#Szeretemamunkám #Ilovemyjob hashtagek a munkahelyi élményekről készült posztok mellett rendszerint szembejönnek velünk a közösségi média oldalakon. Miért is fontos, hogy szeressük munkánkat, hogy élmény legyen a munka?
Az Y és a Z generáció a korábbiaktól különböző elképzelései és elvárásai, az egyre súlyosbodó szakemberhiány és a munkavállalói lojalitás alacsony szintje miatt egyre több vállalat rendkívüli energiát és pénzt fordít arra, hogy az ott dolgozók élvezzék a munkájukat és szeressék a környezetet, ahol dolgoznak. A Deloitte, a Humán erőforrás trendek című legfrissebb, 140 ország több mint 10 000 HR és üzleti vezetőjének bevonásával készült felmérésében a résztvevők 79 százaléka tartja fontosnak/nagyon fontosnak a munkavállalói élmény megteremtését.
Nem elég, hogy jól elvégezzük a munkánkat? Miért lett ennyire fontos, hogy még pozitív élményként is éljük meg?
Tettük fel e fenti kérdést Juhos Andreának, a Lee Hecht Harrison magyarországi vezetőjének. A kérdésre válaszul bevezetésként Juhos Marcus Buckingham-et, a Gallup egyik volt vezetőjét idézte:
„A hatékony karriermenedzsment legfontosabb szabálya: ha valamit nem szeretsz csinálni, hagyd abba minél hamarabb.”
E kapcsán azt is kifejtette, hogy aki nem pozitív élményként éli meg a munkáját, az sose lesz igazán sikeres, mert olyat nehéz hosszú ideig jól csinálni, amit az ember alapvetően nem szeret:
„Arról még nem is beszéltünk, hogy az életünk egy tekintélyes részét munkával töltjük, ezért ha nem akarunk frusztráltak és deprimáltak lenni, jó, ha örömünket leljünk benne. Azt is megemlíthetnénk, hogy a munkahelyi stressz és boldogtalanság idővel biztosan megbetegít.”
– magyarázza a szakértő, aki októberben a HR Fest egyik kiemelt előadója lesz, ahol arra keresi majd a választ, hogy a munkavállalói élménnyel kapcsolatos narratíva egy újabb humbug vagy épp ellenkezőleg, inkább a jövő záloga.
„… a többi korosztály is felzárkózik”
Akárcsak az Y (azaz a 23-36 éves korosztály), úgy a Z generáció (vagyis az 1995-2009 között születtek) tagjainak több mint harmada csupán néhány hónapot tölt munkahelyén, de összességében 70 százalékukat egy évnél tovább nem tudja megtartani a munkahely. Általános tendencia lett tehát az, hogy a fiatalok, ha nem érzik jól magukat, akkor bátrabban mernek továbbállni, mint az előző generációk. A választásban nagyon fontos szempont számukra az, hogy a munkahelyen milyen feladatokat végeznek, és, hogy ezekről kapnak-e rendszeres visszajelzést; a rugalmasság még a pénznél is nagyobb prioritást kap; szeretnének gyorsan és folyamatosan előlépni; a folyamatos tanulást és az új készségek elsajátításának lehetőségét is fontosnak tartják; továbbá értékelik a barátságos és változatos munkahelyi légkört. Mindezek az elvárások bár elsőként a fiatalabbak részéről jelentkeznek, a korábbi generációk számára is egyre inkább fontosak lesznek ezek a feltételek.
Juhos Andrea szerint ebből a nehéz helyzetből akár előnyt is lehet kovácsolni:
„Lehet, hogy furcsán hangzik, de a mostani vérzivataros hazai munkaerő-piaci helyzetnek talán ez lehet az egyik pozitív hozadéka. Vagyis az, hogy vannak szakmák, ahová szinte lehetetlen embert találni. Mit is jelent ez? Azt, hogy a meglevőket sokkal-sokkal jobban meg kell becsülni, minden értelemben. Ugyanis ha a munkavállaló nem kapja meg azt, amire szüksége van, egyszerűen odébbáll. Jobb fizetésért, vezetői megbecsülésért, érdekesebb feladatért, több autonómiáért. Az a vállalat, amelyik ezt nem ismeri fel, menthetetlenül lemarad. És ebből az is következik, hogy ez nem pusztán HR feladat, ebbe a cég felső-vezetésének kell beleállnia.”
A tehetségekért folytatott versenyben tehát a munkavállalói élmény megkerülhetetlen, ami új szempontot hoz be a HR folyamatok tervezésébe is. „Korunk kulcsszava az élmény” - hangsúlyozta Kurucz Imre, az NRC Marketingkutató Kft. kutatási igazgatója egy interjúban:
"Az emberek mindenhol élményekre vágynak: a tévé előtt, vásárlás közben, de még a bankban és a munkahelyükön is. (…) Ez az élményközpontúság inkább jellemző a fiatalokra, ám semmi kétségem a felől, hogy a többi korosztály – ahogy annyi minden másban – ebben is hamarosan felzárkózik majd…"
A HR területén innovatívnak számító cégek arra törekszenek, hogy a munkavállalók a munkahelyen eltöltött időt élményként éljék meg. Ezen a területen élen jár az Airbnb, úgy tervezve a munka minden elemét (a fizikait, érzelmit, intellektuálist, a virtuálist), hogy inspirálja az alkalmazottakat, valamint az is sokat mond, hogy a HR igazgatót „Employee Experience” igazgatónak nevezték el.
„Előbb találni vendéget, mint munkaerőt”
Annyira levegőben van ez a téma, hogy október 26-án, az immáron második alkalommal megrendezésre kerülő HR Festen a munkavállalói élmény témája kiemelt figyelmet kap, a konferencián egy teljes napot erre szántak erre a kérdésre egy külön teremben. Makrai Fannit, a rendezvény tartalmi szakértőjét arról kérdeztük, hogy miért született meg ez a döntés. A szakember a vásárlói élmény ismertebb jelenségével párhuzamba hozva, mutatja be a munkavállalói élmény lényegét:
Az őrségi Vadkörte fogadóban lehet olvasni a következő feliratot: „Megkérjük a kedves vendéget, hogy az alkalmazottal legyen türelmes, mert előbb találni vendéget, mint munkaerőt.” Viccet félretéve, óriási tehetséghiánnyal küzd minden vállalat és ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a tehetségek vonzása mellett a megtartásukra is. A vásárlói élmény fokozásáról évek óta beszélünk és dolgozunk is rajta, de miért bánnánk máshogy a vásárlóval, mint a munkavállalóinkkal? Egyértelmű, hogyha egy potenciális vásárló ellátogat a weboldalunkra, akkor bekerül a rendszerünkbe és személyre szabott ajánlatokkal bombázzuk, míg a vevőink között nem tudhatjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ügyfelünk elégedett legyen, új ajánlatokkal keressük meg, meglepetésekkel kedveskedünk, éreztetjük, hogy fontos nekünk. Ha pedig mégis úgy dönt, hogy elhagy minket, akkor pontosan meg akarjuk érteni a távozása okát, igyekszünk közel maradni hozzá és egy későbbi időpontban visszacsábítani őt. Kimagaslóan sikeres vállalatoknál ugyanez a folyamat játszódik le a munkavállalókkal is.”
A HR- szakember szerint erre azért is kell nagy hangsúlyt fordítania a vállalatoknak, mert ma nem tehetjük meg, hogyha egy potenciális munkavállaló ellátogat a vállalati karrieroldalra, akkor ne ragadjuk meg a lehetőséget, hogy a tehetséget bevonzzuk. Ugyanolyan technológiák állnak rendelkezésünkre a tehetségek követésére, személyre szabott ajánlatok kialakítására, mint a vásárlók esetében, amelyeket Makrai szerint használni kellene.
Ha pedig mellettünk döntöttek, tegyünk róla, hogy elégedettek legyenek, mi több, ajánlják a vállalatot barátaiknak és ismerőseiknek, hiszen ezek az új tehetségek jelenthetik a vállalat számára a fejlődési lehetőséget. Tegyünk meg mindent, hogy a saját személyiségük kibontakozhasson a mi inspiráló környezetünkben és nálunk kamatoztassák a tehetségüket, miközben olyan gondoskodást nyújtunk, ami biztonságot és kényelmet jelent. És ha ennek ellenére mégis máshoz igazol a munkavállaló, értsük meg a távozásának okait, és maradjunk kapcsolatban, hogy egy pár máshol eltöltött év és tapasztalatszerzés után újra egymásra találhassunk.”- ismertette a HR-Fest szervezője.
Kép: környezetbarát iroda egy Madrid közeli erdőben. Bővebben hasonló munkakörnyezetekről itt!
„Lejárt az alkalmazottakra biorobotként tekintő vezetők ideje”
Makraihoz hasonlóan Juhos Andrea is úgy látja, hogy az ügyfélélmény mintájára a pozitív és inspiráló munkavállalói élmény a vállalatok figyelmének központjába került szerte a világon:
Tudjuk, hogy valóságos harc zajlik a tehetségekért manapság. Egy új munkatárs megtalálása nagyon hosszú időbe és pénzbe is kerül. Éppen ezért a vállalatoknak rá kellett jönniük arra, hogy jól felfogott érdekükből érdemes jól megtervezni a pozitív munkavállalói élményt, annak mintájára és azzal az erős fókusszal, ahogy az ügyfél élmény kialakítására törekednek. Hiszen el tudjuk azt képzelni, hogy demotivált, alulértékelt munkavállalók majd olyan lelkesedéssel szolgálják ki a vevőiket, ahogy az elvárható lenne? A cégek eddig is tudták, hogy az ügyfeleiket boldoggá, elégedetté és nem utolsósorban sikeressé kell tenniük az áruikkal és szolgáltatásaikkal. Pedig pont ugyanez a dolguk és felelősségük saját munkavállalókkal szemben is."
Juhos szerint bár rengeteg alapfeltétele van annak, hogy a kollégák örömmel dolgozzanak kezdve a kiválasztás módszertanával egészen addig, hogy szükség esetén hogyan engedünk el valakit a cégünktől, mégis ezek közül a vezetői gondolkodásmódot emelte ki:
Szerencsére lejárt azoknak a vezetőknek az ideje, akik biorobotként vagy droidként tekintenek a beosztottjaikra. Vezetőképzésen mindig azt javaslom a résztvevőknek, hogy úgy gondoljanak a munkatársaikra, mintha azok önkéntesek lennének, akik addig dolgoznak velük, amíg azt kapják, amire szükségük van.”
Szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő
Ha tetszett a bejegyzés látogass , megoszthatod ismerőseiddel. Kérünk, vissza újra vagy olvasd el korábbi posztjainkat. A Facebook-oldalunkon is zajlik az élet, lájkolhatod is!
Hasonló témájú posztjaink:
Y-generáció szakértők, karrier spagettik és digitális kaméleonok
Szükség lesz még emberekre, ha majd robotok végzik el a munkánkat?
Készülj fel egy olyan világra, amiről még el sem tudod képzelni, hogy milyen lesz!
Kik fogják elvégezni a kieső fiatalok munkáját? A robotok!?
Tuti üzlet az élmény-vámpírok vérét szívni
Az ipszilonok: a leggyakrabban szapult generáció
Az Y-generáció inkább nem csinál semmit, minthogy bármi olyat tegyen, amit nem szeret
Az Y-generáció legnagyobb ellenségei
Közjogi méltóságok, milliárdosok diploma nélkül
Dögös, kreatív iroda kell az Y generációnak!
Itt vannak a legújabb irodai trendek: Ne csodálkozz, ha egy fűfal mellett kell dolgoznod!
