Minden az Alfa, Z-, Y-generációkról, de még a veteránokról is!

Pán Péter, STOP!

"Benned szülessen meg Jézus"

2019. december 24. - panpeterstop

Mit jelent az újjászületés? Mit mondott erről Jézus?

A karácsony kapcsán többször felmerül a születés témája, hiszen a keresztények körében az ünnep tárgya Jézus, a megváltó megszületése a földre. Sokak szerint az ünnep az újjáéledés és a megújulás pillanata is. Az adventi készülődéskor nekem is egy újjászületésről szóló dal zakatolt a fülemben, amit legalább már húsz éve hallottam egy vidéki város terén egy gitáros igehirdetésen. A keresőmotorba beütve legnagyobb meglepetésre meg is találtam ezt a régi dalt, ami arra ösztönzött, hogy elmélkedjek kicsit az újjászületés lényegén.

Reinkarnáció vagy újjászületés?

Még az elején fontos tisztázni, hogy a keresztény értelemben vett újjászületést nem lehet összemosni a reinkarnációval, ugyanis azzal ellentétben álló dolgot jelent: nem a szellem új testben való megszületését jelenti, hanem az emberi szellem Isten Igéje és Szelleme által való megújítását, az ember földi életének egy konkrét eseményeként. A Bibliában többször is egyértelműen olvasható a reinkarnáció kizárása, ezek közül csupán kettő vers:

"És miképpen elvégezett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután az ítélet…" (Zsidókhoz írt levél 9:27)

"Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által, a mely él és megmarad örökké." (Péter első levele 1:23)

Titkos éjszakai látogató

Az Újszövetségben Jézus elsőként Nikodémussal, görögösen Nikodémosszal, egy helyi vezetővel, képzett farizeussal beszélgetett az újjászületésről, melyet a János evangéliumban olvashatunk. A köztiszteletben álló Szanhedrin, magyarul főtanácstag nyilvánosan nem merte vállalni, hogy nappal keresi fel Jézust, ezért az éjszaka leple alatt ment oda a népszerű tanítóhoz. Már a találkozás legelején elmondta neki, hogy elismeri őt rabbinak, mesternek, mivel ember magától, saját erejével nem képes ilyen csodákat cselekedni, csak ha Isten segíti őt. Érdekes, hogy Jézus erre nem reagált, hanem egyből egy komoly üzenetet fogalmazott meg a főtanácstag felé: Az embernek újonnan kell születnie*, másképpen nem láthatja meg Isten országát, mondta neki Jézus. Nikodémus nem értette, mit jelent „újonnan születni”: " Bemehet-e az ember anyja méhébe, és megszülethetik ismét?" Jézus Nikodémusnak feltett kérdésére elcsodálkozott: „Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket?” Miért is kellett volna a főembernek tisztában lennie ezzel? Nikodémusnak, mint az ószövetségi írásokban jártas embernek ismernie kellett azokat a verseket, melyben szó volt az újjászületésről, például ilyen Ezékiel könyvében az új szívről szóló ígéret, de ez csak egy a sok közül („És adok néktek új szívet, és új szellemet adok belétek, és elve- szem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet” Ezékiel 36:26). Nikodémushoz hasonlóan a modernkor embere még inkább rászorulhat a magyarázatra, ezért nézzük meg hogyan folytatódott ez az éjszakai beszélgetés, hogyan értelmezte Jézus az újjászületést!

Miért kell újjászületni?

Dr. Flaisz Endre filozófus-teológus Pál apostol a Rómaiakhoz írt levélét idézve hangsúlyozza, hogy az eredendő bűn univerzális volta miatt abból kizárólag az újjászületés által lehet kitörni:

"Vagyis semmilyen bibliai alapja nincs annak az elterjedt felfogásnak, hogy csak a köztörvényes bűnözők kárhoznak el, vagy esetleg még ők sem, de ha valaki általában véve jó ember volt, akkor az automatikusan üdvözülne. A Bibliában nagyon világos kritériumai vannak az örök élet elnyerésének: újjá kell születni egy embernek ahhoz, hogy az eredendő bűntől és az abból szükségszerűen fakadó kárhozatból megszabaduljon. Ezeket a tényeket azonban napjainkban elhomályosítja az a humanista szemlélet, amely ezekkel a megállapításokkal szemben éppen a Rómaiakhoz írt levél második fejezetére hivatkozhat ellenérvként: „Amikor ugyanis a nemzetekből származók, akik nem rendelkeznek a Törvénnyel, természetes módon megteszik a Törvényben lévő dolgokat, akkor ők, akik nem birtokolják a Törvényt, ők maguk a Törvény önmaguk számára: hiszen kiderül róluk, hogy a Törvény megcselekvése be van írva a szívükbe, mivel együtt tanúskodik erről a lelkiismeretük és egymás között vádaskodó vagy épp védekező okoskodásaik azon a napon, amikor Isten ítélkezik az emberek elrejtett dolgai felett az általam hirdetett Örömhírnek megfelelően, Jézus Krisztus által.” (Róm 2:14–16)"

Nikodémusnak Jézus is éppen emiatt spirituális értelemben vett újjászületésről beszélt. Ugyanezt a tanítást vitték tovább Jézus tanítványai, az apostolok, így Pál apostol is (aki Nikodémushoz hasonlóan szintén farizeus háttérből lett Krisztust követő ember), hogy Krisztusban „csak az új teremtés számít”, mivel újjászületés hiányában az eredendően bűnös ember erkölcsi és lelki-szellemi értelemben „halott” (Pál Efézusiakhoz írt levele 2:1-12). Ezért szükséges Istentől újjászületni. Az ember hármas egységét - test, lélek, szellem - elemezve Flaisz Szellemtelen lelkek című tanulmányában arra is rámutat, hogy az eredendő bűn uralma alól, a pszichikai ember szintjéről való kitöréssel lehet szellemi emberré válni:

"Magát a folyamatot újjászületésnek nevezzük, amelynek megvannak a Bibliában lefektetett lépései. Ennek az újjászületésnek az eredménye tehát az az új természettel rendelkező ember, akit a Biblia szellemi (pneumatikosz) embernek nevez. Szellemi azért, mert az újjászületés folyamatán keresztül felszabadul az eredendő bűn uralma alól, pneumája, emberi szelleme megelevenedik, közösségbe kerül Istennel, és alkalmassá válik az Ő személyének és dolgainak a megismerésére. Ezért a személyiségére többé már nem a lelkében korábban munkálkodó eredendő bűn gyakorolja a döntő befolyást, hanem a szellemén keresztül maga Isten. Persze ennek az újjászületés során formálódó, új természetű, szellemi embernek is van lelke, amely azonban már nem áll az eredendő bűn uralma alatt, és ezért a szerepe többé már nem a legmeghatározóbb az ember döntéseire és azokon keresztül tulajdonképpen az egész sorsára."

"Mimódon születhetik az ember, ha vén?"- teszi fel a kérést Nikodémus

Mik azok a Bibliában lefektetett lépések, melyek az újjászületéshez kellenek, melyekre a teológus is utalt? A keresztény tanítás szerint első lépés a megtérés a holt cselekedetekből, amikor valaki megbánja bűneit és kéri Istent, hogy törölje el a azokat Jézus helyettesítő áldozatára apellálva. Jézus egy ószövetségből ismert történetre, a rézkígyó történetére, amit minden bizonnyal ismert a törvénytudó Nikodémus. Ezzel hozza párhuzamba és előrevetíti számára saját kereszthalálát, a halál, a bűn és a betegségek feletti megváltói munkáját:

"És a miképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3:14-16)

Elmondja, hogy „víztől és Szentlélektől” kell felülről, Isten ereje és kegyelme folytán újjászületni ahhoz, hogy valaki bemehessen az Isten Országába.  A Szentlélek munkáját a szél mozgásához hasonlítja. Ahogyan szél munkája csak az eredményeiben látszik meg, ugyanúgy van ez a Szentlélek emberi szívre, szellemre gyakorolt hatásaival is.

Száz fontnyi mirha és aloé

Az evangéliumot továbbolvasva derül csak ki, hogy a Jézussal folytatott beszélgetés milyen hatást tett Nikodémusra. Amikor Jézus a Szanhedrin elé került ítéletre, Nikodémus emlékeztette a főtanácsot arra, hogy a törvényük szerint kihallgatás nélkül nem lehet elítélni senkit. Ezzel kivívta haragjukat. A főtanácstag Jézus halálánál is jelen volt és amikor a korabeli szokás szerint a holtestet bebalzsamozták hatalmas összegnek megfelelő mennyiségű mirhából és aloéból készült kenetet vitt az eljáráshoz. Jézus halálának beállta után pedig Arimateai Józseffel ketten vették le Jézus testét a keresztről, gyolcsba göngyölték és József sírjába eltemették. A temetésen való részvételnek az akkori szabályok értelmében óriási volt a jelentősége. A mózesi törvény szerint ugyanis az, aki holtesttel érintkezik tisztátalanná válik, s emiatt nem vehettek részt a húsvéti vacsorán sem. Érdekes, hogy Nikodémus a farizeusoknak annak a csekély számú táborához tartozik, akiket az Újszövetség pozitív színben tüntet fel.

Nikodémus Evangéliuma

Sokak számára nem ismeretes, hogy egy Nikodémusnak tulajdonított evangélium is fennmaradt (bizonyos része Pilátus akták/cselekedetek címen is ismert), ám ezt, mint apokrif iratot tartják számon, a bibliai kánonba nem került bele.  A 4.-5. századi apokrif irat arról számol be, amiről az Újszövetség nem beszél: mi történt Jézussal halála és feltámadása között. A mű szerint Jézus alvilágba szállása megszabadította az Ószövetség nagyjait, és a mennybe juttatta őket. Jézus halála után föltámadottak közül két férfi írásos tanúságtételét is leírja, melyből kiderül, hogy  Jézus feltámadása után alászállt a poklokra, és egyeseket feltámasztott, például az arimateai Simon két fiát. Liggija Janorszkaja irodalomtörténeti munkájából tudhatjuk, hogy Bulgakov felhasználta Nikodémus apokrif evangéliumának Krisztus alvilágba való leszállásáról szóló részét Mester és Margarita című világhírű regényéhez.

A biblia idézetek a Károli Gáspár fordítású Bibliából származnak.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr6415363964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.