezek szimbolikusan érzékeltetik a gyerekekben is meglévő félelmeket, és valamilyen megoldást is kínálnak."

VS.

" 20
Hagyd el a tanultságod
és meg nem bánod.
Ígéret és ígérgetés:
mi különbség?
Jó és rossz:
mily különbség!
De amitől mindenki retten,
azt nem vethetjük félre büntetlen.
Ó, zűr!
Még minden rendezetlen!
Ám az emberek ragyognak folyton,
mint ünnepi lakomán,
vagy tavasz-érkezéskor a tornyon.
Egyedül én vagyok nyugodt,
nem állok a fénybe,
akár a még világra-nem-hozott.
Forgok az áramlásban,
nem lel szilárd helyet a lábam;
mindenkinek van bőviben,
csupán nekem nincs semmi sem:
lám, bolond szív jutott nekem!
Ó, zűrzavar!
A közönséges emberek ragyognak,
homályban én vagyok csak;
a közönséges emberek mind szemfülesek,
közönyös én vagyok csak.
Örvénylő tenger ragad magával,
sodródom, nincs megállásom.
Mindenkinek megvan a dolga,
bolondnak, durvának csak én mutatkozom."
Tao Te King

Te döntesz hogyan oktatsz.... nevelsz... élsz.... Stb.
:)

Almandin 2020.06.06. 14:08:51

@steery: Ha ebben nőttél fel, az szomorú. Az is, hogy ezt tartod az élet rendjének. Tény, hogy az emberi társadalom jórészt eszerint működik, de attól ez nem jó és az se igaz, hogy ezt mindenki gátlástalanul alkalmazná. A másik elbizonytalanítása, gyengítése eléggé narcopata eszköz.
Meg kell tudni védeni magunkat mások támadásaitól, de nem kell olyanná válni, mint a hataloméhes pszichopaták.

Michael Gary Scott 2020.06.06. 15:28:08

@steery: Nagyon jól összefoglaltad, sajnos így van. A legszomorúbb, hogy mindeközben elfelejtünk embernek lenni. Felismerni egy ember tökéletlenségeit könnyű, de nem kihasználni azokat, az emberség.

2020.06.06. 16:16:30

Felfedeztem egy apró elírást a címben, javítom: Félelem és marxizmus: a legifjabb generációk legnagyobb ellenségei. Szívesen!

steery 2020.06.06. 18:18:12

@Almandin: Ez így igaz. És mivel mi nem válunk ilyen hataloméhes pszichopatákká, megmaradunk egyedül magunknak, a világot pedig a hataloméhes pszichopaták uralják és formálják kedvükre, hogy nekik megfeleljen. Akkor ez most olyan jó nekünk?
@Michael Gary Scott: A pokol az a hely, ahol minden, amit gondolsz, mondassz vagy teszel, felhasználható ellened. És fel is használják. A mennyország az a hely, ahol minden, amit gondolsz, mondassz vagy teszel, felhasználható érted. És fel is használják. Ilyen picurka különbségen múlik az egész.

csakférfi 2020.06.06. 19:42:19

"determinizmus szerint minden tény és esemény kauzálisan szükségszerű abban az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé. Ha valakinek megadathatna, hogy ismerje a világ teljes állapotát egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes lenne meghatározni a világ állapotát minden megelőző és későbbi időpontban is. Döntés csak egyféleképp lehetséges: úgy, ahogyan a genetika törvényei és a környezeti hatások meghatározzák. A döntés folyamata nem, de az akarat szabadsága illúzió."

Wiki idézet

Kiemelném...... A szabadság illúzió.....
Félheszt szerethetsz szabadon...... de akarni....... tenni nem. Ebbe nem kell beleőrülni. Csak megérteni.
:) :)
süti beállítások módosítása