Minden az Alfa, Z-, Y-generációkról, de még a veteránokról is!

Pán Péter, STOP!

Úton a Z generáció: Szelfik és turizmus

2020. augusztus 04. - panpeterstop

Mi befolyásolja leginkább a közösségi médián rengeteg időt eltöltő Z-generáció utazási szokásait? A menő influenszerek vagy más tényezők?

globe-trotter-1828079_1920.jpg

Azon dolgok között, melyeket szívesen megosztanak a fiatalok, vezető szerepet tölt be az utazásokról készült, gyönyörűen beállított és a megfelelő időben elkattintott képek halmaza. A turizmus előtt is olyan tereket nyitott meg a közösségi háló, amiről pár éve még nem is gondoltuk volna, hogy létezhet. Rengeteg olyan helyre találhat rá az ember, amelyről talán soha nem is hallott volna, ha nem látja valamelyik ismerősénél, vagy influencernél a megosztott tartalmakat.

- írja  Kunstár Eszter "Úton a Z generáció: Szelfik és turizmus" című szakdolgozatában, melyet a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának turizmus-vendéglátás szakos hallgatójaként írt. Úgy gondolta, hogy érdekes lehet megvizsgálni, hogy mennyire befolyásolja a közösségi média, utazásaik szempontjából azt a generációt, amely a legtöbbet tölt el az online világban. Erről beszélgetünk ebben az interjúban.

Hogyan jött az ötlet, hogy ebben a témában írj?

Mindig érdekelt a média világa, apukám újságíró, ezért már egészen kicsi koromban beleláttam, hogyan működik a nyomtatott és az elektronikus sajtó. Az utóbbi évtizedben az internet, azon belül is a közösségi oldalak teljesen átrendezték a média világát. A hírfogyasztási szokások – hogy pár percnél többet nem szánnak az emberek egy-egy online cikk elolvasására – csak a jéghegy csúcsa. Alapvető emberi értékek változtak meg a közösségi média hatására: például teljesen más egy mai fiatal motivációja, mint régebben. A lájkvadászat lassan alapvető életszükségletté válik, főleg a Z generáció (vagyis az 1995-2010 között születettek) körében. Mivel turizmus-vendéglátás szakon végeztem a Corvinuson, ezért a szakdolgozatomban utánajártam, hogy miként befolyásolják a Z generáció utazási szokásait a közösségi médiában megosztott tartalmak.

 Hogyan alakul a Z-generáció fogyasztása a turizmusban? Mi itt a legmarkánsabb különbség az előző nemzedékekhez képest?

A Z generáció – más néven a digitális bennszülöttek – az első globális nemzedék. Napi szinten állnak egymással kapcsolatban a közösségi média felületein, akár a világ másik végéről is. Elmondhatjuk, hogy a Z generáció tagjait legtöbbször ugyanaz a hatás éri, ugyanazt a divatot követik, ugyanolyan (gyors)éttermekbe járnak, és ugyanazon kulturális hatások érik őket – akár Németországban, akár a tengerentúlon vagy Magyarországon. Az ember mindig is vágyott a megbecsülésre, a turizmus pedig tipikusan olyan iparág, ahol az ember presztízst szerezhet magának mások szemében. Míg az előző generációk általában csak személyesen, szűk társaságban dicsekedtek utazási élményeikkel, addig a fiatal generáció tagjai az egész világnak mutatják meg, merre jártak, és milyen jó képeket lőttek. Néhányan még az életüket is kockáztatják egy-egy jó szelfiért. Amíg az előző generációknál a filmek és az olvasmányélmények voltak hangsúlyosak, addig a Z generáció esetében a közösségi oldalakon megosztott tartalmak befolyásolják az utazási szokásokat. Egyre több utazóblogot vezető influencer jelenik meg, és ad ötleteket a fiataloknak, hogy merre menjenek el a következő nyaralásuk során.

 A John Lennon falhoz kötődő kutatás ötlete honnan jött? Mi volt az egyik legemlékezetesebb élményed?

A konzulensemmel beszélgettem a témaválasztásom kapcsán, hogy ezek az Instagram által felkapott helyek mennyire hamisak sokszor. Mutatott egy helyet is, a Norvégiában található Trolltungát, aminek láttán csak tátottam először a szám. Az ott készített képek mindegyike azt sugallta, hogy „én vagyok a világ ura”, tényleg gyönyörű hely. Aztán megmutatta nekem, hogy mi rejtőzködik a szépen elkattintott képek mögött: emberek százai vártak a sorukra, hogy ők is készíthessenek egy képet, amit aztán felrakhatnak a közösségi oldalakra. Innen jött az ötlet, hogy keresek egy – Norvégiánál közelebb fekvő – helyet, amit tipikusan a közösségi média kapott fel, ahova aztán ellátogatok, és „lerántom a leplet” az Insta fotókról. Beszélgettem sok barátommal, ismerősömmel, és kiderült, hogy egész sokan voltak kint Prágában a John Lennon Falnál, és sokakat láttak is Instagramon, hogy posztoltak onnan. Mivel az egyik kedvenc nagyvárosom, szívesen utaztam el újra Csehország fővárosába. A Falnál nagyon kedvesek voltak az emberek, mindenki segítőkészen válaszolgatott a feltett kérdéseimre, és nagyon értékes feleleteket kaptam ott. Harminc miniinterjút készítettem, és ezekből kiderült számomra, hogy azok az emberek, akik fotózkodtak a Falnál, pár kivétellel posztolták is a képet. A Fal a szólásszabadság szimbóluma, mivel a kommunizmus ellen a prágai fiatalok úgy tiltakoztak, hogy Beatles dalszövegeket festettek fel egy fehér falra a város közepén. A hatóságok minden nap lefestették fehérre, de az éjszaka folyamán újra visszakerültek a Falra a dalszövegek. Különlegesség, hogy ma is bátran festhetnek rá a járókelők, a törvény nem bünteti. Mivel a helyre azonban főleg turisták járnak, így az ő gondolataik, festményeik, álmaik díszelegnek már a Falon. Több interjúalanyom megemlítette, hogy értékét vesztette már az attrakció. Az egyikük ezt úgy fogalmazta meg, hogy eddig a „freedom of speech”, vagyis a szólásszabadság szimbóluma volt, de ez ma már a „speech of the tourists” – a turisták szólásainak jelképévé vált. A kis téren, ahol a Fal áll, nagy tömeg alakult ki, szinte mindenki a Z generáció tagja volt, szelfiztek, egymás fotózták, instrukciókat adtak egymásnak a minél előnyösebb beálláshoz. Ott tényleg mindenki azért jött, hogy képet készíthessen, de senki nem nézte meg jobban a szólásszabadság szimbólumát, vagy gondolkozott el a fogalom jelentőségén.

Ez írtad a dolgozatodban: “...kutatásomon belül azt a kérdést tettem fel, hogy mely helyekre mennének el szívesen a megmutatott fotók közül, akkor ha megfigyeljük a leadott válaszok móduszát az egyes képeknél, nagyon szépen látszódik, hogy minél mesterkéltebb egy hely, minél jobban meg van rendezve, annál kevésbé érdekelte a megkérdezetteket. A Trolltunga válaszlehetőségei közül a módusz az elmenne, csinálna képet, és posztolná is lehetőség volt, a John Lennon Falnál ez az elmenne, képet is csinálna, de nem posztolná, míg a Szelfi Múzeum esetében pedig a legtöbben azt választották, hogy nem mennének el a helyre.” Szerinted mi áll a háttérben, hogy ez így alakul?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, és szerintem érdekes kutatásokat lehetne ezzel kapcsolatban végezni. Mindenkinek szüksége van a szépségre és a harmóniára. Az ember azonban nem Isten, nem tud létrehozni sajátkezűleg olyan dolgokat, amik a természetben megtalálhatóak, hiába próbálkozik. A vízesések, a hegységek, vagy a hosszan elterülő végtelennek tűnő óceánok partjai messze felülmúlják az összes építészeti csodát. A közösségi oldalakon pedig azokat a képeket értékelik, amik szépek és egyediek. A Szelfimúzeum egy nagyon jó ötlet, viszont érződik benne egy mesterkéltség, ami miatt már nem olyan különleges, és veszít ezáltal az értékéből. A kérdőíves kutatásom alapján is azt az eredményt kaptam, hogy egy hely annál érdekesebb, minél kevésbé ért hozzá emberi kéz. A Trolltunga egy hegycsúcs, aminek kialakulásánál emberi kéz nem játszott szerepet. A prágai John Lennon Fal eredetileg nem egy turisztikai attrakciónak készült, csak az évek során vált azzá, míg a Szelfimúzeum csupán egy, a turisztikai iparágra épülő szolgáltatás.

eszter_kunstar_csaba.jpgA képen Eszter édesapjával

Kíváncsi vagyok, hogy érzékeled, a COVID hatása megváltoztatja szerinted a Z-generáció utazásai szokásait a későbbiekben?

Szerintem nem. Mióta vége lett a vészhelyzetnek, több ismerősöm is kiutazott külföldre, illetve látom, hogy többen vívódnak, hogy mit tegyenek. Úgy gondolom, hogy akik idén nyáron a Balatont választották valamilyen egzotikusabb úticél helyett, jövőre már nem fogják ezt az áldozatot meghozni.

Nézted azóta mi történik a John Lennon fallal, a Covid alatt/után is lehetett odamenni?

Sajnos nem. De szerintem Prágában is ugyanaz a helyzet, mint Budapesten. Több barátom is dolgozott budapesti szállodákban a vészhelyzet előtt. Sajnos többen eljöttek, de ők mondták, hogy a nyári időszakban a túlfoglaltság szokott a legnagyobb probléma lenni, illetve, hogy nincs elég munkaerő. Ezzel szemben idén jól járt az a budapesti szálloda, ahol 50%-os foglaltságot tudtak produkálni, és sorra küldik el az embereket. A fővárosi turizmust a külföldiek tartják el itthon is és Csehországban is. Ezért gondolom azt, hogy bár látogatható a John Lennon Fal, mégsincs akkora tömeg azon a kis téren, mint tavaly.

 

 

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! 

Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! 

Látogass el a Facebook-oldalra is, - ahol rendszeresen megjelennek új híreink-megköszönjük, ha lájkolod, vagy az Instagramra :-) !

Hírlevelünkre is feliratkozhatsz!

Ez pedig a honlap!

Első kép forrása: pixabay, többit az interjúalanytól kaptuk közlésre

A gyűlölködő, politikai témájú, obszcén és offtopic hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölni fogjuk.

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr5212502851

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kiskutyauto 2020.08.06. 18:48:48

Ezt a nyomorult agyhalott nem valóságban élő kretén patkány takony generációt, a hajuknál fogva húznám keresztbe Afrikán, Dél-Amerikán és a nyomorgó Dél-Ázsián, hogy megtudják mi a kibaszott valóság...

shakespeare 2020.08.06. 19:22:40

annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy régen nem dicsekves céllal utaztak az emberek, hanem a személyes felfedezés és utazás örömére.

egyáltalán nem volt lényeges a szűk körben dicsekves