Három év múlva az Egyesült Államokban a munkaerő 40 %-a szabadúszó lesz. Az exponenciális fejlődésnek és a demográfiai változásoknak köszönhetően 5 millió munkahely tűnik el. És itthon mire számíthatunk?
Kép forrása: pixabay.com
A fentieken túl a globális mobilitás is eléri az 50%-ot. A technológiai robbanás miatt továbberősödik az igény a rugalmas munkahelyek iránt, ahol nincs fix, kötelező törzsidő. A dolgozók - főként a fiatalabb Y-, és Z-generációsok - szeretnék megválasztani, hogy milyen projektekben dolgoznak, milyen értéket teremtenek. Hosszútávon munkaélményt, nem alkalmazotti státuszt keresnek. Egyre nehezebb megtalálni és elkötelezni a munkavállalókat. HR-szakemberek szerint ez nemcsak a tengerentúl van így, hanem ez a magyar valóság is.
Mindenhol jó, de hol a legjobb?
Mert az embereket meg kell fizetni: a bérköltség nőni fog. Fajlagosan mindenképp, még ha a jobb szervezésnek köszönhetően nem is lesz szükség annyi emberre. (...) A Randstad 2017-es felmérése szerint az emberek csupán 13 százaléka gondolja úgy, hogy az automatizáció és a digitalizáció miatt elveszti az állását, annak ellenére is, hogy már világos, hogy a következő húsz évben (vagy sokkal hamarabb) az állások fele megszűnik. Ne higgyék, hogy akik ma könyvelőként, vevőszolgálatosként, targoncásként, kamionsofőrként kezdik a pályát, mindannyian így is mennek nyugdíjba. Nyugat-Európában a magas költség, nálunk a munkaerőhiány kényszeríti ki a robotizációt."
Ha nem a vállalkozásunk produktivitásán dolgozunk, ha nem gondolkozunk a munka jobb szervezésén, a munkaerő képzésén, az automatizáción, a digitalizáción, akkor miben reménykedünk, milyen hosszú távú tervünk van?
Képzelj el egy olyan világot, ahol 200 millió robot szolgál ki 20 000 embert , akik csupán elmélkedéssel foglalkoznak és hatalmas luxusban élnek. Jövőkutatók, de talán még maga a pápa sem tartja elképzelhetetlennek ezt A mezítelen nap című kultikus sci-fiben felvázolt világot.
"Ha ez nem is öt-tíz év múlva következhet be, de valamikor. Itt az ideje, hogy felkészüljünk rá!"
- hallhattuk Veres Ritától az AON Hewitt HR-tanácsadó cég vezetőjétől a cég sajtótájékoztatóján, ahol azt is megtudtuk, hogy Veres 2 bátyó kishúgaként alig 12 évesen már falta a sci-fiket. Asimov A mezítelen Nap című regénye volt az egyik kedvence, ahonnan a cikkindító utópisztikus kép is származik. Valószínű, hogy gyerekként még nem is sejtette, hogy felnőtt fejjel, a világ első számú humánerőforrás és tanácsadó cég hazai ágának vezetőjeként a múlt század sci-fi öregjének a műve már nem utópiának hat, hanem nagyon is időszerű lesz számára, hiszen ezek a kérdések a munka világában már nem is tűnnek annyira eltúlzottnak, ha kellően széles távlatokból vizsgáljuk azokat. A 2 éve a legjobb női magyar cégvezetőnek választott Veres szerint mindezek egyik legfőbb kiváltó oka a technológia, a technológia fejlődése. A NASA kutatóközpontjában lévő Singularity University hazai nagyköveteként a vezető felhívta azokra a pozitívumokra is a figyelmet, amelyeket a technológiának köszönhetünk: például a technológia képes akár a szűkös erőforrások felszabadítására is.
Legyél TE is jövőkutató!
Veres a Szilícium-völgyből azt a tanácsot is hozta, hogy mindenkinek jövőkutatónak kell lenni.
Nem érdemes félni a jövőtől, hanem inkább meg kell tanulnunk, hogyan gondolkozzunk róla!
– emelte ki. Ebben a gyorsan változó világban ugyanis hiba ha úgy teszünk, hogy mindez velünk csak úgy megtörténik, hanem alakítanunk kell a munkánkat, karrierünket, sorsunkat, figyelve a trendeket, a változásokat, hiszen egyetlen ötlettel rengeteg pozitív változást is elérhetünk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben az ember, az emberi gondolat szerepe is felértékelődik. Az Aon vezetője utalt Ferenc pápa TED beszédére is, melyben üzente, hogy bízik abban, hogy a technológiai fejlődés nem az emberek kárára zajlik majd a világon. Fontos lenne azon is - akár globális szinten - gondolkodni hogyan lehet emberséges embernek megmaradni egy technológia által vezérelt világban. ( Itt a beszéd angol szövegét is el lehet olvasni.)
Célozzuk meg tehát a holdat, szárnyaljunk a csillagokig!
Veres Rita röviden ismerettette a „moonshot thinking”-et, (az egykor elképzelhetetlennek tartott Holdra szállásra utaló kifejezés, magyar megfelelője még nincs), vagyis a Holdat (vagy talán csillagokat) megcélzó gondolkodást, melynek lényege, hogy ne korlátozzuk a céljainkat, hanem merjünk nagyot álmodni. Ha mindig csak reális célokat tűzünk ki magunk elé, akkor valószínűleg legjobb esetben is „csak” a kitűzött tervet teljesítjük. Például tíz százelékos növekedés helyett mindig inkább tízszeres növekedést tervezhetünk, ugyanis ha óriási célkitűzésink vannak, azok sokkal inkább motiválnak, kihívás elé állítanak.
24 órás World of Work Moonshoot verseny
Az Aon Hewitt most arra hív, hogy célozzuk meg tehát a holdat, a csillagokat és rukkoljunk elő olyan ötletekkel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy forradalmasíthatják a munka világát. Uzsák Éva, a cég innovációs és PR menedzsere bemutatta az Aon Hewitt World of Work Moonshoot nevű 24 órás versenyét, amelyet startupoknak, egyetemistáknak, kreatív gondolkodóknak hirdetnek meg a HR bármely területét felölelő újító megoldásra, technológia bevonásával. A pályázat már a mai nappal indul, az ötleteket tweet méretben, vagyis mindössze 140 karakter hosszúságban várják a www.wowmoonshotbyaon.com weboldalon. A 120 legkreatívabb projektötletek gazdái bekerülnek az augusztus végi 24 órás hackathonra, ahol csapatokban dolgozhatnak tovább az ötleteiken, amit zsűri elé visznek TEd-es műfajú előadások formájában. A három győztes a HR Feszten 800 cég képviselője előtt is bemutathatja projektjét, továbbá a szervezők széles körű publicitást és mentorálást is biztosítanak a nyerteseknek.
Képen: Veres Rita, Aon vezetője; Friedl Zsuzsanna, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese; Rolek Ferenc, a Budapet Bank HR-igazgatója; Uzsák Éva Virág, Aon innovációs és PR menedzsere a sajtótájékoztatón. Kép: szerző sajátja
Mindenki vevő az innovációra
Az Aon Hewitt mellé több hazai nagyvállalat is felsorakozott a jövőformáló versenykiírásban. A támogató cégek között található például a Budapest Bank és a Magyar Telekom is, mindketten nyitottak a verseny legjobb ötleteinek pilotjára. Friedl Zsuzsanna, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a cég több mint 7000 dolgozójából 4500 jövőre beköltözik a cég most épülő modern székházába, -amely Budapest legnagyobb irodája is lesz - és a költözés is kihívást jelenthet HR-szempontból, így ehhez is szívesen várnak innovatív ötleteket, ami nem merül ki csocsó-asztalban vagy csúszdában. Jelenleg egy Future Labnek elnevezett coworking irodakörnyezetben azt is kipróbálhatják a munkatársak milyen lesz majd az új munkakörnyezet és a visszajelzések fényében még tudják alakítani azt, hogy hol és milyen mértékben legyenek kisebb létszámú csoportok. A hazai legnagyobb telekommunikációs cég már régóta dolgozik azon, hogy megismertessék és bevezessék a munkavállalókat a távmunkába, de ehhez is szívesen fogadnak a versenyen keresztül további ötleteket. Rolek Ferenc, a A Budapest Bank HR-vezetője szerint a régi multinacionális nagyvállalati kultúra mellett elmenőben van az idő. Olyan pragmatikus, jól megvalósítható projektötletek is érdekli őket, amellyel a munkaerőt jobban meg lehet tartani. Az Y-generációt megtartása - és talán a Z-generációé még inkább - valóban óriás kihívás ma minden vállalat számára. (Erről részletesebben majd egy későbbi posztban írunk.)
Az érzelmi intelligencia felértékelődhet?
Veres Rita meg is osztott néhány kiindulópontot az ötletekhez:
- Letöltető tudás – olyan tanulási platform, ami lehetővé teszi egy szakma alapjainak megtanulását akár 6-12 óra alatt
- Rugalmas szervezeti keretek - például a munkaadó-munkavállaló keret helyett
- Vezetői agyműtét – vagyis a vezetők érzelmi intelligenciájának fejlesztése, hogyan érhetjük el, hogy a vezetők sokkal emberibbek legyenek
A közösségi és érzelmi tanulás (social and emotional learning, SEL) valóban elengedhetetlen lesz, nemcsak a vezetőknek. A davosi Világgazdasági Fórumon egy éve a szakemberek 16 kulcsfontosságú képességet állapítottak meg, amelyek fontosak a boldoguláshoz a jövő munkaerőpiacán. Ebből 12 közösségi és érzelmi képesség. A piacesprofit.hu a fórumon felsorolt képességeket közölte is:
Alapvető készségek
Amiket mindennapi feladatokhoz használunk.
1. Írástudás
2. Számolni tudás
3. Tudományos alapismeretek
4. Infokommunikációs technológiai alapképességek
5. Pénzügyi alapismeretek
6. Kulturális és polgári alapismeretek
Kompetenciák
Amiket komplex kihívások megoldásánál alkalmazunk.
7. Kritikai gondolkodás, problémamegoldás
8. Kreativitás
9. (Interperszonális) kommunikáció
10. Együttműködés
Jellembéli kvalitások, karakterkvalitások
Amiket a változó környezethez való boldogulásra használunk.
11. Kíváncsiság
12. Kezdeményezőkészség
13. Határozottság, kitartás, állhatatosság
14. Alkalmazkodókészség
15. Vezetőkészség
16. Társadalmi és kulturális tudatosság
Ha tetszett a bejegyzés. látogass vissza újra, kövesd a blogot és kukkants be a Facebook-oldalra!
Szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő hu.generationdilemmas.com
Az Y-generáció inkább nem csinál semmit, minthogy bármi olyat tegyen, amit nem szeret
Itt vannak a legújabb irodai trendek: Ne csodálkozz, ha egy fűfal mellett kell dolgoznod!
Készülj fel egy olyan világra, amiről még el sem tudod képzelni, hogy milyen lesz!
Dögös, kreatív iroda kell az Y generációnak!
Szükség lesz még emberekre, ha majd robotok végzik el a munkánkat?