A fiatalok jelentős része már nem saját lakásra vágyik, hanem utazna, élményeket szerezne? Vajon miért?

A fenti cím elgondolkodtató, de azért jobban meg kell nézni azt, hogy kire is vonatkozik!
Nemrég az ATV Start műsorában egy friss kutatásról beszélgettünk. A Deloitte Millennial Survey kutatása talajvesztett generációnak nevezi a mai fiatalokat. Miért? A globális felmérés válaszadóinak mindössze 26 százaléka számít hazájában a gazdasági teljesítmény javulására, szemben a tavalyi 45 százalékkal.
Az eddig megszokott, tradicionális felnőttkori sikermércék – például a családalapítás, ingatlanvásárlás – is alakulóban vannak. Mindezek már nem feltétlenül kapnak elsőbbséget sok Y-generációs céljai között, ha mégis, akkor pedig időben jóval később vágnak bele, mint elődeik. A kutatás szerint elsőbbséget élvez az utazás: 57 százaléka a megkérdezetteknek inkább utazna, és bejárná a világot, vagy a közösségüket segítenék (46 százalék). Az Y-generáció már nem is olyan fiatal, hiszen legidősebb tagjai is lassan elérik a negyvenet. Az Opten adataiból kiderül, hogy bár az Y generáció tagjai közül több mint 170 ezer fiatal cégtulajdonos van hazánkban, és szerepvállalásuk évről évre növekszik, ugyanakkor a fiatalok száma a nagyobb cégek vezetői között még elenyésző. A stabil munkahellyel (és elég jó jövedelemmel) rendelkező, de még nem felső vezetői pozícióban dolgozó a multiknál kiégett fiatal munkavállalók keresik a változatosságot, sőt, sokan akár egy évet is (kénytelenek kivenni) kivesznek, hogy lazíthassanak egy kicsit a taposómalom szorításán vagy, hogy visszanyerjék lelki egyensúlyukat. Azok, akik későbbre tartogatják a családalapítást, jellemzően a lakásvásárlással is várnak, idejük is több így arra, hogy utazzanak. Másoknál a kapunyitási pánik indítja el az utazásra való vágyat, úgy vélik, ha jobban kinyílik a világ, akkor könnyebben rátalálnak arra, amit igazán szeretnek csinálni. 

Nemrég olvastam egy CNBC cikkben, hogy egy Y generációs igazgató, aki vezető amerikai cégek munkavállalói számára szervez élményközpontú programokat, azt nyilatkozta, hogy az amerikai millenniumi nemzedék nem autókra, tévékre vagy órákra költi a pénzét, hanem

inkább bérel egy motort, és körbejárja vele Vietnámot, vagy jó pár napot a szabadnapjai közül zenei fesztiválokon tombol, esetleg elmegy túrázni Machu Picchura.

A halogatást a szülők is támogatják

Egy korábbi hazai kutatásból kiderül, hogy a családalapítás, önálló egzisztenciaszerzés halogatását jellemzően a szülők is támogatják, akik pedig a maguk idejében pont másként gondolkodtak a családalapításról. A szülők a családalapítás akadályaként elsősorban az anyagi biztonságot, illetve a megfelelő partner hiányát említik, emellett gyakran visszatérő érvük, hogy a „gyerek” még nem elég érett, nem kész rá, más érdekli. Márpedig a kutatók szerint a fiatalok jövővel kapcsolatos tervei nagyban függnek a velük kapcsolatban álló személyek viselkedésétől, normáitól, véleményétől. "Amikor a szülőket a gyermekeikkel a jövőről folytatott beszélgetéseikről kérdezték, kiderült, hogy ezek kimerülnek a munka és tanulás, azaz az egzisztenciateremtés témakörében – családalapításról az anyák csak elvétve, az apák egyáltalán nem beszélgetnek az utódaikkal."

Lehangoló lakáspiaci tényezők 

Nyáron adta ki a KSH a tavalyi évi lakbérekről készült felmérését, amiből kiderül, hogy a válaszadók mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem akar saját lakást, önszántából dönt a bérlés mellett.  A KSH adatai szerint (melyben 300 fiatal vett részt) a 20-29 évesek átlagos nettó fizetése 2019 első negyedévben 208 ezer forint volt. Mire lehet ez elég? Az ingatlanárak szárnyalnak: országos átlagban egy lakás átlagos ára 26,6 millió forint volt tavaly, Budapesten pedig 33,1 milliót kértek el egy lakásért, így önerőből nem egyszerű lakáshoz jutni. Egyes számítások szerint (melyről korábban írtunk) Magyarországon 55  hónapnyi - vagyis 7 év -  teljes fizetést  kellene félretenni egy fiatalnak ahhoz, hogy egy átlagos körülbelül 50 négyzetméteres lakásunk a fővárosban átlagos fizetés esetén. Bár elemzők szerint nem is olyan rossz világviszonylatban ez az adat, hiszen tőlünk nyugatabbra még többet kellene dolgozni ugyanezért, de jövőképnek sem túl kecsegtető...

Kik azok akik inkább utaznának családalapítás helyett?

 A Deloitte Millennial Survey 2019-es kutatása során 42 országban - hazánk nem szerepelt a listán - 13 416 fő 1983 és 1994 között született, diplomás, teljes munkaidőben, a versenyszférában dolgozó munkavállalót, valamint a Z generáció tagjai közül 10 országban 3009, 1995 és 1999 között született, mostanában diplomát szerző, vagy még most is felsőoktatásban tanuló válaszadót kérdeztek meg. Tehát látható, hogy a mintavétel a társadalmak egészére nem terjedtek ki, hanem csak a diplomás, teljes munkaidőben, a versenyszférában dolgozó fiatalokra. (Nagyon gyakori, hogy az Y-, Z-generációsok kutatások - főként, ha nagyobb cégek megbízására készülnek - kizárólag arra a rétegre terjednek ki, aki a megrendelő szempontjából érdekes lehet, ami gyakran épp emiatt félrevezető is lehet.)

Mi a helyzet azokkal, akiknek nincs diplomájuk és nem a versenyszférában dolgoznak?

A bizonytalanság, a jövő miatti félelem miatt a jelen, az éljünk a mának attitűd, a "yolo" meghatározza a fiatalok jövőképének alakulását szinte mindeniknél, de azért mégsem lehet ennyire általánosítani, hiszen a szociális karakterisztikák, az ország, a mikrokörnyezet történelmi, kulturális és gazdasági háttere is meghatározza a fiatal attitűdjét és gondolkodását, hiába egy globális generációról van szó.
A Z-generációsok lehetséges életpályái tanulmány szerint a generáció bebetonozódik abba a társadalmi osztályba, amibe beleszületett, mert a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. Eszerint mindössze 2-300 000 család tud európai szinten vett polgári körülmények között élni. Magyarországon  - különösen vidéken - a magántulajdonnak például ingatlan kiemelt szerepe van. A megosztás kultúrája és a sharing economy kibontakozásához itthon még az újfajta, megosztáson alapuló értékrend terjedéséhez várni kell.
Az idősebbek és a fiatalabbak világa abban is távolodik, hogy míg az idősebb generációk számára a nyomot hagyó elemek biztonságot nyújtanak, a fiataloknak az online platformokat részesítik előnyben.

A beszélgetést itt lehet megtekinteni:

A témában még érdekes lehet:

ÉLMÉNYHAJSZOLÓ Y GENERÁCIÓ – AHOGYAN AZT EGY GENERÁCIÓKUTATÓ LÁTJA