A néma világjárványként értelmezett kiégésben világszerte egyre többen, és egyre fiatalabbak is érintettek.
Azt gondolhatjuk , hogy a kiégés a modern ember nyavajája, azonban már az Ószövetségben is olvashatunk róla, még ha Mózes nem is "burnout" szóval jelöli, így panaszkodott erről az állapotról Istennek:
„Nem vagyok képes egyedül elviselni ezt az egész népet, mert túl nehéz számomra.”
Illés próféta is így volt az 1Királyok 19-ben, amikor „egynapi útra ment a pusztába, és odajött, leült egy borókafa alá, és kérte, hogy meghaljon; és azt mondta:
"Elég volt."
Talán annyi a különbség 3 ezer évvel később, hogy ma már sokkal többen és többször ülnek a borókafa árnyékában azt suttogva: „Elég”. Kiégettnek lenni ugyanis annyi, mint elhasználódni, úgy mint egy annyira lemerült akkumulátor, amit nem lehet újratölteni.
Egy kiégés témájú pedagógusoknak tartott előadáson amikor feltettem azt a kérdést, hogy
“Mi a legfőbb munkaeszköze a pedagógusoknak?”
- egy lelkes - ha jól emlékszem testnevelés - tanárnő rögtön rá is vágta:
“A teljes személyiségünk”.
Nem csoda (de mégis meglepődünk ha beüt) a kiégés a legjobb pedagógusoknál, segítőszakembereknél, orvosoknál jelentkezik, mert ők azok, akik igazán beleteszik magukat a munkájukba, hogy legjobbat adják magukból, nemcsak tudásukból, hanem teljes személyiségükből, ahogy Rudolf Steiner is írta:
„Munkánk művészet, amely a legszebb anyagon dolgozik, ami csak ember elé kerülhet, magán az emberi lény alakulásán és fejlődésén.”
Ráadásul a pedagógusok a munkájukban kevés segítséget és még kevesebb erkölcsi s anyagi megbecsülést kapnak. Ahol jelentősek az adminisztratív terhek, korlátozott előrejutási lehetőségek, a munkavállalók a határaikat rugalmatlanul kezelik, ott még könnyebben kiéghetnek az emberek. Sokaknál a lassú átmenet nehezen felismerhetővé teszi a problémát.
Egy hazai kutatás szerint a kiégés jelei már a fiatal pályakezdő pedagógusoknál is előfordulnak ugyan, de markáns mértékben a két-három évtizede aktív pedagógusoknál vannak jelen, a leginkább veszélyeztetett az 50 év körüli és feletti korosztály.
Sajnos a kiégés tüneteit nem minden esetben ismerik fel önmagukon a tanárok. Habár a kutatásban megkérdezettek 90%-a hallott ugyan a burnoutról, ennek ellenére túlnyomórészt nincsenek tisztában az ezzel járó tünetekkel, így az önvizsgálat és önismeret területe fejlesztésre szorul. Azonban nem csupán a pedagógusok, szakemberek érintettek a kiégésben, hanem családanyák, üzletemberek, és bárki, aki eljut addig a pontig, hogy már képtelen a túl nagy stresszel hatékonyan megbírkózni.
Fiatalon is ki lehet égni?
Nem csupán a segítő szakmában dolgozók a fenyegetettek, hanem szinte bárki lehet kortól függetlenül. Sőt, egyre több fiatal munkavállaló számol be a kiégés érzéséről. Az Indeed álláskereső webhely 2021-es felmérése például azt mutatta, hogy az Y és a Z generációs munkavállalók között a legmagasabb a kiégés aránya, 59%, illetve 58%. Ráadásul ez a mutató a Z generációnál hihetetlen sebességgel növekszik, 2020-ban ugyanez a szám a Z generációsok között 47% volt, az Y generáció tagjainál pedig 53%.
Nehezíti a fiatalok helyzetét, hogy a pihenés minősége is változott. Miután letudták a munkát, tanulást − ami természetesen számítógép előtt zajlott, folyamatosan jöhetnek ezzel kapcsolatos üzenetek.
A munka-magánélet egyensúlya akkor jó, ha valóban meg van teremtve az egyensúly, a határhúzás és a lehetőség a zavartalan kikapcsolódásra is és az összpontosításon alapuló munkavégzésre is.
Digitális kiégés
A rejtélyes Z generáció című könyvem írása közben végeztem egy online felmérést, amelyben a 13-25 év közötti fiatalok 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a Covid hullámai alatt digitális kiégést is megélt. A folyamatos multitasking, vagyis több feladat vagy látszatfeladat egyszerre végzése nagyban hozzájárult a gyors kiégéshez ebben a kényszerhelyzetben. Számos hallgató veszítette el diákmunkáját ebben az időszakban, és vágott bele online végezhető tevékenységbe – például online ügyfélszolgálatnál, webshopoknál vállalt munkát. Mások saját vagy a családtagjaik használati tárgyait kezdték értékesíteni online – közben pedig ugyanabban a térben folytatták tanulmányaikat, az íróasztal mellett, a képernyő előtt. Ezalatt cseteltek is, görgették a közösségi oldalakat, ügyet intéztek az ügyfélkapun, vagy anyagot gyűjtöttek egyéb iskolai feladatukhoz. Mindeközben nem vagy jóval korlátozottabb formában volt lehetőségük olyan stresszoldó tevékenységekre, mint a sport, a koncertek, a baráti összejövetelek, iskolán kívüli programok. A gyors, állandó váltás, amit a multitasking jelent, oda vezet, hogy az agy túl gyorsan elégeti az üzemanyagot, ezáltal kimerültnek, dekoncentráltnak érezzük magunkat már igen rövid idő után. Szó szerint kimerítjük a tápanyagokat az agyunkban. A könyvem is rámutattam arra, hogy már az is segíthet a digitálisan kiégett fiataloknak, ha megismertetjük velük a multitasking hátrányait és adunk számukra néhány tippet hogyan tehetnek ellene. Például ha csökkentik az szimultán feladatokat, és lehetőleg egy, maximum két tevékenységet folytatnak egyszerre (esszéírás, zenehallgatás). Segíthet, ha a feladatokat 20 perces blokkokra osztják, és próbálnak ezalatt kizárólag egyetlen feladatblokkra koncentrálni. Hasznos lehet, ha hétvégenként vagy olyan időközönként, ami megvalósítható számukra tartanak egy digi-detox napot, amikor felszabadulhatnak a digitális terheltség alól.
De mi is az a kiégés?
Freudenberger definíciója szerint a burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.
Milyen tünetei lehetnek még a kiégés szindrómának? (Teljesség igénye nélkül)
cinizmus
megnövekedett stressz szint
alacsony energiaszint
rosszullét a munkával kapcsolatban
fáradtság a munkával kapcsolatban
általános rossz közérzet a munkával kapcsolatban
társas interakciók leépítése
alvászavar
teljes befelé fordulás, izoláció
A kiégés megelőzésében szerepet játszik több tényező, például:
egészséges alvási szokások kialakítása
a rendszeres fizikai aktivitás
a pihenés módszereinek rendszeres alkalmazása
társas támogatás
Ebben a műsorban Velez Csaba pszichológust és engem kérdeztek a témáról:
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is!
Szerző: Bereczki Enikő mentálhigiénés szakember, ifjúsági és generációs szakértő