Minden az Alfa, Z-, Y-, X generációkról, a boomerekről, s még a veteránokról is!

Pán Péter, STOP!

Pán Péter, STOP!

Miért válnak a szabadjára hagyott gyerekek könnyebben kábítószeresekké?

2021. január 31. - panpeterstop

A kamaszok gyakran már 14 évesen vagy ennél is korábban nyúlnak először kábítószerhez. Több ismert ember sem titkolja, hogy sikerült leszoknia a drogról. Személyesen én is kapcsolatban vagyok néhány ismert és kevésbé ismert személlyel, akik „lejöttek a kábítószerről” és fontosnak tartják, hogy valamilyen módon szervezett vagy spontán keretek között részt vegyenek prevenciós tevékenységekben is. Egybehangzó véleményük, hogy a jó kapcsolat a szülők és a gyerekek között kulcsa megelőzésnek, vagyis annak, hogy egy fiatal ne vegyen fel egészségkárosító szokást.

teenager-5842706_1920.jpg

"Ha nincs a nagymamám, nem tudom hol lennék most"

Őrfalvy Gusztávot három éve ismerem, több alkalommal megtisztelt azzal, hogy megkért segítsek neki iskolákban tartott prevenciós előadásaira való felkészülésben. Gusztáv életébe egyszerre két óriási trauma is beütött  mindössze 12 évesen: az egyik szülei válása, a másik egy térdsérülés, ami miatt keresztbe tört sportkarrierje. A baleset 2002-ben Svédországban az utánpótlás-vb-n történt, hogy megrúgták, és a sportorvos kijelentette, tönkrement a porc a térdében, és szakadt a szalagja is, így szembesült azzal, hogy élete álmától el kell búcsúznia. A tanulásban sem volt sikeres, „diszes” volt és ekkor elkezdett kimaradozni az iskolából, és ablakok, redőnyök beszerelésénél segédkezett a családi vállalkozásban. Bánatában evett, mígnem elérte a 160 kilót is. Egy szerelmi csalódást és egy családi veszekedést követően újra nagyot fordult az élete: egy drogdíler sráccal került albérletbe.  Ő is rászokott a kábítószerre és a pénzt, amit keresett, drogra költötte, heroinfüggő lett. Az emberek sorra dőltek ki mellette" - meséli:

orfalvy_gusztav.jpg"Szó szerint mellettem halt meg két barátom is" – emlékszik vissza a szörnyűségekre Guszti, majd így folytatja:

"Egy kocsiban utaztunk többen, amikor a mellettem ülő lány odatartotta a karját az előtte éppen szúrni készülő barátjának. A srác kérdés nélkül szúrta meg. Ez lett az utolsó mámora a lánynak. Bár láttam még ilyen halált ezután is, nem ez volt az, ami miatt ráébredtem, így végzem én is, ha nem hagyom abba.

Egyik „lövésem” után négy napig nem bírtam felkelni az ágyamból."

Két világ között című könyvében el lehet olvasni, hogy mi segített Gusztávnak kiszállni a halálvonatból. Gusztáv tele van tettvággyal, szeretné minél több fiatallal megismertetni történetét és segíteni nekik, ősztől többekkel - köztük e sorok írójával is - együttműködve prevenciós programokat szervez. Mi sem bizonyítja jobban elhivatottságát, hogy bár diszlexiás és diszgráfiás, az sem jelentett számára akadályt, hogy hiteles sztoriját húsba markoló őszinteséggel lejegyezze könyvében. Az EQ SEXY Mozgalom videóblogjában a Kósa Erika Akadémia szervezésében (melynek Guszti is mentoráltja) Szily Nóra is beszélgetett a kábítószerezés poklát megjárt fiatalemberrel.

Saját bevallása szerint, ha nincs a nagymamája és nem áll mellé egészen biztos, hogy máshogy alakult volna a sorsa:

„Azért mert magához vett és életembe először kb. 20 évesen láttam először igazi családmodellt volt rendszer az életembe és törődött velem, megkérdezte mi van velem és ez akkor sokat segített nagyon. Végre volt kontroll és nem volt pofám átverni. Persze minden nap meg kellett mondani hol leszek és hogy kb. mikor érek haza. Reggel mindig kaptam reggelit este meg vacsorát. ” Amikor arról kérdezem, hogy szüleinél nem volt így, ezt válaszolja:

„Semmi nem volt, apámmal éltem együtt, aki reggel 6 kor elment, este 10 kor ért haza. Azt csináltam, amit akartam, pénzem volt, oda mentem ahova akartam és azt csináltam amihez éppen kedvem volt. Édesanyja nem foglalkozott vele a válás után: „Volt elég baja, meg is nem volt az a tipikus anya”.

Ahogy a nemrég megjelent ESPAD tanulmány is kimutatta, hogy a normarendszer rendkívül fontos szerepet játszik abban, hogy egy fiatal szerhasználó lesz-e. Jól látszik Gusztáv történetében is, hogy mekkora szüksége lett volna keretekre, határokra otthon.

"Sokszor akkor kapcsolnak a szülők, amikor már a gyerek rég túl van azon a ponton, ahol ez működhetne"

Korányi Áronnal (a jobb oldali képen, fotó: Bangocs Barnabás) felnőttoktatásban találkoztam néhány éve, ahol tanítok. Áron esti tagozaton készült az érettségire, zömében nála jóval idősebb tanulókkal. A nappalisoktól alig volt idősebb, és mint megtudtam elég nehéz élete volt fiatal kora ellenére a drog miatt. A fiatalok szerhasználatát vizsgáló friss ESPAD kutásban felvázolt tendenciához hasonlóan, ő is elég korán kezdte a drogokkal való ismerkedést:

„15 évesen kezdtem el füvezni négy éven át napi szinten éltem vele, majd az évekkel jöttek a keményebb drogok: Ecstasy, Speed. Mindez ráment a tanulmányaimra és legalább ennyi idő volt, míg mindezt sikerült helyrerakni.” Áron azóta leérettségizett, postásként dolgozik, és magyar szakra készül egyetemre. Rengeteget olvas és verseket is ír.

Elmesélte, hogy először amikor szülei megtudták, hogy drogozik próbálták lazábban kezelni, de ez nem volt sikeres, így aztán kicsit szigorúbban is:

„Ez az sem jött be, így egy idő után kénytelenek voltak a körülményekhez mérten elengedni a dolgot viszont anyagilag nem támogatták. Az édesanyám különösen nagy szeretettel és türelemmel viseltetett irántam az apukámnak nehezebb volt,  mert ő is drogozott régebben csak meg mélyebben.”

Arról is megkérdeztem szerinte miért olyan népszerű a drog a fiatalok körében:

„Napjainkban, sőt az elmúlt tíz évben nagyon nagy lépéseket tettek mind politikai szinten mind kulturálisan elsősorban a fű társadalmi elfogadásáért. Elég megnézni külföldi rappereket például Wiz Khalifát, aki kifejezetten menőnek és vagánynak mutatja be a fiatalok számára a füvezést. A leggyakoribb érv emellett, hogy ez gyakorlatilag gyógyszer, ez csak kikapcsolódás stb. Igen ám, csak nem mindegy hány évesen és milyen érettségi szinten kezdi el az illető! Félreértés ne essék, semmilyen korban nem hasznos és egészséges füvet szívni, de egy 15 éves fiatal szinte biztos, hogy képtelen ezt a helyén kezelni, plusz a fű megnyitja a kaput más húzósabb drogok felé leginkább gyorsító élénkítők felé, mint a Speed, Extazy  és szegényebb körökben Kati. Ezeket leginkább partikban használják, viszont ha az adott személy rakattan, akkor a mindennapjai szerves részévé válhat. Azt hiszem ez a csalóka, hogy sokszor kicsiben és egy-egy alkalmakon kezdődik, arról nem is beszélve, hogy a mai kultúra és trendek miatt a fű nem nagy durranás már a fiatalok számára.”

Áron szerint gyakori téma az alkohol démonizálása a fűvel szemben, amit problémának tart:

dcdc16ee-1923-46a8-8072-43bfcd4c3257.jpeg „Ezzel én is így voltam régen még pedig azért, mert az alkoholtól általában rosszul lettem, nem tudtam a kellő mértékét és nem tudtam magam korrigálni, míg a fűnél ez másképp van: nincs túlszívás, ellazítja az embert, feldobja és adott esetben, ha már hozzá szokott ugyanúgy tudja végezni a munkáját, mint józanul, még ha nem is ugyanabban a mértékben. Plusz elvileg nem annyira káros, mint az alkohol, bár az agysejteknek semmiképpen nem tesz jót. Viszont ha abban egyet is értek, hogy az alkohol látványosabban épít le, a fű pszichésen építi le és zavarja össze az embert, ami leginkább hosszútávon jön ki.”

Áron a szülők szerepét is megemlíti, amit a megelőzésben rendkívül fontosnak tart

„Szülőként a jó példa elengedhetetlen az biztos, de kell egy jófajta szabadság is, amit viszont csak egy nagyon őszinte bizalmas légkörrel lehet megteremteni. Ugyanakkor egy bizonyos kor után, azt hiszem a 14 éves kor lehet talán a legkritikusabb. Iszonyú nehéz ez főleg a mai világban, ahol ennyiféle impulzus éri a fiatalokat jó és figyelmes szülőnek lenni, arról nem is beszélve, hogy sok szülőnek nincs is erre kellő ideje a munkája miatt, de valahogy mindenképpen kell időt szánni valamikor - úgy fogalmaznék-,  hogy az igazi beszélgetésekre és itt most nem a hegyi beszédekre, a kioktatásra gondolok, hanem a korrekt baráti „na mesélj mi van veled” -felé beszélgetésekre. Ahhoz viszont, hogy a gyerek megnyíljon ezt időben, ezt fokozatosan kell felépíteni. Azt hiszem a megelőzés a lényeg és a legnagyobb probléma az, hogy sokszor akkor kezdik el vagy kapcsolnak a szülők, amikor már a gyerek rég túl van azon a ponton, ahol ez működhetne.

 "Ezek a srácok bármibe belemennek, hogy érezzék tartoznak valahova"

Nemzetközi lapok néhány éve arról cikkeznek, hogy a Z-generáció megváltozott igénye óriási hatással van, sőt, át is alakítják a szórakoztató ipart.  Itt azokról a jól fizető fiatalokról van szó, akik miatt az elmúlt évek fesztiváljai is új, luxusszerű arculatot kaptak, exkluzív vagy VIP-helyszínekkel, de mégsem ők a tömeg. Márk Tibor az Árral szemben Alapítvány vezetője beavat abba a mélységbe, ahová azok a fiatalok merülnek le, akiknek megfizethetetlen a Balaton Sound és a méregdrága drogok világa:

mark_tibor.jpg„Ma már a szintetikus drogok nem kerülnek sok pénzbe, a másolatnak a másolatát használják, amihez nem kell gazdagnak lenni. A netről megrendelhető biofű néven elterjedt cucc például akár 500 forintért megszerezhető. Sokan orvos által felírt kedélyállapotjavítót, nyugtatót tolnak. A legtöbb fiatal ezeket alkohollal kombinálja, ami durván kiüti őket. Viszont a kokain is nagyon tarol mostanában, ezért képesek lopni, csalni a szegényebb rétegből jövők. Képesek a testüket árulni az anyagért fiúk, lányok egyaránt.”

Tibor, aki 12 éves korától 28-ig maga is drogozott és a periférián élt, ma személyes történetével az országot járja, nagy sikerű prevenciós előadásokat tartva, hogy segítsen a fiataloknak és a szülőknek is. Úgy látja, hogy a helyzet ott a legkilátástalanabb, ahol nincs stabil család, ezért a haverok a család: „Ezek a srácok bármibe belemennek, csak együtt és egymással csinálják, hogy érezzék, hogy tartoznak valahova.”

Tibor, hogy meglátása egybecseng a világ egyik legismertebb szociálpszichológusáéval. Philiph Zimbardo is a távollévő vagy nem létező apákat is megemlíti az Y-, és Z-generációt érintő válságok okaiként. Hasonlóképp nyilvánvalóan az anyák sem hagyhatók ki az összképből. Rendkívül elgondolkodtatott Victorné Erdős Eszter szülőknek szóló tanácsa az Addictus blogról, ami így szól:

"Gyermekünk magánéletének tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy mindent megengedünk és eltűrünk neki. Azt sem, hogy az általa okozott bajokat mindig elsimítjuk, hogy újra és újra igazoljuk az iskolai mulasztásait, vagy kifizetjük az adósságait, falazunk neki. (...) Ha a nagy gyerek drogos próbálkozásai következményeit kell hogy megélje, a megalázottság fájdalma még idejében elgondolkodtatja, hogy akar-e a jövőben is ilyen élményekben részesülni. Ilyen negatív tapasztalat lehet az, ha elviszi a rendőr, a dílerek megverik, mert nem adta meg az ígért időre a pénzt, megbüntetik, vagy eltanácsolják az iskolából, hazugnak, tolvajnak nevezik őt becsapott társai. A fájdalmas megtapasztalások csak akkor tarthatják vissza, amikor még nem függő. Új barátokat, új iskolát könnyebb találni – és akár egy kisebb jogi elmarasztalás után új életet kezdeni –, mint egy teljesen tönkrement életet, személyiséget újra felépíteni. Azonban nagyon lényeges, hogy mindez ne szülői fenyítés – zsebpénzmegvonás, veszekedés, érzelmi zsarolás stb. –, hanem saját belátása, döntése alapján történjen meg. Tehát azt tanácsolom, hogy szülőként ne védjék meg gyermekeiket tetteik következményeitől, különösen akkor ne, ha esetükben folyamatosan rossz döntésekről, cselekedetekről van szó. És azt javaslom, hogy otthon is legyenek határok, amiken nem lehet túllépni. De ha ez megtörténik, a szülő mindenképpen kérjen szakembertől segítséget, tanácsot, konzultációs lehetőséget."

Mit mondanak a kutatások?

Hetedszer jelent meg az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) néven futó kutatás jelentése, ami négyévente méri fel a fiatalok egészségkárosító szokásait. Hazánk 1995 óta mindig részt vett a felmérésben, így megjelent a Magyarországról szóló tanulmánykötet is. Fontos megjegyezni, hogy  a legrosszabb helyzetben levő fiatalokat (az iskolaelhagyókat, az intézeti elhelyezésben lévőket, a tanulási nehézséggel diagnosztizáltakat) nem kérdezték.Ezekből szemezgettünk:

 

  •  Magyarországon minden negyedik fiatal mondta azt, hogy könnyen juthat marihuánához, míg az osztrákoknál, németeknél ez az arány 40 százalék felett van, és még nem is ők vezetnek ebben.

 

  • Amfetaminokhoz (18 százalék) és kokainhoz (14 százalék) könnyen juthatnak a magyar tinédzserek, mindkettőben az európai élmezőnyben vannak. A kokaint nemcsak viszonylag könnyen tudják megszerezni, hanem előszeretettel szívják is: a 3,3 százalékos kipróbálási arány bőven elég az európai top 10-hez. 

 

  • A jóval olcsóbb füvet viszont kevesebben szívják Magyarországon, mint Európában általában: a megkérdezettek 17 százaléka próbálta a marihuánát vagy a hasist.

 

  • Minden századik magyar fiatal próbálta már a heroint, miközben már az idősebb drogosok is jórészt dizájnerdrogokra cserélték ezt a régebben sokkal népszerűbb opiátot.

 

  • A dizájnerek népszerűsége ugyan csökkent az előző felmérés óta, és sokkal veszélyesebbnek is tartják ezeket a szereket a fiatalok, mint korábban, mégis sokan élnek velük: arányaiban egész Európában a magyar fiatalok fogyasztják a leginkább a dizájnerdrogokat.

 

  • Gyakori a fiataloknál, az a nyugtatóra vagy altatóra ivás: ezt majdnem minden tizedik magyar tinédzser csinálta már, amivel a hetedik helyet foglalják el Európában ezen a téren.

 

  • Összességében a 9-10. évfolyamosok közel ötöde drogozott már. Míg a tiltott szerhasználat inkább a fiúkra jellemző, addig a gyógyszerek használata a lányoknál figyelhető meg jelentősebb mértékben.

 

  • A fogyasztók jelentős többsége többszöri fogyasztónak, és nem csupán a kísérletezőnek tekinthető

 

  •  A Budapesten élő diákok nagyobb eséllyel próbálják ki a drogokat, mint a városban vagy községben élő diákok. Kivételt jelentenek a dizájnerdrogok, amik minden településtípuson ugyanolyan népszerűek.

 

  • Ahogy a rendszeres ivásnál, a droghasználatnál is az látszik, hogy a felsőfokú iskolai végzettségű szülők gyerekei érintettek jobban. Kivéve a dizájnereknél, ami a tanulatlanabb családokban van jobban jelen.

 

  • Minél kisebb a szülői kontroll – tehát minél kevésbé tudnak arról, hogy a gyerek hol tölti a szombat estét – annál nagyobb valószínűséggel gyakrabban dohányzik, használ e-cigarettát, vízipipát, fogyaszt alkoholt, részegedik le, iszik öt vagy több italt, illetve fogyaszt valamilyen drogot- az egyik következtetésük szerint, ami aláhúzza a szülői felelősséget.

 

  • A jó kapcsolat a szülők és a gyerekek között szintén valószínűtlenebbé teszi, hogy egy fiatal egészségkárosító szokást vegyen fel. Kevesebbet isznak, cigiznek, és drogoznak a felmérés szerint azok a tinédzserek, akik elégedettebbek a szüleikkel kialakított kapcsolatukkal.

 

  • Az önbecsülés hiánya és a depresszió is majdnem minden szerfogyasztási indexszel szignifikáns kapcsolatot mutat.  A normátlanság és az elidegenedés pedig az összessel. A diák minél elégedettebb a baráti kapcsolataival és minél nagyobb baráti támogatásban részesül, annál nagyobb valószínűséggel fogyaszt gyakrabban, nagyobb mennyiségben alkoholt, annál inkább jellemző rájuk a nagyivás és a tiltott szerhasználat . A gyógyszerhasználó és a dizájnerdrogozó fiatalok viszont inkább visszahúzódóak.

 

  • A normátlanság látszik a legszorosabban kapcsolódni a különböző szerfogyasztási formákhoz – minél kevésbé normakövető valaki annál nagyobb valószínűséggel fogyaszt valamilyen tiltott és legális szert. Ezt olyan kérdésekkel mérték fel a többi között, mint hogy mennyire hoznak világos szabályokat a szülők, és mennyire követelik meg azok betartását.

 Nemrég az ATV Startban a témában nyilatkoztam: 

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

 

A blog Facebook-oldalán is gyakran osztunk meg új posztokat, ott is várunk!
Nézz be az Instagramra is, főleg, ha Z-generációs vagy!
Feliratkozhatsz a hírlevélre is (kéthetente küldjük), itt a blogon jobb oldalon, .
Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! 
Ez pedig a honlapom.
Minden jog fenntartva! 
A trágár, gyűlölködő, politikai tartalmú kommenteket kimoderáljuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr6116410498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reactor 2021.02.20. 05:38:44

Azok válnak kábítószeressé, akik gyenge akaratúak, vagy akiknek az adott haveri kör fontosabb, mint a saját egészsége. Merthogy elsőre a kábszeres élmény is kimondottan rettenetes, mint az első cigaretta, vagy az első pohár vodek. Amikor a kiskamasz fuldokolva lehúzza élete első csikkjét a vécén, vagy hasogató fejjel felkel a saját okádékából, vélhetően nem az az első gondolata, hogy ej de jó lenne még egy szál cigi, vagy egy kis pia. Még a nyerőgépezésre is könnyebb rászokni, mint ezekre.
Én mindvégig teljesen szabadjára voltam hagyva, kerültem is rossz társaságba, és mégse lettem a narkó rabja, helyette inkább a sarkamra álltam, hogy akinek így nem tetszek, nem kell velem barátkozni. Szabad országban élünk. Szóval a "szabadjára hagyás" nem jelenti automatische, hogy a gyerekből valamiféle függő válik idővel. Mindamellett a szigorú szülői tiltással többnyire pont hogy ellentétes hatást fognak elérni.
süti beállítások módosítása