„HA A SZÍVED NEM KIRAKAT, A TESTED MIÉRT LEHET AZ?” - mottóval motivációs kampányt indult a tudatos öltözködés népszerűsítésére.
A kampány a fiatalok és szüleik figyelmét is felhívta arra, hogy tudatosan kezeljék offline/online megjelenésüket is. A Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog kezdeményezéséhez családvédelmi és más szakmai szervezetek is csatlakoztak (Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat, a Safer Internet Program, InfoTárs Egyesület), illetve, hazai szakértők, médiaszemélyiségek (akikkel videó és interjú készült, például: Bombera Krisztina, Dr. Schiffer Miklós, Dr. Baracsi Katalin internetjogász, Kósa Erika, Trunk Tomi Dablty vlogger, Kovács Orsolya Yurkov, Gyurácz Eszter műsorvezető, Szentesi Réka történész, divatkutató, Nagy Janka gyerekpszichológus).
Milyen hatással van a közösségi média a fiatalok testképére és önértékelésére?
A kampány előtt és alatt is több fiatallal beszélgettünk arról milyen hatással van a közösségi média a testképükre és önértékelésükre.
Azt tapasztaltuk, hogy évről évre nő azoknak a lányoknak és fiúknak a száma, akik problémásnak tartják magukat, legfőképp a testüket. Egyre több a bulimiás vagy anorexiában szenvedő fiatal. Sokan beszámoltak arról, hogy nyomasztja őket a rengeteg tökéletesre filterezett arc, test a közösségi médiában. Gyakori a negatív töltetű kifejezetten a testükre, külsejükre, öltözetükre irányuló negatív kritika akár online, akár offline. Egymás között is egyre magasabb elvárásokat támasztanak, ami nem a tanulmányokra, a sportra, hanem legtöbbször a testükre, a kinézetükre irányul.
Nem mindegy mit posztolsz!
Magyarországon terjed a szexting a fiatalkorúak körében, annak ellenére, hogy 18 év alatt a törvény bünteti. Több tini, fiatal úgy érzi, hogy erős a nyomás arra vonatkozóan, hogy hiányos vagy provokatív öltözetben mutassa meg magát a közösségi médiában. A gyerekdivat is egyre jobban felnőttesedik. A gyerekeket mini csajoknak és pasiknak akarják beöltöztetni a divattervezők. Sok gyerek korán érik és ezekben a felnőttes, szexi ruhadarabokban jóval idősebbnek tűnik koránál. Megesik, hogy felnőttként kezelik őket és olyan beszólásokat kapnak, amelyekre gyerekként sajnos nincsenek felkészülve, amiket nehéz gyerek fejjel, szívvel feldolgozni. Amikor az egyik általános iskolában betiltották májusban a forró nadrágot, de nem fűztek hozzá semmi magyarázatot, sőt, egy 12 éves tanuló édesanyja úgy reagált a hírre, hogy megsajnálta a lányát, úgy gondoltuk itt az ideje, hogy beszéljünk erről kicsit többet. Azért is fontos ezzel a témával foglalkozni, mert a digitális bennszülöttek mindennapjainak szoros részeivé váltak a közösségi oldalak, sőt, már nem is különül el az online világ az offline-tól, hanem integrálják a kettőt.
Bombera Krisztina a kampányinterjúban elmondta, hogy mindig nagyon elszomorítja és szülőként, és önvizsgálatra, önreflexióra készteti, amikor azt látja, hogy fiatal lányok egyre lengébb öltözékben, vagy félmeztelenül posztolnak önmagukról lájkvadászatért:
„Elszorul a szívem, mert azt gondolom, hogy szeretetre vágynak. Szeretetet szeretnének kapni, és aki azt hiszi, hogy minél több lájkkal, minél több népszerűséggel az online térben szeretetet és figyelmet kap, az halálosan nagyot téved. Az tud szeretni, akinek köze van személyesen hozzád. Jóban-rosszban, valamilyen helyzetben. Annak teljesen kiszolgáltatottjává válsz, akinek képet küldesz magadról.”
Szentesi Réka történész, divatkutató úgy látja, hogy nemcsak a tinik, hanem még a felnőttek is nehezen boldogulnak azzal a kérdéssel, hogy "mikor mit mutathatok meg magamból, a személyiségemből vagy a testemből". Azt is biztosan látja, hogy a mai tizen- és huszonéves lányok sokkal könnyebben „vetkőznek ki magukból”, mint húsz évvel ezelőtt. Fontosnak tartja, hogy a fiatalokkal beszélgessünk arról, hogy melyik helyzetben mi indokolt, minek van legitimitása.
Dr. Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat Safer Internet programjának szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy 10-11 évesekkel életkoruknak megfelelően fontos beszélni arról, hogy milyen tartalmakat tehetünk ki magunkról az interneten.
Mi volt előbb: a testtel való elégedetlenség vagy a média által közvetített irreális képek?
Fidzsin a TV megjelenése előtt: fogyókúra, diétázás nem létezett. A TV megjelenése után 3 évvel a tini lányok 69 %-a már korlátozta azt mit eszik, azért, hogy lefogyjon; 74 %-uk túlsúlyosnak érezte magát, a testtel való elégedetlenség arányszámai magasba szöktek. Egy tavalyi brit kutatás szerint (Royal Society for Public Health #StatusOfMind „Social media and young people's mental health and wellbeing”) - melyben 1500, 14 és 24 év közötti fiatalt vizsgáltak - a közösségi média csatornák közül a legrosszabb hatása a kutatás alapján az Instagramnak van, aminek a felhasználói gyakran számoltak be testképzavarról. A haifai egyetemen 248 (12-19 éves kor közötti) nőt vizsgáltak: azoknál, akik a közösségi média hatásának ki voltak téve, magasabb volt az evészavar előfordulási aránya. Érdekes, hogy azok fiatalok, akiknek szülei nem figyeltek a gyermekük közösségi média aktivitására, sokkal gyakrabban küzdöttek negatív önképpel, zavart táplálkozási mintákkal, mint azok, akiknek szülei szerepet kaptak a gyermekük neten töltött idejében. A kampány során a szülők és a pedagógusok is fontos célcsoportnak számítottak éppen emiatt.
Visszhang
A kampány elemeit egyetemi és középiskolai órákon is használják. A kezdeményezés során rengeteg fiatal elmondta, beküldte véleményét, amelyek a blogon olvashatóak. Sokan azt tapasztalják, hogy a médiában kevés a jó példa és egy iszonyúan magamutogató világban élünk:
"Úgy látom, hogy sokszor a figyelmet akarják megszerezni így. Nem csak a hétköznapi lányok, hanem a celebek is. Gyakran, ha nincs semmi olyan dolog, amivel hírt kelthetnének, fogják és felvesznek egy provokáló ruhát, ami alig takar valamit és akkor a probléma megoldva: rögtön." (Levi, 21)
Számos rádió-, TV-csatorna (ATV, ATV Start Hír TV, Fem3Cafe, Karc FM , Klubrádió stb) és hírportál, újság tudósított róla, és nagy az érdeklődés a mai napig a téma iránt, pedig mindössze egy blog és néhány lelkes ember állt a kampány mögött, mely 0 forint (!) költségvetésből valósult meg. A Magyar Tudomány Akadémián Internet hatása a gyerekekre és fiatalokra konferencián a Kampány szekcióban is készült egy rövid ismertető a kampányról összegezve benne a közösségi média és kiemelten az Instagram fiatalok testképére gyakorolt hatásait.
Ezt a fenti rövid összefoglaló videót a kampány eredményeiről, jelentős médiavisszhangjáról. Az összefoglalót Zöldesi Joci, egy gimnazista fiatal készítette, a felvételekben szintén önkéntes alapon segítettek fiatalok: Béres Dávid, Pánczél Barnabás, Petrőcz Ármin és Budai Éva.
Bővebben a Dress UP! Kampányról:
a legújabb híreket itt olvashatod a blogon a Dress UP! kampány menüben vagy a honlapon
Nézz be a a Facebook-oldalra is!
További videók:
· Dr. Schiffer Miklóssal készült videó
· Bombera Krisztinával is készült videó
· Trunk Tomi Dabilty-vel videó
· Szentesi Réka történész, divatkutatóval készült videó
· Baracskai Anikóval (info Társ Egyesület) készült videó
· Gyurácz Eszter műsorvezetővel videó
· Kósa Erika az érzelmi intelligenciáról is beszél a videóban
· Dr. Baracsi Katalin internetjogász beszélt videóinterjúban a szextingről
· Yurkov - Kovács Orsolya nemzetközi stílustanácsadó videó
· Nagy Janka gyermekpszichológussal is beszélgettem - kattints a videóra!
· Czinege Richárd, HR-munkatás is nyilatkozott ebben a rövidfilmben
· Császár Enikő, Pretto alapítója, divattervező videó
Minden jog fenntartva!
A trágár, obszcén, rosszindulatú, politikai tartalmú vagy nem témába vágó hozzászólásokat kimoderáljuk!
