VADONATÚJ program, a Logiscool közreműködésében... Kodu, Minecraft, Android App, Robotika, Cool Tools Video... a 7-15 éves korosztály számára (térítés ellenében)Részletek
Gasztroshow Sztárokkal
Idén újragondoltuk a Főzés Iskolája programunkat és a Felnőttek vendégeinket helyezzük a középpontba. Izgalmas ételek, Sztárvendégek, közös főzés, konyhai tippek...
Pszicho Estek
Szintén ÚJDONSÁG, hogy neves szakemberek, pszichológusok tartanak izgalmas, gyermekeket-családokat érintő témában előadásokat, beszélgetéseket...
Game Room
A pszicho estek idősávja alatt a Game Room termünkben a gyerekek a a legtrendibb PS 4 és és X-BOX játékokat próbálhatják ki, 22:00 óra után a Game Room 16+ részeként az idősebbek számára készülünk különlegességekkel.
Robotépítés
ÚJDONSÁG! Felnőtteknek, 10 éves kor feletti gyermekeknek ajánljuk Családi Robotépítő tematikus programunkat, ahol a résztvevők belekóstolhatnak a robotika világába, és megépíthetik életük első saját működő robotját. (térítés ellenében)
Angol foglalkozások
Heti programajánlatunk részeként július 8 és augusztus 23. között angol foglalkozásokat biztosítunk az 5-10 éves gyerekeknek. A számtalan újdonság mellett hagyományos vizes, játékos programjaink továbbra is elérhetőek lesznek minden korosztály számára...
Miért vannak példátlan helyzetben a Z-, alfa-generációsok szülei? Mikor, mennyi ideig engedhetjük a gyereket az online világba? Kellenek-e a korlátozások?
“Debrecenbe kéne menni…” – így szól a szinte mindenki számára ismert régi népdal. Ha a cívisvárosban járunk, Erdőspusztára mindenképp érdemes elmenni. Akkor is ha nem Debrecen a célpontunk, hanem amikor úgy érezzük hiányzik a természet, az erdő, a friss levegő, a nyugalom. Mindez - és még annyi minden más adott a négycsillagos Erdőspuszta Clubhotelben, Debrecentől mindössze 4-5 kilométerre. Mi is ellátogattunk ide néhány napra feltöltődni.
Ma április 24-én van az örmény népirtás emléknapja. Körülbelül másfél millió örmény keresztényt öltek meg olyan gyorsasággal a huszadik század népirtásában, ami Hitlert is inspirálta. Ma sajnos mindössze 28 ország ismeri el hivatalosan a mészárlásokat népirtásnak. Hazánk egyelőre nem.
Az örmény genocídium akár a holokauszt főpróbájának is tekinthető, hiszen a nácik szinte semmi olyat nem követtek el, ami ekkor meg ne történt volna. Hogy mi? Például: munkaszolgálat; főbelövések miután megásatták az áldozatokkal saját sírjukat; marhavagonokban és erőltetett gyalogmenetekben deportálás a sivatagba, az elhagyott örmény vagyon elkobzása, házak kifosztása, elfoglalása; az angorai örményeket darabokra vagdosták, a húscafatokat folyóba dobálták; a deportáltak füvet, sáskát és halottaik húsát ették; a nőket, gyermekeket megerőszakolták, volt, hogy ülve kardélre hányták őket, másokat megpatkoltatva táncra kényszerítettek; az aleppói táborban aztán a járványok szedték áldozataikat és még hasonló megrázó kegyetlenségeket kellett elszenvednie ennek a népcsoportnak.
Szégyen, de már felnőttként, friss bölcsészdiplomával a zsebemben hallottam először az örmény népirtásról a jeruzsálemi Jad Vasemben. Emlékeim szerint sajnálatos módon sem általános iskolában, sem gimnáziumban egy mondatban sem volt említve az örmények ellen elkövezett borzalom. Remélhetőleg a mai fiatalok, már hallanak erről a történelmi tényről. Mi magyarok ugyanis már a honfoglalás alatt kapcsolatba kerültünk az örménységgel. Számos örmény származású művész, tudós élt és él Magyarországon, így nem is feltétlenül szükséges kiutazni Örményországba, ahhoz, hogy jobban megismerjük kultúrájukat, történelmüket. Bár érdemes ellátogatni az országba, mert egy kaukázusi gyöngyszem. Viszont a jelenlegi Örményország a történelmi örmény birodalom területének jóval kisebb része, ami valójában nem teljes egészében ott helyezkedhetett el, ahová a mostani országhatárokat húzták. A 4000 éves ősi nép például a jelképét jelentő, Jereván mögött tornyosuló, hófödte Ararátot csupán a török határtól "innen" csodálhatja, de nem része földjének. Bár az országot európai országnak tekintik, jóllehet földrajzi értelemben inkább közel-keleti ország.
2015-ben gy EU-s nemzetközi ifjúsági szakértők részére szervezett képzésen két hetet töltöttem az országban, ahol interjúkat is készítettem. Azóta évente minden április 24-én írok egy cikket a genocídiumban elhunytak emlékére.
Artur Simonyan lelkésztől Jerevánban egy interjúban megkérdeztem, hogy az országban hogyan dolgozták fel az emberek azt, hogy az örmény genocídiumot még sok országban nem ismerik el. a A tízezer fős örmény Word of Life gyülekezet vezetőjeszerint a mai örmény társadalomnak fáj az, hogy más országok nem fogadják el ezt a tényt, elvárják legalább az utólagos történelmi igazságszolgáltatást:
"Mi, keresztények hősnek tekintjük azokat, akiket a népirtásban öltek meg. Gyülekezetünk többségének is van olyan felmenője, aki a népirtásban veszítette életét, ahogy a nagyapám is. A jelenlegi Örményország területén élők 90 százaléka azoknak a menekülteknek a leszármazottja, akik ebbe az irányba menekültek a mészárlások elől. De nem akarjuk középpontba állítani ezt a kérdést, nem akarunk az emberi fájdalomra építeni. Persze imádkozunk a nemzetért, s a népirtás nemzeti napján megemlékezünk az áldozatokról. Akik pedig megtérnek, azokon azt látjuk, hogy Isten megvigasztalja őket. Általánosságban az örmények megbocsátók: megbocsátottak a népirtásért is, nem dühösek, nem agresszívak, mindössze annyit szeretnének, hogy a történelem igazságai a helyükre kerüljenek. Magam is eltöprengtem már azon, hogy hogyan lehet az, hogy egy nemzet ilyen erős tud maradni, miközben megbocsátó. A törökök is szabadon jöhetnek-mehetnek az országunkban, üzleti célból is, és a mieink is mehetnek Törökországba." (Bővebben azinterjú).
Flesch István újságírónak, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott munkatársának Örmények, törökök, kurdok - Az 1915-ös örmény katasztrófa és a mai Törökország című könyvében bővebben is olvashatunk nemcsak a népirtásról, hanem mindarról, hogyan dolgozzák fel a 100 éve történteket az Anatólia területen élő népek. Hrant Dink újságíró alakja, is gyakran megjelenik a könyvben. Tizenkét éve, január 19-én meggyilkolták az örmény származású török újságírót, aki a törökök és örmények közötti megbékélés szószólója volt. Dinket, egy tinédzser fiú „Megöltem egy hitetlent!” felkiáltással végzete ki lapjának székháza előtt Isztambul központjában. A tett elkövetésével Ogün Samastot, egy 17 éves török nacionalistát vádolták meg. A gyilkosság egy örmény népirtásról szóló film bemutatója előtt történt, amelyben Dink is megszólalt. Bővebben a Kultúrparton olvashatsz erről egy írásomban. Elif Shafak írónőt, Dink halála előtt egy évvel erre a paragrafusra hivatkozva három éves börtönbüntetéssel fenyegették meg Az Isztambuli fattyúcímű regénye miatt, melyben regényének szereplői nyíltan beszélnek a Törökországban tabutémának számító örmény népirtásról. Hasonlóképp a Nobel-díjas török író Orhan Pamuk ellen is vádat emeltek néhány éve, miután arról beszélt, hogy „egymillió örményt öltek meg ebben az országban”.
Mindössze 28 állam ismeri el hivatalosan is a genocídiumot. Bár maga a Nobel-díjas író, Elie Wiesel alapítványa is közzé tett egy 53 Nobel-díjas tudós által aláírt levelet, amelyben közlik, hogy a történész-kutatókkal megegyezve egyetértenek abban, hogy az 1915-ös örmények elleni tömeges gyilkosságok kimerítik a genocídium fogalmát, Törökország töretlenül kitart amellett, hogy az események a világháború során történtek, szükségképpen ugyanúgy voltak török áldozatai is, és a török vezetés nem játszott semmilyen szerepet az örmények tömeges meggyilkolásában. Amikor Barack Obama egyik 2015-ös beszédében bár nem ismerte el, de meg merte említeni a népirtás utalva az emberpusztításra, Erdogan török elnök dühödt beszédben rohant ki Obamától Hollande-ig és Ferenc Pápáig mindenki ellen, aki ki merte ejteni ezt a szót a száján, vagy szerinte nem elég differenciáltan értékelte a százegy évvel ezelőtti eseményeket.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a jereváni genocídium központban nem találunk az előbbihez hasonló, török életmentőkre szóló utalást. Fodor Gábor turkológus szerint is olyan történelmi eseményről van szó, amelynek a mai napig van egy török és egy örmény értelmezése. Az egy ideje Törökországban élő történészt volt alkalmam megkérdezni arról, hogy jelenleg érzékelhető-e változás az álláspont alkulásában:
"Bár a civil társadalom vékony szegmensében van igény az események mélyebb elemzésére, illetve külföldön élő török írók és történészek ezzel kapcsolatosan merőben eltérő álláspontot is megfogalmaznak, a társadalom túlnyomó többsége a kormányzat álláspontjával ért egyet. Ezért ebben a tekintetben elmozdulás rövid távon nem várható. Ugyanakkor a kérdés nem képezi a napi politikai diskurzus tárgyát, a térségben felbukkanó válságok miatt a 2009-es örmény–török közeledés lekerült a napirendről."
Pedig Amerikában már szinte azonnal tudtak az örmények elleni rémtettekről a török birodalomban élő amerikai misszionáriusok beszámolójából. Az egyik ilyen misszió kapujában esett össze a kamasz több hónapja bujkáló Aurora Mardiganian, miután családja nagy részét szeme láttára kivégezték, őt elhurcolták, megerőszakolták, rabszolgának eladták. A lánynak sikerült megszöknie, és miután a misszióban valamelyest felépült Amerikába emigrált. Megrázó történetéből film és könyv is (Lelkek árverése, Megkínzott Örményország) született. Az örmény túlélő sohasem volt képes kiheverni a megrázkódtatásokat, amelyekről itt ebben a friss írásomban lehet olvasni. Aurora szerint az akkori némafilm nem képes visszaadni a borzalmakat, (szerintem) ugyanúgy, mint a mai hollywoodi giccses filmek sem.
Néhány jelenet a megmaradt filmkockákból
A genocídiumot egyesek keresztényellenes népirtásnak is nevezik, mivel a keresztény örmények, asszírok, szírek, káldok, görögök és arabok százezreit irtották ki a török és kurd fegyveresek. Becslések szerint a genocídium során teljesen vagy részben elpusztítottak 1900 templomot és 230 kolostort az akkori Oszmán Birodalom területén. A János és Pál apostolok által 2000 éve alapított legelső keresztény gyülekezeteknek ilyen módon írmagja sem maradt ezen a területen.
Hivatalosan Magyarország sem ismerte el genocídiumnak az örmény népirtást. A 8 milliós örmény diaszpóra alig 3 milliós anyaországa – amely két muszlim-török állam közé van beékelődve, az egyik Törökország: Ázsia és a Közel-Kelet kapuja, NATO-tagállam – geopolitikai sakkjátszmák színtere mind a mai napig. A keresztény gyökerű Európa identitásválságának egyik fájdalmas jele, hogy nem hajlandó kiállni egy hasonló szellemi hátterű, évszázadok óta üldöztetett népcsoport mellett, akiket 104 évvel ezelőtt a hitükért keresztre feszítettek, megerőszakoltak, megcsonkítottak és majdnem teljesen kiirtottak.
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is!
Anglia után már nálunk is vannak helyek, ahol jutalmazzák, ha étkezés közben nem mobilozik a család! Már csak azért is fontos erre figyelni, mert egyes becslések szerint mindössze napi 8 percnyi beszélgetés jut egy gyerekre.
Létezik élet a közösségi média nélkül? Mennyire éljük a virtuális térben az életünket? "Ha nem posztoljuk, nem is történt meg"? Vendég: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő.
Philip K. Dick, a Szárnyas Fejvadász, a Különvélemény és az Emlékmás írója ötven évvel ezelőtt egy olyan világot jövendölt meg ... ami akár be is következhet?
"Huszonnégy évesen hívtak meg egy Computerworld konferenciára műsorvezetőnek. Napokig gondolkodtam azon, hogy mit vegyek majd fel. Tudtam, hogy nagyon sok sikeres CEO lesz jelen, én meg nagyon fiatalon szerettem volna beilleszkedni. Illeszkedni szerettem volna öltözködésemmel a konferencia stílusához, de nem szerettem volna egy fekete kosztümben sem megjelenni, mert az nem én lettem volna. Visszatekintve ez volt az első alkalom, amikor felismertem, hogy az öltözködés ebben a formában folyamatosa kihívást fog jelenteni számomra a következő időszakban." nyilatkozta Baracskai Anikó (Info Társ Egyesület) az interjúban.
"Az igaz, hogy a smink és a ruha képes megváltoztatni az embert, és akár egy órára is, személyiségcserék mehetnek végbe. Ez pedig nagyon ijesztő." Interjú Süveges-Gyurácz Eszterrel, aki elhatározta, nem úgy akar érvényesülni, hogy kihívó ruhákba öltözik. Sőt, nem is hajlandó ilyeneket felvenni. A teljes interjút itt olvashatod.
A cikk, a videó a Dress UP! Kampány részeként készült. Bővebben a többi anyagot itt olvashatod a blogon aDress UP! kampány menüben!
A 15 éves Trunk Tomi úgy látja, hogy mai világban az önkifejezés egyszerűbbé vált, mint bármikor, éppen ezért fontosnak tartja, hogy ezt minél jobb ügyekért tudják felhasználni, minél jobb dologra tudják átfordítani az internet minden rossz oldalát a fiatalok.
„HA A SZÍVED NEM KIRAKAT, A TESTED MIÉRT LEHET AZ?” - mottóval motivációs kampányt indult a tudatos öltözködés népszerűsítésére.
A kampány a fiatalok és szüleik figyelmét is felhívta arra, hogy tudatosan kezeljék offline/online megjelenésüket is. A Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog kezdeményezéséhez családvédelmi és más szakmai szervezetek is csatlakoztak (Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat, a Safer Internet Program, InfoTárs Egyesület), illetve, hazai szakértők, médiaszemélyiségek (akikkel videó és interjú készült, például: Bombera Krisztina, Dr. Schiffer Miklós, Dr. Baracsi Katalin internetjogász, Kósa Erika, Trunk Tomi Dablty vlogger, Kovács Orsolya Yurkov, Gyurácz Eszter műsorvezető, Szentesi Réka történész, divatkutató, Nagy Janka gyerekpszichológus).
Milyen hatással van a közösségi média a fiatalok testképére és önértékelésére?
A kampány előtt és alatt is több fiatallal beszélgettünk arról milyen hatással van a közösségi média a testképükre és önértékelésükre.
Azt tapasztaltuk, hogy évről évre nő azoknak a lányoknak és fiúknak a száma, akik problémásnak tartják magukat, legfőképp a testüket. Egyre több a bulimiás vagy anorexiában szenvedő fiatal. Sokan beszámoltak arról, hogy nyomasztja őket a rengeteg tökéletesre filterezett arc, test a közösségi médiában. Gyakori a negatív töltetű kifejezetten a testükre, külsejükre, öltözetükre irányuló negatív kritika akár online, akár offline. Egymás között is egyre magasabb elvárásokat támasztanak, ami nem a tanulmányokra, a sportra, hanem legtöbbször a testükre, a kinézetükre irányul.
Nem mindegy mit posztolsz!
Magyarországon terjed a szexting a fiatalkorúak körében, annak ellenére, hogy 18 év alatt a törvény bünteti. Több tini, fiatal úgy érzi, hogy erős a nyomás arra vonatkozóan, hogy hiányos vagy provokatív öltözetben mutassa meg magát a közösségi médiában. A gyerekdivat is egyre jobban felnőttesedik. A gyerekeket mini csajoknak és pasiknak akarják beöltöztetni a divattervezők. Sok gyerek korán érik és ezekben a felnőttes, szexi ruhadarabokban jóval idősebbnek tűnik koránál. Megesik, hogy felnőttként kezelik őket és olyan beszólásokat kapnak, amelyekre gyerekként sajnos nincsenek felkészülve, amiket nehéz gyerek fejjel, szívvel feldolgozni. Amikor az egyik általános iskolában betiltották májusban a forró nadrágot, de nem fűztek hozzá semmi magyarázatot, sőt, egy 12 éves tanuló édesanyja úgy reagált a hírre, hogy megsajnálta a lányát, úgy gondoltuk itt az ideje, hogy beszéljünk erről kicsit többet. Azért is fontos ezzel a témával foglalkozni, mert a digitális bennszülöttek mindennapjainak szoros részeivé váltak a közösségi oldalak, sőt, már nem is különül el az online világ az offline-tól, hanem integrálják a kettőt.
Bombera Krisztina a kampányinterjúban elmondta, hogy mindig nagyon elszomorítja és szülőként, és önvizsgálatra, önreflexióra készteti, amikor azt látja, hogy fiatal lányok egyre lengébb öltözékben, vagy félmeztelenül posztolnak önmagukról lájkvadászatért:
„Elszorul a szívem, mert azt gondolom, hogy szeretetre vágynak. Szeretetet szeretnének kapni, és aki azt hiszi, hogy minél több lájkkal, minél több népszerűséggel az online térben szeretetet és figyelmet kap, az halálosan nagyot téved. Az tud szeretni, akinek köze van személyesen hozzád. Jóban-rosszban, valamilyen helyzetben. Annak teljesen kiszolgáltatottjává válsz, akinek képet küldesz magadról.”
Szentesi Réka történész, divatkutatóúgy látja, hogy nemcsak a tinik, hanem még a felnőttek is nehezen boldogulnak azzal a kérdéssel, hogy "mikor mit mutathatok meg magamból, a személyiségemből vagy a testemből". Azt is biztosan látja, hogy a mai tizen- és huszonéves lányok sokkal könnyebben „vetkőznek ki magukból”, mint húsz évvel ezelőtt. Fontosnak tartja, hogy a fiatalokkal beszélgessünk arról, hogy melyik helyzetben mi indokolt, minek van legitimitása.
Dr. Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat Safer Internet programjának szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy 10-11 évesekkel életkoruknak megfelelően fontos beszélni arról, hogy milyen tartalmakat tehetünk ki magunkról az interneten.
Mi volt előbb: a testtel való elégedetlenség vagy a média által közvetített irreális képek?
Fidzsin a TV megjelenése előtt: fogyókúra, diétázás nem létezett. A TV megjelenése után 3 évvel a tini lányok 69 %-a már korlátozta azt mit eszik, azért, hogy lefogyjon; 74 %-uk túlsúlyosnak érezte magát, a testtel való elégedetlenség arányszámai magasba szöktek. Egy tavalyi brit kutatás szerint (Royal Society for Public Health #StatusOfMind „Social media and young people's mental health and wellbeing”) - melyben 1500, 14 és 24 év közötti fiatalt vizsgáltak - a közösségi média csatornák közül a legrosszabb hatása a kutatás alapján az Instagramnak van, aminek a felhasználói gyakran számoltak be testképzavarról. A haifai egyetemen 248 (12-19 éves kor közötti) nőt vizsgáltak: azoknál, akik a közösségi média hatásának ki voltak téve, magasabb volt az evészavar előfordulási aránya. Érdekes, hogy azok fiatalok, akiknek szülei nem figyeltek a gyermekük közösségi média aktivitására, sokkal gyakrabban küzdöttek negatív önképpel, zavart táplálkozási mintákkal, mint azok, akiknek szülei szerepet kaptak a gyermekük neten töltött idejében. A kampány során a szülők és a pedagógusok is fontos célcsoportnak számítottak éppen emiatt.
Visszhang
A kampány elemeit egyetemi és középiskolai órákon is használják. A kezdeményezés során rengeteg fiatal elmondta, beküldte véleményét, amelyek a blogon olvashatóak. Sokan azt tapasztalják, hogy a médiában kevés a jó példa és egy iszonyúan magamutogató világban élünk:
"Úgy látom, hogy sokszor a figyelmet akarják megszerezni így. Nem csak a hétköznapi lányok, hanem a celebek is. Gyakran, ha nincs semmi olyan dolog, amivel hírt kelthetnének, fogják és felvesznek egy provokáló ruhát, ami alig takar valamit és akkor a probléma megoldva: rögtön." (Levi, 21)
Számos rádió-, TV-csatorna (ATV, ATV StartHír TV, Fem3Cafe, Karc FM , Klubrádió stb) és hírportál, újság tudósított róla, és nagy az érdeklődés a mai napig a téma iránt, pedig mindössze egy blog és néhány lelkes ember állt a kampány mögött, mely 0 forint (!) költségvetésből valósult meg. A Magyar Tudomány Akadémián Internet hatása a gyerekekre és fiatalokra konferencián a Kampány szekcióban is készült egy rövid ismertető a kampányról összegezve benne a közösségi média és kiemelten az Instagram fiatalok testképére gyakorolt hatásait.
Ezt a fenti rövid összefoglaló videót a kampány eredményeiről, jelentős médiavisszhangjáról. Az összefoglalót Zöldesi Joci, egy gimnazista fiatal készítette, a felvételekben szintén önkéntes alapon segítettek fiatalok: Béres Dávid, Pánczél Barnabás, Petrőcz Ármin és Budai Éva.
Ilyenkor karácsonykor az apákkal is többet foglalkozunk. Miért tekintjük különlegességnek az apaságot napjainkban? Főleg azt, ha valaki fiatalon lesz apa? Erről beszéltem egy fiatal apukával.
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! Látogass el aFacebook-oldalrais vagy azInstagramra:-) !
A szexting, az online bántalmazás egyik formája, 18 éves kora alatt a törvény bünteti. Nyugat-Európában és Amerikában már több halálos áldozatot is követelt. Nem árt tudni róla!
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat Safer Internet Programjának külső tanácsadóját kérdeztem a szextingről.
A szupercsajok szuperbarnán a szuperstrandon szuperboldogok - ezt látjuk a közösségi oldalakon. Bár tudjuk jól, hogy ez nem igaz, ez a kép van előttünk és a fiatalok is megpróbálnak így öltözködni - így látja Dr. Schiffer Miklós stílusszakértő.
A teljes interjút itt elolvashatod. Ha néznél még Dress up! kampányvideókat:
"Hiába néz ki egy gyerek 12 évesen tizennyolcnak, ha nincs sem viselkedésileg, sem érzelmileg olyan szinten, hogy tudja kezelni az esetleges kihívást jelentő helyzeteket.Kutatások is alátámasztják, hogy nagyon nagy szerepe van a közösségi médiának - az Instagramnak leginkább-, ott ömlik rájuk a sok információ is egyrészt, másrészt nagyon magasan van a léc, amit el kell érni. Ez leginkább ez a külsőkre fókuszál, nem a tanulmányokban kell nagy dolgokat elérni, vagy a személyiség fejlődésben, hanem a külsőben, testben." - Interjú Nagy Janka gyerekpszichológussal. A teljes interjút itt elolvashatod.
“Debrecenbe kéne menni…” – így szól a szinte mindenki számára ismert régi népdal. Ha a cívisvárosban járunk, Erdőspusztára mindenképp érdemes elmenni. Akkor is ha nem Debrecen a célpontunk, hanem amikor úgy érezzük hiányzik a természet, az erdő, a friss levegő, a nyugalom. Mindez - és még annyi minden más adott a négycsillagos Erdőspuszta Clubhotelben, Debrecentől mindössze 4-5 kilométerre. Mi is ellátogattunk ide néhány napra feltöltődni.
