A napokban mutatták be az Európa Bizottság legfrissebb, fiatalokkal foglalkozó jelentéstervezetét, amely többek között arra is kitér, hogy a tanulási lehetőségek szélesebb kínálata, valamint a munkaerőpiaci elhelyezkedés biztosítása alapvető jelentőségűek a fiatalok radikalizálódása és marginalizálódása elleni harcban. Az EU-s intézkedések több milliárdos pályázati alapot biztosítanak a fiatalok felzárkóztatásra. Kérdés, hogy a leghátrányosabb helyzetű fiatalokhoz egyáltalán eljut-e a lehetőség híre?

A jelentéstervezet szerint a fiatalokról elmondható, hogy iskolázottabbak elődeiknél. Annak ellenére, hogy kevesebb fiatal marad ki az iskolából az EU tagállamokban 8, 7 millió 19-25 éves fiatal munkanélküli; 13, 7 millió pedig az úgynevezett NEET kategóriába sorolható, vagyis azokra, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, és nem is dolgoznak. Közel 27 millióra becsülik azoknak a számát, akiket a szegénység és a kirekesztődés fenyeget. 

A tervezetben olyan tényeket fogalmaznak meg, mint például azt, hogy Neet-ekre (azaz munka, oktatás, képzés nélküli fiatalokra) jellemző, hogy kevésbé aktívak a társadalmi tevékenységekben, kevesebben szavaznak, és kevésbé bíznak az intézményekben. A fiatalok aktív internet-, és közösségi média felhasználók. A megvizsgált fiatok fele tagja különféle szervezeteknek, egyesületeknek. Négy közül egy önkénteskedett már életében. 

2013 óta az EU és tagállamai fontos feladatuknak tűzték ki, hogy támogassák a fiatalokat, különösen a munkahelyi elhelyezkedésben. Azonban az európai fiatalság kétséges helyzete, a kirekesztődés, a marginalizálódás, és az erőszakos radikalizálódás kockázata miatt továbbra is prioritásnak tartják a fiatalok társadalmi integrálását azzal az alapvető céllal, hogy minden fiatal ember a társadalom aktív  és elkötelezett tagja legyen. A Bizottság úgy véli, hogy mindehhez több szisztematikus együttműködésre van szükség az állampolitikák és maguk az érintettek között egy olyan átfogó megközelítésben, ami kifejezi a az előttünk álló kihívás mértékét. A sport és az oktatás megerősítését hangsúlyozzák a társadalmi beilleszkedés és a fiatalok kompetenciáinak és foglalkoztathatóságának növelése érdekében. Éppen ezért azt is rendkívül fontosnak tartják, hogy a fiatalok a politikában is hangot adjanak véleményüknek. Többek között az Erasmus+ program az Európai Unió 2014-2020 között futó oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja hivatott ezt a problémát orvosolni.

Az Erasmus+ programmal a fiatalkori munkanélküliség ellen

Az Erasmus+ program és más EU-s eszközök támogatják a szakpolitikai intézkedések erőfeszítéseit. Az Erasmus+ nagyobb anyagi támogatási alapban részesül a inklúzió, az állampolgári és interkulturális párbeszédek megvalósítását célzó projektet megvalósítására 2016-tól.

Magyarországon két Erasmus + nemzeti programiroda működik. A Tempus Közalapítvány végzi az Európai Bizottság Erasmus+ programjának  magyarországi koordinációjának oktatási és képzési fejezetét (köznevelés, felnőttoktatás és szakképzés területén), az Erasmus+ Ifjúsági Programiroda pedig az  ifjúsági és sport fejezetet koordinálja. Az utóbbi intézmény ezévi sajtóanyaga szerint évente csaknem 8000 fiatal és szakember vehet részt nemzetközi képzésben, csereprogramban, önkéntes szolgálatban és egyéb, magyar szervezetek által megvalósított projektekben. 2015-ben Magyarországon a tavalyihoz hasonlóan 1 milliárd forint (4,3 millió euró) forrás áll rendelkezésre az ifjúsági területen az Erasmus+ programban. A Tempus honlapján közzétett információ szerint 2015-ben  oktatási és képzési területen  több mint 9900-an szerezhetnek nemzetközi tapasztalatot a program által nyújtott 21,32 millió euró (6,6 milliárd forint) támogatásból. 

Kép és szöveg forrása: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete

Tanulás mellett barátság, szerelem és Erasmus-bébik

Többen hangot adnak kritikájuknak a a programmal kapcsolatban, mint például a nyáron nagy port kavart Hogyan tanulhat ingyen az EU pénzén félreérthető című cikk, amely meglehetősen görbe tükröt nyújt az ösztöndíjról. Mások a program egyedülálló hozzáadott értékét dicsérik.  Sok ösztöndíjas úgy véli, hogy idegennyelv-tudásának, szociális, interkulturális, szakmai és kommunikációs készségeinek nagy mértékű fejlődését köszönheti a programnak. Egy tanulmány szerint a kizárólag hazai képzésben részt vevő társaikkal összehasonlítva a külföldi tanulmányi vagy képzési tapasztalatokkal rendelkezők körében 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, és a tanulmányok elvégzésétől számított öt év múlva 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli. Mindemellett számos életre szóló barátság, szerelem és hosszútávú, tartós kapcsolat is szövődik a különböző nációjú fiatalok között az ösztöndíjas utak során. A Bizottság becslései szerint 1987 óta mintegy 1 millió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából.

Az azonban kétséges, hogy az írásunk elején definiált, leghátrányosabb helyzetű, idegen nyelvet nem beszélő NEET fiatalok egyszerűen megtudnák nagy számban megragadni mindazt a többletet, amit ezek az EU-s ösztöndíjak adhatnak. Eljut-e egyáltalán a pályázati lehetőség híre, és ki segíti őket abban, hogy megpályázzák ezeket az elsősorban az ő felzárkóztatásukra kiírt pályázatokat?

 Tetszett a cikk? Csatlakozz és lájkolj minket a facebookon is!