Nem, most nem a modell és az édesanyja közötti viszályra gondolunk, hanem azokra a hallássérültekre vagy más akadállyal élőkre, akik szeretnének az interneten megnézni egy videót, akár Fanniról.

Az internet számos pozitívumainak egyike, hogy szabad, mindenki számára elérhető információáramlást nyújt. Sőt, könnyen intézhető ügyeket, folyamatokat, ingyenes ismeretanyagot, bárki számára elérhető tudást is biztosít. Várjunk csak, tényleg bárki számára? Mi a helyzet például a vak, gyengén látó, siket, autista, hallássérült, színtévesztő diszlexiás és más területeken akadállyal élő emberekkel: Nekik is egyszerű használni a világhálót?

Lehet, hogy sokunknak természetes, hogy a digitális világ teljes körű haszonélvezőiként a neten bankolhatunk, sorozatokat tölthetünk le, különféle online csoportok tagjai lehetünk,  és vásárolhatunk is néhány kattintással online, azonban Magyarországon minden 10. ember akadályba ütközik egy weboldal olvasása közben, világszinten pedig százmilliókat érint a probléma. Nemcsak vak, gyengénlátó, vagy mozgássérült emberekről van szó, elég hozzá egy kéztörés is, hogy nehézséget okozzon a netezés. Hogy milyenek lehetnek ezek a nehézségek, arról magukat az érintetteket kérdeztük meg.

Agárdi Szilvia kép forrása: Agárdi Szilvia hivatalos rajongói Facebook-oldala Fotó: Kíra Komárovics CLICK. Fotostudio 

Agárdi Szilvia nemcsak énekel és különféle programokban tevékenykedik, hogy látássérült társainak ügyét segítse, hanem az Informatika a Látássérültekért Alapítvány munkatársa is. Őt telefonon értük el, hogy gyorsan kérdezzük szokott-e olyan problémával találkozni a digitális világban, ami megnehezíti a dolgát, vagy nehézséget okoz. Többek között a sorszámhúzó készülékeket is említette az énekesnő, amelyeket több gyógyszertár és bank is használ. A sorszám kihúzása nem feltétlenül jelent gondot egy látássérült számára, de annak felismerése nagyon is gond, hogy ha nem mondják be a számot, hanem csak megjelenítik a kijelzőn. Az énekesnő említette azt is, hogy sokat lehetne tenni még a képernyőolvasó és nagyító szoftverek fejlesztéséért, hogy képesek legyenek a folyamatosan fejlődő szoftvervilággal lépést tartani.  Továbbá a honlapok akadálymentességi állapotának javításával lehetne nagymértékben segíteni a látássérült- és egyéb hátrányos helyzetű emberek információhoz jutását.

Hallássérült digitális bennszülöttek

Puha Andrea Dr. Szegő Tamás-díjas újságíró A Hallás Társasága oldalt szerkeszti és egy népszerű női magazinnak is írt, és még egy szenzációs blogja is van a Szájkóder! Írásaival a puhaandrea.hu-in is találkozhattok. Ha a hallássérültek akadálymentesítésével kapcsolatban kérdezzük, kicsit azt érzi, leragadtunk annál a sztereotípiánál, hogy a hallássérültek jellemzően idősebb emberek. Úgy tapasztalta, hogy emiatt pedig megfigyelhető, hogy túlnyomórészt azok a szolgáltatások vannak akadálymentesítve, amelyeket az idősebbek használnak. „Meg lehet figyelni, hogy a mozgóképes anyagok feliratozása a televízióban van megoldva, és ott sem minden csatornán.”

Puha Andrea

Tehát Andrea felvetéséből kiindulva nem gondolnak sokan generációs sajátosságokra, például arra, hogy az Y-, és a Z-generációs hallás sérültek hasonlóan többi kortársaikhoz már a digitális bennszülöttek táborát erősítik és inkább a számítógépen néznek filmeket:

„Bőven vannak fiatal hallássérültek is köztünk, akik már teljesen másképp fogyasztanak tartalmakat. Nem ülnek le adott időpontban képernyő elé, hogy megnézzenek egy műsort, hanem online keresik elő, töltik le. Podcastot hallgatnak, YouTube-csatornát követnek, egyszóval maguk válogatják össze a tartalmat, amiből információt gyűjtenek össze. Nem feltétlenül csak szórakoztató tartalmakra gondolok, hanem tudományos tartalmakra is. Ezt hallássérültként nehéz megtenni, mert ezek nincsenek akadálymentesítve.”

Andrea újságírói munkája során azt is megélte már, hogy amikor élő műsort kellett volna ügyeletben percről percre közvetíteni írásban, nem tudta megtenni, mert az automata beszédfelismerő program botrányosan rossz volt, vagy nem is volt. Emiatt sajnos már nem is vállal ilyen munkát.

 „Amikor az Oscar-díjas Mindenki című kisfilmről szerettem volna írni, meg kellett várnom, hogy valaki valahol leírja, miről szól pontosan, hogy nehogy pontatlan információkat írjak le a cikkembe. Mondták akkor, hogy akadálymentesítve van a Mindenki, hiszen leadják a televízióban adott időpontban feliratosan, meg lehet nézni. Én azonban ezt nem nevezném akadálymentesítésnek, mikor amúgy mindenki másnak elérhető volt bárhol, bármikor online felületen a kisfilm, csak felirat nélkül. És ha valaki akkor nem tudja megnézni, amikor adják?”

- veti fel a jogos kérdést, majd így folytatja:

„Persze, az online világban még számtalan módon lehetne akadálymentesíteni a feliratozáson túl is. Sok szolgáltatásnál a chates kommunikáció célravezetőbb lehetne, mert az még az e-mailnél is gyorsabb és személyesebb. Orvosi rendelőknél a név kiírása szuper lenne behívás helyett, időpontfoglalásnál, közlekedésnél a megállók neveit is pontosabban kiírhatnák. Aminek a legjobban örülnék, ha megoldanák a valós idejű PONTOS feliratozást, mert azt nem csak az online térben lehetne használni, hanem előadásoknál, konferenciabeszélgetésnél, videochatelésnél, telefonálásnál. Tudom, hogy a feliratozást nem könnyű megoldani, és sok meló, viszont minden embernek egyformán joga az információkhoz való hozzáférés. És az, hogy bizonyos helyeken fér csak hozzá a tartalomhoz/információhoz, az akár beszűkült látókörhöz, egyoldalú nézőponthoz is vezethet, ami nem túl szerencsés. Attól vagyunk egyediek, hogy a sok információ alapján kialakítjuk a saját nézőpontunkat, ami szűrt információk alapján nehezebben történik meg.”

Kinek mi a hangos?

Kajtár Dóra egyetemista, a Siketek és Nagyothallók Szövetségének egyik társoldalát, a Hangforrás közösségi oldalát szerkeszti. Ő is szeret filmeket nézni a Youtube-on, de úgy látja, a feliratozás sokszor nem értelmes, hanem nehezen értelmezhető, főleg annak, aki hozzá hasonlóan nem hallja jól a szöveget és csak egy össze-vissza szöveget lát a filmkockák alatt. Elmesélte, hogy az is rendkívül zavaró lehet, ha egy honlap hangos zenével indul, s ez nincs jelezve. Már járt úgy könyvtárban és az iskola tanulói részén, ahol csendet követelnek, hogy amikor megnyitott ilyen oldalakat mérgesen nézetek rá a körülötte lévők, mivel zavarta őket a hangos zene és nem gondolták, hogy ő ezt nem is úgy hallja, mint ahogy ők.  Dóra szerint, ha valakinek még több területen van akadályozottsága, még nehezebb. Van egy ismerőse, aki nemcsak hallássérült, hanem vak is. Az ő számára az internethasználathoz szükséges a hallókészülék és a felolvasó program is, s ez utóbbi sajnos nem ismer fel mindenféle írást, így például nekik a közösségi oldalakon sem egyszerű boldogulni. Kajtár Dóra

Gondoljunk a többiekre is!

Juhász Ferenc siketként azt tapasztalja, hogy ha az akadálymentesítés kerül szóba, akkor legtöbb embernek fizikai akadálymentesítés jut az eszébe és csak rendkívül ritkán az infokommunikációs akadálymentesítés kérdése, még ritkábban a jelnyelvi akadálymentesítés és a legnagyobb fehérfoltnak ezen a téren az internetet tartja! Úgy látja, hogy a médiában sem figyelnek oda erre, főleg abban az esetben, ha például egy TV-műsorban siket az interjúalany. Ebben az esetben a képkivágás okozhat problémát. Hogy miért azt Tibor el is magyarázza mégpedig a mostanában az édesanyával konfliktusai miatt a TV-ben is gyakran szereplő hallássérült Weisz Fanni szerepléseivel illusztrálja:

„Itt ebben a riportban - ott helyszínen - van a jelnyelvi tolmács, viszont a TV előtt ülőknek egyszerűen és sokszor ki szokták vágni!”

„Itt még jól látható minden:”

„Itt már elkezdi elveszíteni a fonalat, mivel távolodik a kép:”

„Itt már el lett veszítve a fonal, mivel a férfi beszél... (Fanni eközben a helyszínen lévő tolmácsot figyeli, követi!) A hallássérült nézőknek mi jut????? Semmi!”

Informatikusok az akadálymentesítésért!

A fenti példák is jól mutatják, hogy milyen fontos, hogy az internetezés, és a digitális eszközök segítsék, és ne pedig hátráltassák az akadállyal élőket. Az IThon.info második alkalommal rendez országos versenyt informatikusoknak, melyre tavaly több ezren jelentkeztek. A szervezők úgy gondolták, ha már ennyi szakembert elérnek, felkérik őket, hogy azt a hatalmas tudásanyagot, amivel rendelkeznek minden évben egy nemes célra is ajánlják fel. A verseny részét képező IT Összefogás során az Informatika a Látássérültekért Alapítvány által összegyűjtött több száz hiba kijavításával weboldalak és szoftverek akadálymentesítésén dolgozhatnak.  

„Már az is előrelépés, ha rávilágítunk újra a problémára és elültetjük sok ezer informatikus fejében, hogy kis odafigyeléssel élhetőbbé tehetik milliók életét. Ha már fejlesztéskor szem előtt tartanak pár szempontot, százezreket és több munkahónapot is megtakaríthatnak, hiszen nem később kell a már meglévő oldalt akadálymentesíteni. A tavalyi IT Megmérettetésen rengeteg kiemelkedő tudású IT szakembert sikerült elérnünk, a komoly szakmai tudásra most is nagy szükség lesz, hiszen közel 300 hiba kijavítása a célunk. Ha csak a versenyzőink tíz hét alatt mindössze néhány órát töltenek azzal, hogy ilyen feladatokat oldjanak meg, már hatalmas lépést tettünk. Bízunk benne, hogy egy kis magyar közösség képes lesz tudásával valami igazán nagy, globális dolgot véghez vinni”- mondta Pulay Gellért, a versenyt szervező IThon.info alapítója.

Az IT Összefogáshoz csatlakozott az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, összegyűjtötték a hibákat és tudásukat is felajánlották a sikeres lebonyolításhoz.

A javításra váró feladatok szeptember 20-tól érhetők el. Aki az IT Megmérettetésen is részt vesz az egy fordulónyi plusz pontot szerezhet, de segíteni versenyen kívül is lehet, akár egyedül akár csapatban. A szervezők várják és remélik, hogy a hibalistát a segítők is bővíteni fogják. Az IT Összefogás kategóriában legtöbb helyes megoldást beküldő munkáját az „Informatika Mindenkié” különdíjjal ismerik le.

Érdekelne további információ vagy jelentkeznél? Kattints ide:

https://megmerettetes.ithon.info/

https://megmerettetes.ithon.info/kategoria/it-osszefogas/

 Az első fotó forrása: pixabay.com