Több kutatás egybehangzó állítása, hogy a fiatalok körében a szorongás és a depresszió egyre növekszik, ezért a mentális egészség megőrzését prioritásként kellene kezelni. Ennek ellenére nincs hazai terv arra ezt hogyan lehetne nekik segíteni.
Az amerikai Forbes egy érdekes elemzést tett közzé a különböző generációk újévi fogadalmairól. A felmérésben szembetűnő volt, - és ez egyben jó hír is - hogy a 18-25 évesek számára a legfontosabb célkitűzés a mentális egészség javítása!
Egész pontosan mindez a Forbes Health/OnePoll 1005 amerikai felnőttek körében végzett 2022 november végi felméréséből derült ki. Összességében a Z generációs válaszadók 45%-a jelölte meg a mentális egészség fejlesztését az egyik legfontosabb újévi fogadalmaként, 39% számára a fizika erőnlét javítása volt a cél, 37%-uk fogyni akar, és 33%-uk pedig egészségesebb étrendre törekedne.
A Forbes Health/OnePoll felmérés eredményei a globális mentális egészség folyamatos témáját tükrözik, amely mint említettük egyre romlik. Nézzünk néhány nagymintás kutatást erről! Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2022 márciusi jelentése szerint a COVID-19 világjárvány első évében a szorongás és a depresszió globális előfordulása 25%-kal nőtt. Különösen a fiatalok vannak veszélyben.
A neves amerikai pszichológiai szakfolyóirat a JAMA Pediatrics 2021-es analízise szerint a COVID-19 világjárvány első évében kapott becslések azt mutatják, hogy világszerte minden negyedik fiatalnál jelentkeznek fokozott depressziós tünetek, és minden ötödiknél szorongásos tünetek. Míg - mint láthatjuk a felmérésekből - a mentális egészségi állapotok észlelt növekedése különösen a fiatalok körében aggodalomra ad okot, a Forbes Health/OnePoll felmérés eredményei egy reménykeltőbb szálat is alátámasztanak: az amerikai fiatalok mentális egészségüket a fontossági listán prioritásként tekintik 2023-ban.
Az amerikai és a globális felmérések mellett a hazai kutatások sem kecsegtetnek sajnos jobb eredményekkel. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház, valamint az UNICEF Magyarország közös előadást tartott 2021. május 27-én online rendezvényén is küzdelmes időszakról adtak hírt.
Dr. Szolnoki Nikolett, az intézmény gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvosa ismertette, azév első hónapjai addig nem tapasztalt mértékű emelkedést hoztak a serdülők körében az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok terén. Ebben az időszakban megduplázódott azoknak a fiatalok száma, akiket öngyilkossági kísérlettel kerültek be a kórházukba.
E sorok írója is végzett egy nem reprezentatív 700 fős online felmérést 13 és 25 éves fiatalok körében, amelyről A rejtélyes Z generáció- Együttműködés a mai tizen- és huszonévesekkel című könyvemben is beszámoltam. A megkérdezett fiatalok 85 százaléka nyilatkozta, hogy 2020 márciusa, a koronavírus járvány kirobbanása óta több időt töltött online.
Ezeknek a fiataloknak az 50 százaléka már a járvány kezdete előtt is úgy érezte, hogy túlzásba viszi az internetezést, most viszont ez
a szám felugrott 70 százalékra. Míg a Covid előtt 7 százalékuk tartotta magát függőnek, a pandémia alatt ez 13 százalékra nőtt. Azt is lehetett látni, hogy több mint felüknél – 54 százaléknál –az éjszakák és nappalok gyakran összefolytak, és 50 százalék körül voltak, akik alvási problémákat tapasztaltak – közel 40 százalékuk pedig depressziót, nagyjából 62 százalék továbbá digitális kiégést is megélt. Figyelemreméltó: 53 százalékuk igennel válaszolt arra kérdésre, hogy érzésük szerint maradandó hatással lesz-e rájuk a világjárvány, és ennek fényében lehet-e esetleg őket Covid-generációnak nevezni.
A hazai egyetemisták több mint a fele nincs túl jól
Számos hazai felmérés és közlemény született tehát a Covid-járvány nagy hullámai óta a gyermekek a fiatalok mentális egészségi állapotáról, amelyek közül, érdemes rápillantani egy friss kutatásra:
A magyar felsőoktatási hallgatók valamivel több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos lelki problémákkal – derült ki a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) kutatásából, melyet az ELTE vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeztek. A felmérésből látható, hogy a hallgatók 55 százaléka a pandémia okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a kényszerű hazaköltözésen kívül is küzdött egyéb olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal), amely negatívan befolyásolta a lelki állapotát. Közel 29 százalékuk érezte úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeket egyetemi tanulmányaikhoz. (Ez most az infláció és a rezsiárak növekedésével még erőteljesebben érinti az otthonról kirepülő fiatal úgynevezett rezsi-generációt, erről bővebben itt és itt).
Elgondolkodtató, hogy a sokszor elhamarkodottan lustának, mihasznának titulált Z generáció tagjai közül milyen sokan dolgoznak (az X-generáció felsőoktatásban tanuló tagjai hasonló életkorban korántsem voltak jelen ekkora számban a munkaerőpiacon, igaz demográfiai tekintetében nagyobb csoportot alkottak). A kitöltők 54 százaléka vállalt munkát tanulmányai mellett és a munkát vállalók 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, amely a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti.
Megküzdési stratégiák
Az is érdekes, hogy az egyetemisták közül ebben a helyzetben milyen eszközt, módszert választottak a megküzdésre. A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt. Számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak nézése és a dohányzás mértékének növekedése. Ritkábban ugyan, de megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is. A hallgatók 37 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, kicsit több mint 26 százalékuk heti egyszer-háromszor és csak 9,9 százalék heti négyszer vagy többször. A kutatók a hallgatók rezilienciáját, vagyis rugalmas alkalmazkodó képességét nagyrészt közepesen jó kategóriába sorolták.
A kutatók számára fontos és örömteli eredmény, hogy a hallgatók viszonylag nagy arányban jelölték meg a segítő szakembereket (pszichológus, pszichiáter) is mint a támogatás lehetséges és elérhető forrását. "Ugyanakkor kevésbé örömteli eredmény, hogy a kitöltők közel 62 százaléka nem ismeri az általa látogatott intézmény által
biztosított pszichológiai tanácsadási szolgáltatást. Ez az eredmény felhívja a figyelmet arra, hogy
szükség van aktív erőfeszítésekre azért, hogy a diáktanácsadók ismertebbé és ahol nincsenek, elérhetővé válhassanak a hallgatók körében. Ez ugyanakkor a kapacitásproblémával, várólistával működő tanácsadási szolgáltatások esetén humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztést is magával kell hogy hozzon."
A gazdagok kiváltsága...
Megfordult a fejünkben, hogy a nem egyetemista fiatalok - akik szép számban jelen vannak a társadalomban - vajon milyen arányban és hogyan küzdhettek, küzdhetnek ilyen vagy hasonló problémákkal? Ha az egyetemisták többsége nem ismeri a számára elérhető pszichológiai tanácsadási szolgáltatást, vajon mennyire tájékozottak erről kevésbé képzett kortársaik? Csak akkor lehet segíteni a lelki nehézséggel küzdő fiataloknak, ha eljut hozzájuk is az ezzel kapcsolatos információ és nem tabuként kezelik, nem szégyen szakemberhez fordulni. Az is kérdés, hogy még abban az esetben, amikor tudják, szakemberhez kellene fordulniuk, milyen mértékben akadályozzák az előítéletek a fiatalokat vagy szüleiket abban, hogy megtegyék a szándék megvalósításához szükséges lépéseket?
Másrészről a téma anyagi vetülete sem mellékes, vagyis, ha lenne igény és hajlandóság, vajon lenne-e az érintetteknek pénze erre? Nem titok, hogy terápiára járni igen költséges is lehet. Sajnos itthon a terápia még mindig a gazdag emberek kiváltsága, hiszen Magyarországon az egészségbiztosító alacsonyan finanszírozza a pszichoterápiás ellátást, ezért kevés helyen elérhető. "Ráadásul a szakember béreit és járulékait nem tudja kitermelni az állami intézmény számára az alacsony finanszírozottság miatt, így jóval kevesebb óraszám mellett magasabb a jövedelme akkor ha magánszektorban dolgozik" - fejtette ki Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai és alkalmazott egészség-szakpszichológus, pszichoterapeuta a hrpwr.hu-n. A szakember szerint éppen amiatt, hogy TB támogatott ellátás alig van, évente átlagosan 10 ezerszer többet fizet ki az állam csak az egyik népszerű nyugtatóra (Alprazolamra), mint pszichoterápiára, holott közismert a gyógyszer függőséget okozó hatása.
Nincs külön mentálhigiénés terv
A pandémia kapcsán az EU tagállamai között is folyt szakpolitikai párbeszéd a fiatalok mentális egészségének védelméről, de ennek folyományaként egyelőre nem született közös dokumentum. A tagállamok egy részének nincs külön mentálhigiénés terve a fiatalok számára (YouthWiki). Több ország tervezte bevezetését, vagy külön program indítását (pl. Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország,Olaszország).
Ugyanakkor fontos fejlemény például, hogy az olasz állam pénzt ad pszichológusra azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Az igénybevételhez kérelmet kell benyújtani, eddig több mint 330 ezer kérelmező jelentkezett, akiknek a 60 százaléka 35 év alatti volt. Nagy lépés a segítségnyújtás terén a Romániában, hogy a diákok ingyenes pszichológiai tanácsadáson vehetnek részt. Akár 10 alkalommal is!
"Magyarországnak jelenleg nincs mentális egészséggel kapcsolatos stratégiája vagy terve. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009–2024 nem tartalmaz a mentális egészség védelmével kapcsolatos elképzeléseket. Az
egészségügyi ellátás javítása érdekében a kormány 2021-ben elfogadta az Egészséges Magyarország Stratégiát (2021–2027) (EMMI 2021), ez azonban a fiatalok mentális egészségének védelméről nem tartalmaz rendelkezéseket" - olvasható a parlament.hu-n (FIATALOK MENTÁLIS EGÉSZSÉGE 2022/11.)
Szakemberek itt megfogalmazott javaslata szerint a stresszkezelés megtanításának kiemelkedő jelentősége van a fiatalok mentális egészségének megőrzése érdekében. A legfontosabb stresszkezelési technikák között említik az oldalon a következőket: "elegendő mennyiségű és minőségű alvás; mozgás és sport; társas szabadidős programok; rendszeres és egészséges táplálkozás; relaxáció (meditáció, vallás, spiritualitás); hatékony és asszertív kommunikáció; támogató társas- és családi kapcsolatok; konfliktuskezelés; a közel-és távoli jövő tervezése; kreatív hobbitevékenység (Szabó–Takács, 2014)."
Megakadt a szemünk azon, hogy a relaxáció után szerepel zárójelenben a meditáció, a vallás és a spiritualitás. Ez így egy nagyon leegyszerűsített szöveg, hiszen a relaxáció nem ugyanaz a vallással, a spiritualitással és a meditációval, bár mindegyiknek szerepe lehet a stresszoldásban, például nem minden vallásos ember fogadja el a relaxációként vallásgyakorlatát, illetve a relaxációt nem emeli be a vallásgyakorlatába. A forrásként linkelt kiadványt is megnéztük, ahol ezekre a tevékenységekre viszont nem tértek. Sajnálatos, hogy ilyen oldalon sincs közérthető és egzakt magyarázat a lelki jelenségekre. Ennél még sajnálatosabb, hogy a lelki egészség megőrzése, ápolása amely a 21. századi ember egyik legnagyobb kihívása elhanyagolt terület, nincs rá külön terv, stratégia még a fiatalok vonatkozóan sem..
Néhány javaslat a teljesség igénye nélkül a helyzet javítására
A kormánynak törekedni kellene a pénzügyi források növelésére, hogy a gyerekek, serdülők, fiatal felnőttek számára magas színvonalú mentális egészségügyi ellátást lehessen biztosítani. Az óvodának, az iskolának és munkahelynek a 21. században kiemelt feladata lenne, hogy ezen a téren támogatást nyújtson, hogy széles társadalmi rétegekhez eljussanak olyan üzenetet, amelyek a lelki egészség megőrzéséhez segítik hozzá a fiatalokat (is).
Hangsúlyozottan és GYAKORLATORIENTÁLTAN kellene megjelennie a pedagógus alapképzéseben és továbbképzésben, valamint a szociális szférában gyerekek, serdülők mentális egészségéről, a mentális egészség előmozdításáról és a mentális problémák megelőzéséről és felismeréséről.
A mentális egészséggel foglalkozó órákat/foglalkozásokat be is kellene illeszteni tantervbe. A diákok mentális egészséggel és a mentális egészségügyi ellátással, lehetőségekkel kapcsolatos ismereteit bővíteni kellene. Ennek érdekében
vonzó és informatív weboldalakat kellene biztosítani és mint írtam a mentális egészségismeretet be kell illeszteni az iskolai tantervbe.
A munkahelyek kulcsszerepet játszhat(ná)nak abban, hogy a fiatalok (vagy akár az idősebbek) az addig nem vagy kevésbé észlelt mentális problémáinak tünetei egyértelműen láthatóvá válnak a munka világába belépve. A munkatársak – a barátokhoz és a családhoz hasonlóan – jelentős segítséget tudnak nyújtani azzal, hogy felhívják a figyelmet fiatal kollégájuk megváltozott viselkedésére és segítenek abban, hogy segítséget kapjon. A munkahelyen belüli viszonyok és folyamatok alakításával is lehet tenni a munkavállalók mentális egészségéért.
Örvendetes, hogy néhány éve van már jó pár olyan oldal, csatorna a közösségi oldalakon, amelyik segítő szándékkal nyújt információt kifejezetten fiataloknak (Kék vonal, Pszichodiák stb), amelyeket igényes, képzett, de legalább nyitott fiatalok látogatnak...
Amit tehetek a saját oldalamon én is szeretném megtenni ennek érdekében 2023-ban, például a következő Insta-poszttal:
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is!
