Valóban érzelmileg vezéreltek? Karrieristák? Örök gyerekek? Krónikus munkahelyváltók? Kik ezek a az Y-generációsok? És mit akarnak? Hol keresik a boldogságot?
Mitől érzi magát sikeresnek a munkavállaló? Valóban csak a HR-es felelőssége? A két napos Jobxperience konferencián többek között erről is szó esett, és természetesen az Y-, és Z-generáció kérdései is terítékre kerültek, gyakran még azokon előadásokon is, melyeknek nem ez volt a témája. Egy kerekasztal-beszélgetés pedig kifejezetten azt a kérdést járta körül, hogy milyenek az Y generáció elvárásai a munkahelyekkel szemben. A beszélgetésen első kézből az érintettektől is hallhattunk véleményeket, három Y-generációs fiataltól, Kerényi Tamástól, a K&H munkatársától; Detrik Szimonetta tanácsadótól és Balogh Blanka, BP munkatárstól. A két utóbbi résztvevő ráadásul szakdolgozatát is ebben a témában készítette. Az X-generációt Hudecz Annamária, a Roche Services HR vezetője és Horváth-Magyary Nóra közgazdász, PR szakember, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója képviselte.
Gábor Fanni az Üzlet és Pszichológia magazin főszerkesztője a beszélgetést olyan kulcsszavakkal indította, melyeket a fiatalabb generációk kapcsán számtalanszor elhangoznak:
- felgyorsult világban élnek
- digitális bennszülöttek
- sokukra jellemző a Pán Péter szindróma
- tanulmányaikat időben elhúzzák
- gyorsan akarnak sikeres karriert befutni, de emellett a család is fontos számukra.
Karrierizmus vs Pán Péter szindróma?
A jelen lévő Y-generációsok arról nyilatkoztak, hogyan tudnak azonosulni ezekkel az egyesek szerint sztereotípiákkal, mások szerint tényekkel. Detrik Szimonetta szerint bár sok felvetéssel lehet azonosulni, mindennel természetesen nem. Például a Pán Péter szindrómát kifogásolta, mint általános generációs jellemzőt az ő esetükben. Balogh Blanka is egyetértett vele ebben, és olyan ellentmondásokra is felhívta a figyelmet, hogy míg a karrierizmus a generáció egyik fő jellemzőjeként jelenik meg, addig a Pán Péter szindróma is, holott úgy gondolja, hogy ez a kettő nem igazán fér meg egymás mellett. Kerényi Tamás szerint hozzá hasonlóan többen korán elköltöznek otthonról. Azt is kihangsúlyozta, hogy az ipszilonok azt szeretnék megvalósítani most, amire később nem lesz lehetőség, például önkénteskedni, tanulni.
Krónikus önbizalomhiány?
Bár az hírlik erről a generációról, hogy önteltek, elkényeztettek, a beszélgetésen sokszor felmerült a fiatalok önbizalomhiánya. Kerényi szerint például ez az oka, annak, hogy sokszor és többet igénylik a visszajelzést, a megerősítést. Horváth-Magyary Nóra gondnak tartja azt, hogy az Y-generációkat problémának tartják és ez még több bajt generálhat. A szülők felelősségére is kitért, hiszen fontos belegondolni abba, hogy ki is nevelte fel őket. Bár még nem tanultuk meg hogyan lehet alkalmazkodni hozzájuk, de kénytelenek leszünk, mert hamarosan ők lesznek a munkahelyeken a vezetők, akik alatt az idősebb generációk is dolgoznak. A PR-szakember felvetette azt a kérdést is, hogy ők vajon készen állnak-e arra, hogy az X-generációsokat vezessék?
Lehetőség vagy probléma?
Hudecz Annamária megoldandó feladatként látja az Y-generációsok kérdését, nem pedig problémaként. Fontos figyelni a frissdiplomások igényeire, tempójára, illetve arra hogyan tudjuk megszólítani őket, milyen csatornák azok, amiket használnak. Nincs is olyan áthidalhatatlan különbség ha belegondolunk abba, hogy mindenki vágyik elismerésre - kortól függetlenül - a kérdés éppen ezért az, hogy tudjuk őket segíteni abban, hogy megtalálják az utat. Azt kellene nézni, hogyan tudunk ebből a helyzetből lehetőséget és sikert kovácsolni ahelyett, hogy csak a problémára koncentrálunk.
Boldogság, hol keresselek?
A fiatalok Flow-sávja vékonyabb, emiatt nehezebb megtalálniuk a boldogságot. Horváth-Magyary Nóra szerint ha állandóan a főnökre nézünk, hogy motiváljon minket, akkor nem tudjuk megtalálni a boldogságot ugyanis a boldogság 95%-ban önmagunktól függ. Persze a főnök adhat lehetőségeket és segíthet, de az embereknek magának kell megtalálnia a boldogságát.
Mi helyzet a fokozott élménykereséssel?
A fiatalok abban a fázisban vannak, hogy rengeteg dolog érdekli őket és nem tudják még pontosan meghatározni azt, hogy melyik az ő területük, ahol majd kiteljesedhetnek, boldogok lehetnek. A jó vezető ilyenkor segíthet, hogy merre induljon, választani tudjon. Az X-generációs már megtapasztalta a Flow-t, az utat és tud ebben segíteni. Gyakori probléma, hogy az Y-generációsok gyorsan továbbállnak egy-egy munkahelyről, már 3 hónaptól egy évig terjed ez az időszak.Horváth-Magyary Nóra ismertette, hogy náluk minden pályakezdő pozícióra van fixre helyettesítő eleve kijelölve.A fiatalok szerint fontos lenne, hogy a minőségi munkáért minőségi elismerés is járjon és szerintük ez nem merülhetne ki abban, hogy megkapja az hónap dolgozója díjat, hanem emberi elismerésre vágynak.
Munka vagy család? Mindkettő?
A kerekasztal résztvevői közül volt aki úgy érezte, hogy ez a korosztály borzasztóan az érzelmei után megy, talán azért is van ez így, mert támogatóbbak a szülők és jobban kinyílt a világ. Eleve azt nevelik beléjük, hogy tanulj, vélj még egy kicsit, míg tudsz, aztán csodálkoznak, hogy később alapítana családot.Másrészt Kerényi szerint a fiatalok a közösségi médiából is olyan hírekbe botlanak, mint most George Clooney apaságának hírébe, aki 56 évesen lett először apa. Akkor felmerül a kérdés a fiatalokban is, ők miért ne várhatnának. Egy másik beszélgetőpartner szerint ha most boldogok úgy, hogy bár napi 12 órát dolgoznak, és ez feltölti őket, hétvégén pedig a szüleikhez mehetnek, akkor nincs itt az ideje a családalapításnak. Ha ez változik, akkor vélhetően ők is érzik majd, hogy készek újabb, más szerepekre.
Kép forrása: http://www.express.co.uk/
Tetszett a bejegyzés? A Pánpéterstop Facebook-oldalon is csatlakozhatsz! Olvasd el korábbi írásainkat és látogass vissza újra!
Szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő generationdilemmas.com
