Ki ne szeretne sikeres lenni és új, innovatív eszközöket is felkutatni és bevetni?  Azonban mindkettő esetében csak akkor lehet előre lépni, ha képesek vagyok "jól gondolkodni". De hogyan lehet jól gondolkodni? Úgy, hogy a profit helyett az ember lesz a középpontban!

Hányszor hallottuk már a következő mondatot: „A járt utat a járatlanél ne hagyd el!”? 

Sajnos már egyre kevésbé ugyan, de még mindig vannak olyan cégek (az okatási rendszer pedig végképp), ahol időnként nem áldoznak az alkotásra és az innovációra energiát, és inkább a bevált módszert viszik tovább. A megszokott módszer azonban nem mindig a legjobb út. 

A tervezői gondolkodással  mindenkit arra ösztönöznek, hogy kezdjenek el a dobozon kívül is gondolkodni. Nagy bátorság kell egy hagyományokhoz kötődő szervezetben egy olyan ötlet előterjesztéséhez, amely eleinte teljesen megvalósíthatatlannak vagy szokatlannak tűnik. Éppen emiatt is a a tervezői gondolkodás az üzleti életben nem csak egy új trend – ez a munkamódszerünk teljes átdolgozásával is járhat Hasonlóan az oktatásban, olyan tanulási környezetet is létrehozhat, amely ösztönzi az diákokat az új ötletekre. 

A fiatalok számára azért is vonzó a tervezői gondolkodás módszere, mert egyfajta emberközpont attitűdöt erősíti, vagyis a vállaltoknál félreteszik az addig általános "csak a profitban való gondolkozás" elvét és a felhasználó vagy a fogyasztó, vagyis az EMBER személyes igényeihez mérten próbálják megoldani az adódó problémákat, vagy új termékeket megtervezni. Egy 2021-es kutatásunkban a legtöbb válaszadó mint a Z generáció legfontosabb erősségét emelte ki a friss, fiatalos szemléletet, humort, lazaságot, új ötleteket és a legújabb technológiákban
való jártasságot. ezt követte az innovációra, az új dolgokra való nyitottság, majd a gyorsaság – csupa olyan minőség, ami egy csapat minden tagjára jó hatással lehet. 

Tegyük fel, hogy a tervező hosszú évek során megálmodott egy csúcskategóriás autót a gyártónál, ami önmagában nem garantálja, hogy a modell sikeres is lesz. A fejlesztők és tervezők elképzelése és a gyártó beleegyezése önmagában kevés ahhoz, hogy a termék beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Itt jön a képbe a design thinking alkalmazása, vagyis amikor még a megjelenés előtt, a fejlesztők a vásárlói közönséget, vagyis az EMBEREKET is bevonják az ötletelésbe, feltérképezik és kikérik a véleményüket, hogy a lehető legpontosabban le tudják követni a vásárlók igényeit.

Talán nem meglepő, hogy a design thinking első úttörői közé lehet sorolni az Apple vállalatot is. Az Apple már az alapítását és később sikerének minden szakaszát a design thinking-nek köszönheti, ahogyan az alapító Steve Jobs is megfogalmazta, „nem csak arról szól a design hogyan néz ki egy termék vagy milyen érzés kézbe venni, hanem, hogy hogyan működik.” A design thinking mát több évtizede ott van az „i” termékek" sikerének a hátterében, és nem kétséges, hogy a piacon lévő többi hasonló készülékkel szemben, mindig a maximálisan felhasználóbarát hozzáadott értéket hozzák.

A design thinking azonban nem csupán az  az IT cégekre és az okos kütyükre vonatkozik, megjelent már a pénzügyi szektorban, az oktatásban is, és lényegében bárhol.

EMPÁTIATÉRKÉP

Bényei Judit és Csernátony Fanni, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem két oktatóinak néhány éve megjelent több részes „Design-gondolkodás az iskolában” című könyvében olvashatunk arról, hogy ha beengedjük a tervezői gondolkodást az oktatásba, akár a tananyag kidolgozásában, akkor egy teljesen új hatást lehetne elérni.

A szerzők szerint, ha ezt a területet úgy közelítjük meg, hogy az iskola és a tanárok a szolgáltatók, és a diákok a fogyasztók, akkor máris könnyebb elképzelni, hogy miként lehetne alkalmazni a design thinking-et az iskolákban. A diákoknak ahhoz, hogy sikeresen átadják a tudást, elsősorban a figyelmüket kell megragadni, ami valljuk be, nem egyszerű feladat. Ha viszont a tananyag már úgy van kialakítva, hogy az a diákok számára „felhasználóbarát”, akkor nagyobb sikereket lehet elérni az oktatásban. Ez nem a tananyag átírását jelenti, hanem annak a közlésének módját, formáját. Ennek az új fajta pedagógiai megközelítésnek az elsődleges céljának a kreativitás fejlesztésnek és ösztönzésnek kell lennie.

A tervezői gondolkodást azért is fontos lenne ösztönözni az oktatási folyamatokba, mert ez a fajta megközelítés nemcsak az intellektust pallérozza, hanem empátiát is igényel.  

Nem csupán az iskolapadban, de - fiatalok esetében a jövőre való tekintettel - a munka világában is fontos együttműködni, megérteni a másik felet, beleélem magam a partnerem, társam lelki állapotába. A design thinking folyamtában az empátia azért is kap fontos szerepet, mert meg kell találni azt a megoldást, ami a célcsoport, a vásárló, az ügyfél számára megfelelő lesz, ehhez pedig bele kell tudnunk képzelni magunkat az ő helyzetükbe. Ennek fejlesztéséhez az empátia térképhez kapcsolódó feladatokat is lehet kiválóan lehet használni.

Első lépésként ki kell választani egy perszónát. A MOME oktatói a következőt ajánlják a feldolgozáshoz, amit jómagam is teszteltem és használtam workshopon és bevált:

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha megfigyeljük a design thinking lépéseit, rájövünk, hogy az iskolai órákon is egyszerűen lehet(ne) alkalmazni.

• a megismerés,
• a definiálás,
• az ötletelés,
• a prototípuskészítés és
• a tesztelés.

TED-előadás a tervezői gondolkodás iskolai használatáról: 

Designgondolkodás projekt a MOMÉ-n: