Kósa Erika, hazánk leggazdagabb üzletasszonya abba a nemzedékbe tartozik, amikor a hála, a lojalitás és a tisztelet még magától értetődőbbnek számított. Első igazán nagy fizetését szüleire és munkatársaira költötte hálája jeléül. Ma is másokba, fiatal tehetségekbe fektet be.
Képek forrása: Kósa Erika Akadémia Facebook-oldal
Csokorba gyűjtöttük néhány figyelemre méltó megszólalását:
-
Az „eredmény” csak a szótárban előzi meg a „munkát”.
-
Az emberek azt hiszik, hogy amit más megcsinál, amit megvesz, azt ők is megengedhetik maguknak – akkor is, ha nincs rá pénzük. Vezetőből sokkal kevesebb van, mint követőből, ezért az előbbieknek óriási a felelősségük, hogy milyen példát közvetítenek az emberek számára.
-
A pénzügyi kultúra nem ott kezdődik, hogy lemondunk dolgokról, sanyargatjuk magunkat, hanem tudatos beosztással a szokásainkon kell változtatni.
-
A legkisebb szociális közösség a család, ez tudja a legnagyobb hatást gyakorolni egy ember életére.
-
A sikert nem mindig pénzben mérik. Például egy anya, aki felnevel három vagy több gyermeket, és mellette ellátja a férjét, mos, főz, takarít – ez rendkívül nagy érték. Ezt nem lehet pénzben kifejezni. Nagy csodálattal nézem az ilyen nőket. Számomra ők is sikeresek.
-
Azt mondják, hogy a tűzhely melegét, a szeretetet a családban a nő adja, de ez nem jön magától, ezért nagyon sokat kell tenni.
-
A kudarc fontos dolog az ember életében, ez a tanulás része, hiszen nem akarjuk még egyszer ugyanazt átélni. Fontos, hogy ne a környezetünkben, hanem magunkban keressük először az okokat.
-
Az óvoda az első valódi közösség, ahová egy gyermek belép, ezért nagyon sok szempontból itt szocializálódik. Az értékrendjük, a kapcsolatkialakítási képességük nagyon sokat fejlődik ebben az időszakban, és egyáltalán nem mindegy, milyen irányba.
-
Az EQ nem más, mint egy velünk született képesség, amivel saját érzelmeinket intelligensen tudjuk kommunikálni, okosan tudjuk a cselekedeteinkben érvényesíteni. Van, akinél ez a képesség gyengébb, van, akinél erősebb, de a jó hír, hogy mindenképpen fejleszthető. És nem csupán abból áll az érzelmi intelligencia, hogy a saját érzéseinket felismerjük, hanem abból, hogy másokét is. Sajnos ma Magyarországon sokan azt hiszik, az EQ csak a nőknek valami „nünükéje”, pedig az életünk minden területén szerepet játszik.
-
Meggyőződésem, hogy a legfőbb dolgunk az életben boldognak lenni és rájönni, mitől is vagyunk boldogok. Én most úgy érzem, hogy ha holnap visszamennénk abba a kis lakásba, ahonnan indultunk, de ott lenne velem a családom, akkor is én lennék a világ legboldogabb embere.
-
A hétköznapok azok a napok, amelyek a siker útján vezetnek minket, ezért nem érdemes túlzottan hajtani a sikert, mert akkor nem vesszük észre az apró örömöket.
-
A siker egyszerre öröm, ünnep, eredmény, teljesítmény, míg a kudarcra tekinthetünk megoldandó feladatként, nehézségként, akadályként.a lényeg azonban mindkét esetben az hogyan éljük meg az érzelmeket. Mindenben fejlődést kell látni és keresni.
-
Nem az érzelmeim vezetnek, de tudom, hogy az érzelmekben mekkora energia lakozik, és azokat, mint a szelet a vitorlába, fel tudom használni.
-
Minden érzelem mögött energia van, okok, amelyeket meg kell érteni. Az érzelmeink fontos szerepet játszanak az életünkben, ez nem csupán egy levezető csatorna, amin kifut a felesleges gőz, hanem energia, amit visszaforgathatunk a munkánkba.
-
Sokszor a példamutatás fontosabb, mint a prédikáció. És az jó hír, hogy az IQ-val szemben az érzelmi intelligencia tanulható, fejleszthető. Ahogy a kudarcainkat, sikertelenséget, a veszteséget feldolgozzuk, nagyban mutatja, milyen fokon vagyunk birtokában ennek a képességnek.
+1 Ha valaki el akar érni valamit, akkor felgyűri az inge ujját, és lapátol. Sokszor azt látom, hogy a mai fiatalok vágyai nagyon erősek, de mégis inkább otthon nézik a mások életét, mintsem a magukét építenék.
Személyes
A gazdagságra, a dicsőségre és hírnévre nem minden történelmi időszakban tekintettek szúrós szemmel, bár tény, hogy a szociális irigység nem újkeletű. Az ószövetségi időkben kifejezetten áldásnak számított. Ha egy kicsit belemegyünk a dicsőség szó etimológiájába, talán jobban megértjük mire is gondolok. A "kávód" szó eredeti héber jelentése nemcsak "dicsőség", hanem "teher" is, ami a felelősséget is magában hordozza. „Súlyt” is jelent, ahogyan valakit „súlyos személyiségnek” szoktunk nevezni. Ezt pedig úgy is lehet értelmezni, hogy a gazdagság, a dicsőség, vagy akár - régies kifejezéssel élve - az áldás egyben feladat, felelősség és nehézség is a sok öröm mellett. Sőt, az idevezető út gyakran a feladatok, a próbák kezdete, amelyben lehetőség adódik arra is, hogy jellemünk, karakterünk megedződjön.
Egyetemistaként egy tehetős vállalkozó felesége is osztálytársam volt. Ugyanarról a környékről származtunk, így sokat utaztunk együtt. Mindenki szerette a csoportból, bár nem tudtunk mindig ugyanazokra a helyekre beülni, máshol vettük a kabátunkat és nem jutottunk el ugyanannyiszor a fodrászhoz sem. Soha nem éreztette, hogy ő más vagy különb. Eszembe jutott, hogy miért is tenné, hiszen én sem tettem azt, mikor gyerekkoromban mi számítottunk a kisváros egyik legtehetősebb családjának, noha csak egy pár évig, míg édesapám üzlete csődbe nem jutott. Engem akkor rettentően feszélyezett, amikor mások számára elérhetetlennek tűnő dolgokat kaptam. Olyannyira, hogy sokszor inkább magam gyártottam le azok mintájára cuccaimat, mint például a saját készítésű smiley-s kitűzőket (konzervdoboztetőt húztam be citromsárga nejlonharisnyával és arra rajzoltam a mosolygós arcokat, belül biztostűt varrtam rájuk, így tudtam rögzíteni). Nem nagyon ment a a gazdagság külső manifesztumainak hordozása. Igaz a felelősséget sem nekem kellett viselnem, hiszen nem tettem semmit a jómódért, mindössze haszonélvezője voltam.
Amikor Kósa Erikával találkoztam, az első benyomás, ami mellbe vágott pontosan az a súly volt, ami markánsan kirajzolódik azokon, akik számára hosszú út vezetett a sikerig. Nem tudom ki, hogy érzi magát, ha olyan valakivel kerül kapcsolatba, aki előtte jár nemcsak jó pár lépéssel, hanem fényévekkel. Amikor Kósa Erikával találkoztam, én elsősorban nem a milliárdjaira vonatkoztattam a fényéveket, hanem mindarra a munkára, energiabefektetésre, tapasztalatra, emberismeretre,- az előbb említett - terhek viselésére, ami sikere mögött van. Tudtam, hogy a La Femme mentorprogramjában már elég régóta mentorál fiatalokat, azt is hallottam róla egy szerzőtársamtól, hogy rendkívül közvetlen és abszolút nem érezteti gazdasági fölényét, sőt, kedves, előzékeny és érdeklődő. Mindezekről a beszélgetésünk során magam is megbizonyosodhattam, az viszont teljesen megdöbbentett mennyire képben van intergenerációs témákkal és a legújabb trendekkel is - kezdve a jövőkutatással a legifjabb nemzedékek kommunikációs szokásáig. Hogy számomra mi volt a beszélgetés legnagyobb tanulsága? Nem könnyű tömören összegezni, de rengeteget segített abban, hogy feloldja bizonytalanságomat abban hogyan fogalmazzam meg saját értékítéletemet úgy, hogy közben nem legyek sértő, mégis hiteles, határozott és következetes maradjak az általam képviselt témákban.
Bízom benne, hogy készíthetek vele interjút hamarosan, amit itt a blogon olvashattok.
Kósa Erika a fent idézett mondatait a következő cikkekben találtuk, ezekben bővebben lehet olvasni életútjáról:
A Pán Péter, STOP! blog alapító-szerkesztője: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő
Ha nem szeretnél lemaradni az újabb bejegyzésekről, iratkozz fel a hírlevelemre a honlapomon (feliratkozóknak ingyenes tanulmány is jár!) és itt az oldalon a jobb oldali sáv tetején található "Blogkövetés" ablakban.
Gyere a Facebook-oldalra is, beszélgetni, olvasgatni új híreikről hasznos témákban.
Látogass el az Instagramra is!
Ha tetszett, amit olvastál, meg is oszthatod. Köszönöm!