A 18 év alatti korosztály 92 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is ránéznek a képmegosztó alkalmazásra, egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémájuk a szelfi – derült ki egy hazai friss online kutatásból.
Coates Ádám az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelyének projektvezetője blogunknak elmondta, hogy partnereikkel közösen számos csatornán igyekeztek megszólítani a középiskolás célcsoportot, a hagyományos PR-megjelenések mellett az online csatornák széles körét mozgósították. Az Instagram-fotópályázat és az ehhez kapcsolódó felmérés szervezésében az Antall József Tudásközpont Szóda Műhelye a projektben olyan partnerekkel dolgozott együtt, akik maguk is ezzel a korosztállyal állnak kapcsolatban – így többek közt a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a Ringier Axel Springer által kiadott Noizz.hu portállal, illetve a Középsuli.hu sorozat szereplőivel, a Noguchi Portell Novelli kommunikációs ügynökséggel. Coates arról is tájékoztatott, hogy natív tartalmak, a korosztály számára releváns véleményvezérek és médiafelületek bevonásával, kiegészítve az országos médiában megjelenő hírekkel és színes információkkal sikerült elérniük, hogy egy hónap alatt mind az instagramos fotópályázatra, mind az Instagram-felhasználói szokásokat vizsgáló kutatásukra – külön-külön – több mint 600 fő mozdult meg és posztolt vagy mondta el véleményét, amit óriási eredménynek tart.
Viszlát Facebook?
A fiatalok ma már gyakorlatilag a közösségi csatornákon élnek: itt tartják a kapcsolatot barátaikkal, szüleikkel, illetve gyakorlatilag az egész világgal, innen szerzik az információkat, itt találják meg az őket érdeklő híreket. A technológia fejlődése, illetve a generáció divathullámai miatt persze gyakran és gyorsan változik, hogy éppen melyik eszköz válik népszerűvé. Ma talán valóban az Instagram a legnépszerűbb, de mellette hagyományosan kimondottan a Z generáció körében kedvelt a Snapchat, és természetesen sokan használják az olyan azonnali üzenetküldő appokat is, mint a Facebook -Messenger, a Whatsapp vagy a Viber - magyarázta Coates Ádám.
Egyenlőre még a képek mennek
Az egyik legizgalmasabb kérdés talán az volt, amit egyébként is sokszor felteszünk magunknak: a videós tartalmak mikor tarolják le a fotós kontentet. Egyelőre úgy látszik, hogy – legalábbis itthon – ez a folyamat még nem indult meg, hiszen a kutatás eredményei szerint a válaszadó 18 év alatti Insta-felhasználók több mint 94 százaléka egyelőre csak fotót posztol, videót csak 6 százalékuk oszt meg. Vagyis ez a generáció elsődlegesen képekben gondolkodik, így is fejezi ki magát. Szintén a kutatásból derült ki, hogy az Instagramot használó középiskolások kétharmada számára az egyéniség kifejezése, közel 60 százalékuknak pedig a kompozíció szépsége is kiemelten fontos egy-egy Instagram-képnél.
A középiskolások nagyon rá vannak cuppanva az Instára
A kutatásból az is kiderült, hogy a 18 év alatti középiskolások nagyobb arányban vannak jelen az Instagramon, több profilt követnek, gyakrabban posztolnak és néznek rá az alkalmazásra, mint az ennél idősebbek. A diákok több mint 90 százaléka rendelkezik Instagram-profillal, ötödük óránként néz rá az alkalmazásra, közel 80 százalékuk pedig legalább naponta körvonalazódott a közel 600 megkérdezett válaszán alapuló online kutatásból. A 18 év feletti válaszadók többsége is naponta többször néz az Instagram-fiókjára, körükben azonban magasabb a csak hetente egyszer vagy többször aktívak aránya.
A fiatalabbakat az véleményvezérek, a vloggerek és a gamerek vonzák
A fiatalabbak nagyobb arányban követnek barátokat, ismerősöket, sztárokat, hírességeket, bloggerek és vloggereket, illetve jelentősen nagyobb számban humoros és különböző idézeteket megosztó profilokat. Körükben kiemelkedően népszerűek a divat- és életmódbloggerek, a filmes, illetve az IT és gamer tartalmat megosztók. A 18 év alattiak egyik kedvenc, legtöbbször kedvelt és posztolt fotótémája a szelfi, illetve a barátokkal közös kép, de város- és tájképeket is előszeretettel lájkolnak a közösségi alkalmazásban. A 18 évnél idősebbek a város- és tájképek mellett a természetfotókat, illetve a személyes fényképeket részesítik előnyben, de a fiatalabbaknál jelentősen többször kedvelnek és posztolnak ételekről és italokról készült képeket is.
sajtótájékoztató: kerekasztal-beszélgetést vezeti, a mikrofonnál: Coates Ádám: AJTK Szóda Műhely projektvezető fotó: Noguchi Portell Novelli flickr
A középiskolás instások majdnem kétharmada csupán néhány percet tölt a posztolás előtt egy-egy kép szerkesztésével, 13 százalékuk azonban fél órát, 5 százalékuk pedig akár egy órát is fordít a fotó tökéletesítésére. Az idősebbeknél már kevésbé fontos szempont a hosszú utómunka, háromnegyedük legfeljebb néhány perc után élesíti a fényképeket. Az Instagram-filterek ugyanakkor az idősebbek körében népszerűbbek: 90 százalékuk használ filtert,: a 18 év alattiak több mint negyede egyáltalán nem alkalmaz ilyeneket, csupán tizedük nyilatkozott úgy, hogy ez minden esetben része a posztolásának. Az Instagramon kívüli fotószerkesztő alkalmazást a fiatalabbak használnak, közel 50 százalékuk a legtöbb fotó publikálása előtt így tesz, míg az idősebbeknek csupán harmada használ külső appot erre a célra. Az Instagram Story (Történetek) funkcióját a 18 év alattiak több mint 40 százaléka legalább hetente, másik 40 százalékuk pedig legalább havonta egyszer használja. Az idősebbek 40 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem posztol erre a felületre. A középiskolások több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy a fotók posztolásánál fontos, hogy a lefotózott pillanat jobban mutasson, mint a valóságban, emellett fontos szempont még az egyéniség kifejezése, illetve a téma érdekessége is. A kompozíció szépségére ugyanakkor inkább az idősebbek figyelnek.
Az Instagram inkább „női sportág”
A felmérés eredményei alapján úgy látják, hogy a 18 év alattiak körében az Instagram inkább lányok körben népszerű ugyanis a lányoknak csupán 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még nem regisztrált, míg a fiúknak közel 14 százaléka maradt eddig távol az alkalmazástól. A lányok valamivel gyakrabban néznek rá az új fotókra, negyedük óránként, több mint 60 százalékuk pedig naponta többször tesz így. Míg az alkalmazást használó fiúk 17 százaléka nem posztol, csak követ másokat, addig a lányok háromnegyede legalább hetente egyszer posztol (a fiúknál ez az arány alig lépi túl az 50 százalékot). A bloggerek és vloggerek közül a fiúk körében az IT és gamer, a sport és autó, illetve a film népszerűbb, míg a lányok egyértelműen a divat–életmód-profilokat részesítik előnyben. A lányok nagyobb arányban követnek idézeteket és vicces képeket posztoló, illetve énekesek és zenekarok, illetve sztárok és hírességek által üzemeltetett profilokat, míg a fiúknál az ismeretterjesztő profilok számítanak valamivel népszerűbbnek.
A fiúk inkább tájképeket, vicces képeket posztolnak, mint szelfit
A kedvelt és posztolt fotótémák körében a lányoknál a barátokkal közös képek, illetve a szelfik a legnépszerűbbek, míg a fiúk a tájképeket, a vicces képeket, illetve az utazás közben készült fotókat is előbbre sorolták az önarcképeknél. A videós tartalmak a 18 év alatti lányoknál népszerűbbek, az Instagramot használók több mint tizedük nyilatkozott úgy, hogy azonos arányban posztol álló- és mozgóképet, a fiúknál alig 2 százalék ez az arány. A fotószerkesztéshez az alkalmazást használó 10 fiúból 3 mindig, illetve tízből négy legtöbbször használ külső alkalmazást, a lányok több mint fele azonban általában nem, vagy sosem él ezzel a lehetőséggel. Az érintett fiúk háromnegyede nem, vagy csak ritkán használ beépített Instagram-filtereket, a lányok fele azonban legtöbbször vagy mindig alkalmazza ezeket. Az Instagram Story szintén a lányok terepe, az appot használók 20 százaléka naponta, harmaduk pedig hetente legalább egyszer posztol erre a platformra, míg a fiúk több mint 40 százaléka egyáltalán nem tesz így.
Kiállítás a Deák 17-ben. fotó: Noguchi Portell Novelli flickr
Hatalmas trendváltozások tanúi vagyunk
„Hatalmas trendváltozásokat látunk évről évre a fiatalok csatornahasználati szokásában egyrészről a tizenévesek nyitottsága, másrészt a technológiai lehetőségek és alkalmazások bővülésének eredményeként” – ismertette Jákó Eszter, a METU marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese.
Véleménye szerint egy szervezetnek folyamatosan jelen kell lennie minden releváns csatornán, ahol hiteles, a generációnak szóló, érthető tartalmat kell nyújtania, akár a korosztály bevonásával, hogy hatékonyan tudja elérni a fiatal generációt és megnyerni a bizalmukat, a hagyományos kommunikációs csatornák pedig náluk már nem működnek. A marketing szakember szerint ma már az vált fontossá, hogy mit válasszanak a rájuk zúduló információk özönéből, és nem pedig az, hogy hogyan jutnak hozzá az információhoz, mint a 20. században. A Z-generáció döntése pedig lényegesebben kevésbé racionális, mint 15 éve. Az influencerek pedig tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy ez a generáció érzelmi alapon dönt, választ.
Kütyük a munkahelyen is
„A kutatási eredményekből is látszik, hogy ez a fiatal közönség mennyire Instagram-, illetve kütyüfüggő. Az elmúlt években a vizualitás egyre meghatározóbbá válik a kommunikációban, sokszor ma már a kép az első, azaz elegendő magát a látványt megmutatni. A médiahasználatot a 90-es évektől megfigyelve el lehet mondani, hogy a szöveg mennyisége folyamatosan csökken és a képeké növekszik. Ezt a trendet az Instagram még jobban felpörgette. A fiatalok a képből kiindulva kezdenek kommunikálni.
– hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Gerentsér Imre, a Noizz.hu-t kiadó Ringier Axel Springer Magyarország Kft. online portfólióigazgatója. Beszámolt arról is, hogy fiatalokkal dolgozva úgy látja, hogy gyakori ennél a generációnál a figyelemzavar.
Folyamatosan éri őket impulzus, ezért valószínű, hogy a figyelmük is könnyebben lankad. Még a meetinget is máshogy kell megszervezni, mert különben nem tudnak úgy odafigyelni. A kütyühasználat már bent van a meetingeken is, ami rendben van, de azért mégis nagy változás. Mindig vannak új trendek, de a fiatalok is a megszokott életciklusokon mennek keresztül – mint például a családalapítás –, ami ugyanúgy hatással lesz kommunikációs profiljukra is” – tette hozzá.
A legjobbnak ítélt fotó Bajczár Benedek képe
Gerentséren kívül számos szakember rámutatott már arra, hogy az internethasználat minket embereket is megváltoztat. Nicholas Carr például neurobiológiai irányból közelíti meg az internet hatásait könyvében és úgy látja a világháló nyújtotta gazdagságért cserébe „le kell mondanunk a régi, lineáris gondolkodási folyamatokról”:
„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen. Ezt leginkább akkor érzem, amikor olvasok. Valaha könnyedén el tudtam merülni egy könyvben vagy egy hosszabb cikkben. Elmémet magával ragadta a fordulatos elbeszélés vagy a jól felépített érvelés, és órákon át tudtam hosszas prózai szövegeket olvasni. Ez most már ritkán fordul elő. Manapság már egy-két oldal után kezd elkalandozni a figyelmem. Türelmetlen leszek, elveszítem a fonalat, és inkább valami más tennivaló után nézek. Úgy érzem, mindig erőszakosan kell a konok agyamat visszaráncigálni az olvasnivalóhoz. Az elmélyült olvasás, amely egykor oly természetes volt, kínlódássá változott”
– írja Nicholas Carr Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora című könyvében.
a második helyet Béres Dominik képe nyerte el
a harmadik helyet Gergely Ákos alkotása nyerte el
szerző: Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő http://hu.generationdilemmas.com/
Ha tetszett a bejegyzés megoszthatod! Látogass el a Facebook-oldalra is vagy az Instagramra :-) !
