Elnézést kérek minden kedves olvasómtól ezért a kis szünetért, de több komolyabb megbízásom nem tette lehetővé, hogy hamarabb jelentkezzem...
Ezenfelül, egy kedves fiatal ismerősömet istápoltam, mivel már hónapok óta nem talál munkahelyet. Az említett ifjú hölgy 24 éves, diplomás, angolból középfokú nyelvvizsgája van, magabiztos, jó megjelenésű, kitűnően kommunikál. Egy vidéki városban él - abban a megyében, ahol a munkaügyi központ a legtöbb fiatalt regisztrálta az országban - s már 19 hónapja állást keres. A sok kudarcélmény hatására nagyon frusztrált, mégsem adja fel szerencsére a csatát! Most Linkedin-profilját szerkeszti újra és úgy döntött, hogy nekiugrik a fővárosi álláshirdetéseknek is, pedig eddig mindenáron a saját településén szeretett volna maradni, mivel ott lakik a barátja is, akivel hosszú távra terveznek, nyáron lesz az eljegyzésük, illetve az albérlet költségei is megterhelőek lesznek számára Budapesten.
Annak, aki nyitott szemmel jár nem újdonság, hogy az álláskeresés komoly, sőt gyakran ember feletti kihívásokkal jár, nemcsak a középkorúak, idősebbek hanem a fiatalabb korosztály számára is, főként mivel ők még nincsenek hozzáedződve a hosszú ideig is elhúzódó visszautasításokhoz és az állástalanság, a fix bevétel hiánya az előttük tornyosuló egzisztenciateremtésben is blokkolja őket.
A hónapokig, vagy évekig elhúzódó álláskeresési időszakot nyugodtan nevezhetjük kudarcgyűjtésnek is. Legalábbis ez a HR-szakértők, szakpszichológusok véleménye. Ez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy életünk tíz legnagyobb krízishelyzetei között szerepel az állás elvesztése is. Nézzük meg röviden mire figyeljünk, hogy ezt elkerüljük, vagy ha már benne vagyunk ebben a gödörben azt, hogyan mászhatunk ki belőle!
Vigyázz: a kudarcélmény beépülhet!
A munka beépül az ember személyiségébe. Gondoljunk csak bele, hogy amikor meg akarunk ismerkedni valakivel, első kérdésein egyike az, hogy „na és mit csinálsz, mivel foglalkozol?” Így nem meglepő, hogy a pszichológusok szerint a munkanélkülivé vált emberek akár identitás-válságba is kerülhetnek. Több állásáról elbocsájtott ember kudarc-, vereségérzéssel, alacsony önértékeléssel, reményvesztettséggel és frusztrációval küzd. A munkanélküli embernek nemcsak az egzisztenciája kerül veszélybe, hanem gyökeresen megváltozik életvitele is. A munkába-járás napi rutinja meghatározza az ember életvezetését, étkezését, öltözködését, társadalmi érintkezéseit, érzelmi és intellektuális beállítottságát is. A több hónapos, vagy éves sikertelen álláskeresés közben is könnyebben depresszióssá válhatnak az emberek, ezt a feltételezést erősítik meg a harmincas évek gazdasági recessziója idejéről származó beszámolók is. Ráadásul a szociális bezártság által felerősödött lelki problémákat az állásinterjún hamar felismerhetik az erre érzékeny HR-esek.
Válts stratégiát!
A szakértők úgy vélik 10-12 sikertelen állásinterjú még nem feltétlenül a pályázó helytelen technikájának bizonyítéka. Viszont 20 vagy annál több sikertelen állásinterjú után érdemes számot vetni az eddigi stratégiával és átgondolni, mennyiben kell azt módosítani. Ilyenkor azt tanácsolják a munkakeresőnek, – különösen, ha a megélhetés a tét - hogy adja lejjebb az elvárásait és az alacsonyabb presztízsű munkaköröket is vegye számba. Ebben az esetben is sokszor szerencsén múlhat a siker, ugyanis a munkaerő-piaci szakemberek véleményei megoszlanak a munkát keresők felé támasztott kritériumokat illetően. Egyes munkakörökben tapasztalat a döntő, máshol az eredetiséget keresik a HR-esek, a fiataloknak pedig az a legszerencsésebb, ha olyan helyet találnak, ahol a kifejezetten pályakezdőket részesítik előnyben formálhatóságuk, irányíthatóságuk miatt. Köztudott, hogy azok a huszonévesek könnyebben boldogulnak, akik önkéntes munkát vállaltak diák éveik alatt, vagy a gyakorlati helyükön megpróbáltak bizonyítani és jó kapcsolatok építésére koncentrálni.
Networkingelj!
A szakértők a „networking” szakzsargonnal illetik a kapcsolatépítést. Kapcsolati tőkédet felhasználhatod munkakeresési technikaként is. A karrier-portálok kivétel nélkül felhívják erre a módszerre nemcsak az álláskeresők figyelmét, hanem és azokét is, akiknek munkahelyén számítani lehet leépítésekre. Fazekas Zsolt fejvadász, a Hill International ügyvezető igazgatója szerint a protekció valóban hasznos segítség ahhoz, hogy a pályázó bejusson egy céghez. Mindemellett a szakértő hangsúlyozza, hogy amennyiben ez megtörtént, a hagyományos kiválasztási folyamatnak megfelelő, sőt, ha lehet, nagyobb energia befektetéssel bizonyítsa be: megérdemelten jutott a kiszemelt lehetőséghez.
Ne veszítsd el a fejed és az önbecsülésedet!
Amerikai munkaügyi szakemberek felismerve a helyzet nehézségét, pszichológusokat és lelkészeket is kirendelnek a váratlanul munkanélkülivé váló vagy a tartósan munkanélküli emberek segítésére, sőt mindenkinek felhívják a figyelmét arra, hogy amennyiben ismerősei támogatásra szorulnak, segítsenek nekik abban, hogy a megfelelő szakemberekhez eljussanak. Azt tanácsolják a munkanélküliséggel küszködőknek, hogy ne hibáztassák önmagukat, őszintén beszéljék meg helyzetüket családjukkal, és ahelyett, hogy volt-főnöküktől haraggal válnának el, inkább kérjenek jó munkájukat tanúsítandó referencia-levelet, amit későbbi interjúkon fel tudnak mutatni. Azok az emberek, akik összeszedik magukat és a traumák ellenére is képesek megőrizni egészséges önbecsülésüket, nagyobb eséllyel tudják „árulni magukat” az álláspiacon, mint reményvesztett társaik.
A Facebook-on is csatlakozhatsz!
