Sokan csak pislogunk, hogy a digitális világban már nincsenek tabuk, nincsenek átléphetetlen korhatárok, de vannak kérdőjelek, szorongó, fejüket homokba dugó szülők és főképp az átszexualizált világunk útvesztőjébe tévedt és összezavarodott gyerekek...főleg olyan  14 (!) év alatti gyermekek, akik ha kinyitják a számítógépet, akkor elkerülhetetlenül ömlik rájuk (is) az internetes pornó.

Írásunk fókuszában most a 14 év alattiak szexuális edukációja áll. Egy korábbi bejegyzésben már rázúmoltunk a túlzásba vitt számítógépes játékok és internetpornó fiatal férfiakra gyakorolt káros hatásaira a világhírű szociálpszichológus Philip Zimbardo legújabb kutatása kapcsán (amit mindenképp ajánlunk el/újraolvasni). Ha a veterán szociálpszichológus szerint a fiatalok bajban vannak, akkor ezt a megállapítást a gyerekre vonatkozóan még hatványozottabban kellene komolyan venni.

Megoldást nyújtanak a blokkoló programok?

Aki úgy, gondolja, hogy az előbbi alcímre  válasz, az igen (ha van egyáltalán ilyen), az nagyot téved. Persze, nem árt ezeket a programokat sem bevezetni, minden óvintézkedést megtenni, hogy legalább a gyerekek otthoni internetezését lehessen valamennyire kontrollálni. A minap, egy kedves 10 éves kislány rokonunk vendégeskedett nálunk. A szülő megkért minket, hogy ne engedjük felügyelet nélkül a gyereket az internet közelébe (amúgy sem tennénk), mert sajnos nemrég a kedvenc Minion-os és Disney-s programokon kívül rengeteg pornótartalmat találtak kisiskolás lányuk tabletjén. A kínálatban komoly keménypornó repertoár szerepelt (anális, szado-mazo, animal filmek). Sajnos már nem tudtunk meglepődni ezen, mert több szülőt is hallottuk azon lamentálni, hogy mekkora sokként érte, amikor rádöbbent, miért van el csendben a gyermeke a szobájában. Pedig a gyerekes családokban az esetek többségében a csend gyanús. Amikor tudjuk végre nyugodtan, "csatazaj" nélkül tudjuk végezni a dolgunkat otthon, mert a csemete (vagy csemeték) hosszú ideig képes csendben elmerülni egy foglatosságban a lakás egy távoli pontján, akkor nem árt rápillantani, hogy "véletlenül" a számítógép, a tablet vagy a telefon előtt csücsül-e.

Mondhatnánk, – és talán igazunk lenne - hogy felelőtlenség a blokkoló programok alkalmazása, korhatáros tartalmak letiltása  nélkül a számítógép elé engedni gyermekeinket, igen ám, de sokszor hiába minden otthoni óvintézkedés, a gyerekek belefuthatnak ezekbe a tartalmakba máshol is. Jónap Rita Túl sok szex túl korán nagyon kifejező című cikkében saját gyermekei példáját is felhozta, arra, hogy a bármilyen óvintézkedések ellenére sem garantált az, hogy a gyermekkel nem jönne szembe a pornó:

„Mindkét fiam alsó tagozatos korában látott pornófilmből részletet, a nagyobb egy edzőtársa táblagépén, a kisebb egy évfolyamtársa telefonján. A szülők megtehetnek, és tegyenek is meg mindenféle óvintézkedést, tiltsák le a számítógépekről, kütyükről a korhatáros tartalmakat, beszéljenek otthon bizalmasan, kulturáltan a szexről, a pornótól azonban nem fogják tudni megóvni gyerekeiket.”

Hihetetlen információhiány és kesze-kuszaság a fejekben

Fontos lenne észben tartani azt, hogy bár a biológiai, fizikai nemi érés egyre korábban következik be (manapság egyre gyakoribb, hogy 9-10 éves korban), lelkileg, érzelmileg viszont nagyon le vannak maradva még a gyermekek. Elgondolkodtató, hogy ebben a túlszexualizált, túlmediatizált korban, amikor nemi érés akceleráióját éljük meg, amikor a fiatalok többsége egyre korábban - az Országos Egészségfejlesztési Intézet egy korábbi (2010) vizsgálata szerint már 13-14 éves korban - veszíti el szüzességét, megdöbbentő, hogy többségük (az OEI kutatásban a megkérdezett több mint 3 ezer diák fele ) szinte senkivel nem beszél a szexről, se a családjával, se a barátaival, pedig hihetetlen információhiány, kesze-kuszaság van a fejükben a témával kapcsolatban. Gyakran sem a szülőkkel, sem a tanárokkal, sem a védőnőkkel és orvosokkal nem osztják meg kételyeiket: átlagosan nyolcvan százalék feletti azok aránya mindkét nemben, akik sohasem beszélnek erről a témáról szüleikkel, vagy tanáraikkal - derül ki az OEFI tanulmányból.

Magyarországon ugyan tantervben megjelölik a szexuális felvilágosítást, azonban nem szerepel külön a pornó veszélyeinek oktatása. Ilyen kérdésekben a Köznevelésért Felelős Államtitkárság kizárólag a valós szülői, társadalmi igények ismeretében dönt. Ilyen kérés az államtitkársághoz eddig nem érkezett - írta az államtitkárság az Origonak arra a válaszára, hogy miért nincs szó erről az iskolában. Ami a jelenlegi körülmények ismeretében megdöbbentő számunkra. Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus szerint a realitás sokkal rosszabb, mint amit a minisztérium mutat, mivel a védőnők által tartott évi egy előadás nem valódi szexuális nevelés, csak felvilágosítás, ami nem ellensúlyozza a gyermekeket érő pornográf hatásokat. Az ilyen előadásokat a gyerekek nem veszik komolyan, zavarukban nevetgélnek, s ami igazán érdekelné őket, azt nem merik megkérdezni.

Szólj és ne hallgass!

Mit lehet tenni tehát, ha ebben a túlszexualizált világban még a  gyerekünk is belefut a pornóba, és ha nemcsak belefut, hanem netán el is időz benne? 

1. Semmi esetre ne verjük szét a tabletjét, a laptopját, vagy az okostelefonját, amin a tartalmat találtuk…bármennyire is zsigerből a sokk hatására legszívesebben azt tennénk (jó pár szülőtől már hallottuk, hogy hirtelen erre lett volna legjobban késztetése).

2. Semmi esetre se menjünk agresszívan a gyereknek!

3. Próbáljuk megőrizni hidegvérünket. Amennyiben ez rögtön nem sikerül, várjuk meg míg nekünk sikerül feldolgozni az megrázkódtatást, és csak nyugodt állapotban üljünk le beszélgetni a gyerekkel. Igen, beszélgetni, mert azt is kellene. Vannak szülők akik legszívesebben a szőnyeg alá söpörnék a problémát, de a gond negligálásával nem fogjuk jobban érezni magunkat és a gyereknek sem tudunk segíteni. Bármennyire kínos, elkerülhetetlen, hogy szóba hozzuk az esetet.

4. Legyünk nyitottak a gyerek kérdéseire a szex területén is, és életkorának megfelelően válaszoljunk kérdéseire. Az ismeretek átadását minél hamarabb el kell kezdeni az életkori sajátosságoknak megfelelően, hogy az "aktív" korba jutó fiatalok már biztos alapokon nyugvó ismeretekkel rendelkezhessenek - fejtette ki Simich Rita, az OEFI megbízott főigazgató-helyettese. Ha kellemetlen lenne számunkra vagy éppen nincs időnk, akkor se küldjük el, ne feledkezzünk el a gyerek kérdéseiről hiszen egész biztos megvan az oka annak, amiért neki pont akkor szüksége van a válaszunkra.

5. Ha úgy látjuk, hogy a probléma feldolgozása meghaladja a kompetenciánkat, akkor forduljunk szakemberhez!

kép forrása: Felelős Szülők Iskolája

Fontos, hogy tisztában legyen vele a  gyerek, hogy a teste szentség, érték

Az interneten néhány kereső szó beírásával a hazánkban ismert gyermekpszichológusoknak írt számos, a témánkban segítséget kérő szülői levelet olvashatunk. Ezek közül, most egyetlen egy válaszlevélből szeretnénk néhány részletet kiemelni, amelyben egy 5 éves kislány, Zsófi édesanyjának kérésére válaszolt Vekerdy Tamás. A kislány egy olyan kortársánál vendégeskedett, aki korábban szülői felügyelet hiányában pornót nézett és a látottakat játszatta el a kislánnyal. A népszerű gyerekpszichológus szerint vigasztaló, hogy Zsófi, rögtön elmesélte a szüleinek a történteket, ugyanis ha van egy nyitott, oda-vissza kommunikáció a szülő és a gyerek között, akkor esély van a trauma feldolgozására. Ugyanis az, hogy mit vált ki egy kisiskolásban a pornófilm megnézése, az akár trauma is lehet, nem az ő személyiségének való,  nem kedvez a szexuális fejlődésének, ahogy Vekerdy is rámutat erre:

A probléma az, hogy a gyerekek ebben az életkorban ezeket a személytelen, érzelemtelen,„technikai” élményeket nem tudják feldolgozni, személyiségükbe integrálni, miközben felizgatja őket, és tartós feszültséget okoz bennük. Ahogy Mérei Ferenc mondta: semmi nem perverzió, amit két egymást szerető, szuverén felnőtt ember közös elhatározással, kényszer nélkül megvalósít, személyes vonzalmon alapuló kapcsolatukban; de minden perverzió, ami személytelen kapcsolatban, „hideg” technikaként valósul meg. És különösen növeli a súlyát, ha ehhez hatalmaskodás, erőszak járul. Ez a személyiséget roncsolja, betegíti, különösen a kivitelezőjét. Ami a felvilágosítást illeti: amikor és ahogy Zsófi kérdez, akkor arra válaszolni kell, és nyugodtan bele lehet menni az ő kérdései nyomán részletekbe is. A gyerekek önmagukkal szemben nagyon tapintatosak. Tudják, hogy mennyit és hogyan szeretnének megtudni. Lehet, hogy valamilyen közlésre – különösen a fiúk – elfintorítják az arcukat, és azt mondják, hogy: fúj-fúj! –, de aztán legközelebb újra megkérdezik. Akkor persze újra válaszolunk."

A nemrég elhunyt Czeizel Endre, bár úgy nyilatkozott egy témában feltett kérdésre, hogy nem szakértője a témának, mégis egy videóban személyes élményekkel fűszerezve adott tippet arra hogyan értethetjük meg a gyerekkel már ideje korán, hogy miről van szó (például ezt mondja: "A szerelem egy gyönyörű dolog. A szeretkezés egy emberhez méltó dolog....de hát minden szép dolgot el lehet rontani..például a pornófilmekben amikor mindenféle ocsmányságot mutogatnak, akkor elveszik a szépségét és a természetességét két ember egymásra találásának a bemutatásának"). 

Dr. Gyurkó Szilvia  gyermekjogi szakértő azokat a gyerekeket tartja veszélyeztetetteknek,  akik keveset tudnak a szexualitásról, akik nem ismerik a testüket. A szakértő szerint szerető családi háttér az egyik legfontosabb védelem, amit adhatunk: Az dől be könnyen a bántalmazó manipulációjának, akinek nincsenek valódi szeretetélményei, aki nem tud viszonyítani. Az érzelmi elhanyagoltság nagyon magas kockázatot jelent. Fontos még, hogy a szexualitás, a test érése ne legyen tabu a családban, és lehessen erről beszélni. Kockázati tényező lehet, ha a gyerek durván bántalmazott, mert megtanulja, hogy az ő teste nem szentség, nem érték, azzal bármi megtörténhet. 

Jónap Rita fentebb már említett írásában a megkérdezett szakember a szülők felelősségére hívja fel a figyelmet: "Úgy gondolom, hogy a felnőtt generáció – a fiatalok korai érésére hivatkozva – a jó példa és a nevelés felelősségét nem háríthatja el magától…” 

Bármennyire is kellemetlen sokaknak, a nevelés részét képezi a szexuális nevelés is. Nem lehet az iskolára, kortársakra, és főképp nem a médiára hagyni. Ha szülő vagy, ez is a TE feladatod!