A gyerekek kétharmadát éri iskolai zaklatás. Cyberbullying formájában pedig folytatódhat tovább a nap huszonnégy órájában. Mit kell tudni róla és tehetünk ellene?

Iskolai zaklatás,  bántalmazás késztette a gyürei kislányt hogy a vonat elé vesse magát. A gyermek állapota válságos, élet és halál között van.  Hírek szerint a 11 éves kislányt a nagyszülei nevelik, édesanyjával nincs jó viszonya, nagyapja szerint zaklatás érte az iskolában, amit jelzett is. Egy ilyen nehéz körülmények között élő fiatal személy számára a zaklatás még nehezebbé teszi a mindennapokat. A verbális bántalmazások sajnálatos módon nem fejeződnek be az iskolapadban, vagy az iskola területén.

Nézzük mikor beszélhetünk internetes zaklatásról  vagy cyber bullyingról:

Ha valaki, vagy valakik egy másik személyt internetes felületeken, közösségi médián kommentekben, vagy személyes üzeneteken (viber, messenger, discord stb) keresztül rágalmaznak, kiközösítenek, verbálisan terrorizálnak, és ahogy több - a fentihez hasonló - sajnálatos történeten  keresztül is hallhatjuk: még akár öngyilkosságba hajszolhatnak. Ide sorolható még az online felületeken hazugságok terjesztése, kompromittáló fotók, videók, hanganyagok közzététele, bántó üzenetek küldése, fenyegetés, gyűlöletbeszéd, más személyazonosságával való visszaélés, mások szándékos megtévesztése vagy zsarolás

Az online bullying legelterjedtebb formái:

Trollkodás: Mások provokálása, ezáltal heves negatív érzelmek kiváltása.

Stalking:  (magyarul: titokban követ, kukkol) Az áldozat profiljának, internetes aktivitásának nyomon követése, majd az így szerzett információk ártó szándékú felhasználása rágalmazásra.

• Harrassing: Folyamatos online támadás bántó, gyűlölködő üzenetek sorozatával egy személy ellen.
• Flaming: Trágár nyelvezettel az online közösség vitára való felgyújtása.
• Impersonation: Valaki más neve, képe mögé bújva, valódi vagy koholt információkkal a megszemélyesített hírnevének károsítása.
• Sexting: Szexuális tartalmú, erotikus képek, üzenetek küldözgetése, terjesztése.

Kié a felelősség?

Fontos megjegyezni, hogy ezért a jelenségért a felelősség nem terheli pusztán az iskolákat, vagy pusztán a szülőket. Az iskolai zaklatást, ami az iskola falain belül történik, a tanár észreveheti (ám bizonyos esetben ez rejtve marad, mert háttérben csinálják az elkövetők), de ennek kezelésében is fontos a közreműködés mind szülői, mind pedagógus oldalról. A cyber bullying tekintetében pedig hangsúlyos szerepe van a szülőknek. Mivel ez egy valós idejű internetes formája mások bántalmazásának, ezért a szülők feladata, hogy beszéljenek a gyermekeikkel, hogy mivel foglalkoznak az interneten, és mi történik az iskolában, kivel vannak jóban, van-e valaki akit csúfolnak, vagy őt éri-e bármilyen zaklatás.

Mivel egyre több ilyen esetről hallani, ezért nő a fontossága a prevenciónak. Hasznos lenne erről előadást tartani, illetve iskolapszichológusok, mentálhigiénés, és más szakemberek segítségével felhívni a szülők és a diákok, pedagógusok figyelmét ráirányítani a verbális agresszió káros hatásaira, és segítséget nyújtani abban, hogy a szülők és a pedagógusok tudjanak lépéseket tenni ennek megfékezésére. Az áldozatok számára pedig fel kell ajánlani, hogy bátran jelezzék a tanárok és a szüleik felé, ha támadások érik őket. A félelem nehezíti meg a segítségkérést is, mert a bántalmazottak attól tartanak, hogy még több kiközösítés éri őket, ha elmondják valakinek, hogy mi történik velük.

Balázs Andrea színésznő is vallomást tett a témában, a fent említett tragédia kapcsán. A teol.hu oldalán szerepel egy interjú, ebben Andrea elmondja, hogy őt  a testalkata miatt bántották. Szerinte „a bántalmazás okozta végzetes döntés minden esetben megelőzhető lehetne.”

A következőket fogalmazza meg:

„Arra kérem a szülőket, hogy ne csak azt kérdezzék meg a gyerekektől, hogy mi volt az ebéd az iskolában. Mélyrehatóan kérdezgessék őket, mert a gyerekek sokszor kegyetlenek egymással. Kérem a szülőket, többet beszélgessenek a gyerekeitekkel!

Sajnos ez már az iskolaidőn kívül is nyomasztja a gyerekeket, nem ér véget délután kettőkor, és ebből a szempontból talán nekünk egyszerűbb dolgunk volt az én időmben, mert a bántások az iskola falai között maradtak.”

Úgy látja az ilyen verbális támadásokat nehezebben emésztik meg a gyerekek, hiszen a lelki sebek hosszabb ideig gyógyulnak.

Megfigyelhető, hogy az emberek sokszor könnyebben leírnak dolgokat az online térben a közösségi médiában, és kevésbé átgondoltak másokkal való online beszélgetéseikben is. Ha valaki provokatívabb vagy szeret konfrontálni, előfordulhat hogy agresszorként nyilvánul meg, nem törődve azzal, hogy megbánt másokat, vagy lelki terrorban tartja őket. Ez halmozottan veszélyes akkor, ha többen „összefognak” hogy egy valakit gyötörjenek. A fentebb említett cikkben színésznő ezzel kapcsolatban így fogalmaz:

„Ezerféleképpen lehet bántalmazni egy gyereket. Mindig megdöbbenek, milyen durvák egymással a tinédzserek. A fizikális és verbális bántalmazáson kívül mindennapos közöttük a cyber bullying is, azaz az interneten csoportba verődve „csinálják ki” egymást. Vannak olyanok, amiket azért alapítanak a közösségi felületeken, hogy közösen gyűlölködjenek, együtt megszégyenítsenek valakit.”

Filmek a témáról:

A cyber-bullyingról készített egy figyelemfelkeltő videót a Kék Vonal gyermekkrízis Alapítvány, ami nagyon szemléletesen mutatja be a jelenséget.

Az egyik a To Save A Life (Életet menteni –feliratosan elérhető) 

A filmben egy afro-amerikai egyetemista fiú az iskolában öngyilkos lesz. A tragédia kiváltó oka a kiközösítés és az iskolai zaklatás. A főszereplő fiú lába eltört, amikor a barátját még gyerekkorukban félrelökte egy száguldó autó elől, és ekkor megsérült. A „barátja” sikeres kosárlabdázó és az iskola menő sráca lett, és  már nem ápolta a kapcsolatot az őt megmentő fiúval...

Egy másik (már korábban említett ) film a témában a Trust:

A filmben egy felnőtt férfi az interneten keresztül behálóz egy kiskorú lányt, és megerőszakolja. Az iskolában ennek híre megy és elkezdik gúnyolni, kiközösíteni és zaklatni. A lány később öngyilkossági kísérletet hajt végre. 

 A kulcsszó: bizalom

Számos fiatal és gyermek élete, és lelkivilága megóvható lenne ezektől a károktól, és traumáktól, ha több odafigyelést kapnának otthon és az iskolában egyaránt. Ehhez egy olyan kapcsolat kell, amelyben a gyerek elmeri mondani, ha bántalmazzák.

Bereczki Enikő A rejtélyes Z generáció című könyvében felhívja a figyelmet arra, hogy az online konfliktusok, ügyek, az egymásra, sőt akár a tanárra irányuló cyberbullying, szexting, álprofilos és egyéb zaklatások rendszeres megvitatása ismét fontos otthoni és iskolai tevékenység lehetne – nem időhúzás, hanem mind olyan valós kérdések, amelyekről komolyan lehet beszélgetni. "Ezek a beszélgetések megteremthetnék ahhoz a prevenció szempontjából nagyon fontos feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy egy problémás esettel a diákok az osztályfőnökükhöz vagy tanárukhoz forduljanak. Vannak rendkívül komplex ügyek is, és a pedagógusok nem érthetnek mindenhez, nekik is megvannak a saját korlátaik. A probléma árulkodói jeleinek felismerése, és az önreflexió viszont elengedhetetlen ilyen ügyekben a következő lépéshez, hogy fel lehessen ismerni mi az a pont, amikor be kell vonni a szülőt, az iskolapszichológust, az iskolai mentál higiénés szakembert, mediátort vagy akár a gyerekvédelmet. Eljött az a korszak, amikor a diákokat is tájékoztatni kellene a védekezés lehetőségei mellett arról, hogy a szülőn és tanárokon kívül milyen szakemberhez fordulhatnak, milyen segélyvonalat hívhatnak."

A szerző a bizalom építése különböző módszereket is bemutat, hiszen bizalom nélkül viszont nem működnek a
kapcsolatok:

"A fiataloknak – ne legyen kétségünk – szükségük van olyan felnőttre, akiben megbízhatnak, hiszen csak olyantól tudnak segítséget kérni. Ehhez figyelem kell, a figyelemhez pedig idő."

 Kakuk Norbert

Oszd meg, ha hasznos volt!