Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Vigyázat, gyermeklelket rejthetnek a szexi ruhadarabok!

2018. július 24. - panpeterstop

 "Hiába néz ki egy gyerek 12 évesen tizennyolcnak, ha nincs sem viselkedésileg, sem érzelmileg olyan szinten, hogy tudja kezelni az esetleges kihívást jelentő helyzeteket." Interjú Nagy Janka gyerekpszichológussal.

kislany_divat.jpg

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Mit tudunk arról, hogy a közösségi média – például a Facebook, az Instagram - milyen hatással van a fiatal lányok, tinédzserek önértékelésére?

Nagy Janka: Ez most egy frissen kutatott terület, igazából Magyarországon még nem igen van ezzel kapcsolatban kutatás, vagy felmérés, inkább az USA-ból, Ausztriából származó adatok vannak – ott konkrét kutatási eredmények is vannak. Mindannyian tapasztalhatjuk a hétköznapokban, – én is tapasztalom a munkám során, amikor serdülőkkel foglalkozom, vagy szülőkkel konzultálok – hogy milyen nagy hatása van a közösségi oldalaknak. Alapvetően a serdülő korosztálynak mások véleménye rendkívül fontos. Ez nemcsak rájuk igaz egyébként, de rájuk kifejezetten. Ugyanis ebben a fejlődési időszakban vagy szakaszban az identitás keresése zajlik. Ilyenkor különösen nagy hatással van rájuk az, hogy mások mit gondolnak róluk, milyen visszajelzéseket kapnak. Ez alakítja az ő énképüket, önértékelésüket. Azért szoktuk azt mondani, hogy okosan kell a közösségi oldalakat használni, mert ott nagyon könnyen elúsznak a fiatalok. Töménytelen mennyiségű információ árad rájuk, sokféle dolog közül lehet válogatni. Míg régen az volt a probléma, hogy hozzájussunk az információhoz, addig ez ma már nem áll fenn, hanem inkább az, hogyan szelektáljunk. A serdülők általában a kortársaik, vagy a környezetükben levő emberek, időnként a szüleik véleménye alapján tájékozódtak és próbálták saját magukat elhelyezni a világban és értékrendet kialakítani. Az internet robbanása és a közösségi oldalak elterjedése óta nagyon sok információhoz könnyedén hozzájuthatunk, egyszerre több oldalt lehet követni, mindenbe bele lehet látni. Ez sokszor észrevétlenül úgy elragadja a fiatalokat, hogy nem is veszik észre. Úgy elkezdenek egy irányzathoz, vagy emberekhez vonzódni, mellettük elköteleződni, hogy tulajdonképpen nem is néznek ténylegesen utána annak, hogy mi az, ami felé elindultak. Amint említettem a visszacsatolásra való igény nagyon magas ebben az időszakban. Az Instagram és a Facebook is erre van kitalálva, így épül fel. Senki nem saját maga miatt rak ki egy képet, hanem azért, hogy milyen visszajelzések érkeznek rá, hány lájk, hány követő, stb. stb... Ez határozza meg az Instagramon  fiataloknak az ott betöltött szerepüket is, vagy azt a szintet, ahol éppen ők vannak: vannak, akiknek kevés követőjük van, vannak, akiknek nagyon sok követőjük van. Nyilván ez  a számok miatt is alakul, hogy akinek több követője van, annak automatikusan több lájkja is lesz. A lájkok begyűjtése pedig könnyen egyfajta vadászattá is alakulhat. Ez a gyerekeket behatárolhatja, beosztja egy kimondatlan rangsorba:

„Én vagyok a 20 követős Instagram profillal rendelkező, a másik meg a 150 vagy 500, vagy akárhány 100…” Vagyis ez kialakíthat egy kategorizálást a fiatalok között.

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Miért pont az Instagramnak van a legnegatívabb hatása a testképükre? Elképzelhető, hogy ehhez köze lehet annak is, hogy ebben a túlzsúfolt képi világban a celebek is kiteszik magukat olyan ruhákban, ami jobban megmutatja a testüket, illetve, a testet helyezi előtérbe?

screen_shot_2018-06-23_at_00_20_47.pngNagy Janka gyerekpszichológus

Nagy Janka: Igen, abszolút. Az Instagram alapvetően képmegosztó, míg a Facebook-on sok minden más is jelen van. Egyébként azt is vizsgálták kutatások, hogy a testképre, önértékelésre, saját magunkkal való elégedettségre milyen hatást gyakorolnak. Azokat az eredményeket kapták, hogy ha valaki minél több időt tölt el az Instagramon – ezt nem vizsgálták részletesen, hogy most épp posztolással, vagy nézegetéssel tölti ezt az időt - az a lényeg, hogy mennyi időt tölt órában vagy percben, mért idő egyenesen arányos azzal, hogy milyen lesz a vizsgált személy önértékelése. Vizsgáltak olyat is, hogy például hangulati problémák, depresszió, szorongás is jelentkezhet. Ez a serdülő korosztályra azért kifejezetten veszélyes, mert ők nagyon sérülékenyek és befolyásolhatóak ebben az életkorban. A fiatal felnőttkorban, vagy idősebb felnőtt korban már van egy kialakult énkép, értékrend, identitás minden szempontból. A serdülőknél mindez még most alakul és mindenféle behatás éri őket, melyek befolyásolják őket abban, hogy saját magukról mit gondolnak, vagy a környezetükben levőket és saját magukat hova helyezik el. Ha valaki azt látja, hogy csak akkor vagy sikeres és boldog, vagy csak akkor lesz a jövőben valaki belőled, ha szép vagy, csinos vagy, jól öltözöl, akkor ez rányomja a bélyegét az önértékelésére, énképére, és kialakulhat egy olyen jövőkép, hogy ezt kell követni, így leszek én is boldog. Ez azért lehet veszélyes, mert ezek felszínes dolgok hosszútávon. Ahogy az is, hogy egy embert tényleg nem csak az határozza meg, hogy milyen ruhába öltözködik nap, mint nap. Nemcsak az önértékelésre van ez hatással, hanem ahogy mondtam, ha valaki ebben nagyon elmélyül, vagy hajlamos a hangulati problémákra, a belső szorongásos-depressziós dolgokra, akkor serdülő korban a közösségi média ezt felerősítheti. Tehát, hogy ha nem érkezik meg annyi lájk, amennyit szeretne, vagy nem tud egy olyan rangsorba behelyeződni, ahova szeretne tartozni, akkor ezek a negatív érzelmeket okozhat, sőt, akár hangulati problémák is jelentkezhetnek. Serdülő korban szintén nagyon fontos a külső, kiemelt szerepet kap a testkép, a testtel való elégedettség, az, hogy milyen az emberek visszajelzése, nemcsak az öltözködés csupán, hanem ezzel együtt a beszédstílus a viselkedés és maga a test. Nyilván a mai világban ez még fontosabb, ez kicsit közhely már, hogy túlszexualizált világban élünk, amelyben akkor tud boldog lenni egy tinédzser sokszor, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „szép vagy”, „jól nézel ki”, „menő vagy”. Nyilván ez természetes, tehát senki nem attól lesz boldog, ha azokat a visszajelzéseket kapja, hogy „csúnya vagy”, „buta vagy”, de már irreálisan megnövekedett annak a mértéke, hogy ez mennyire fontossá vált a serdülőknek. Kutatások is ezt támasztják alá, hogy nagyon nagy szerepe van az Instagramnak leginkább, ott ömlik rájuk ez a sok információ is egyrészt, másrészt olyan magasan van a léc, amit el kell érni. Ez leginkább ez a külsőkre fókuszál, nem a tanulmányokban kell nagy dolgokat elérni, vagy a személyiség fejlődésben, hanem a külsőben, testben.

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Szerinted mit tehetnek, hogy ennek a hatásnak ellen tudjanak állni, vagy immunisak legyenek… Ne ússzanak a tömegáradattal, illetve, miért rossz az, ha ilyen képeket posztolnak?

Nagy Janka: Ez sok mindentől függ, például attól hogyan használják a közösségi oldalakat. Van az a típusú Instagram-felhasználó, aki viszonylag okosan csinálja, tehát nem engedi, hogy kövessék olyanok, akiket ténylegesen nem ismer. Ezért még ha ki is rak olyan képeket magáról, ami necces, akkor nem látják idegenek, nem látja egyből több százezer ember. Nyilván az sem jó, ha csak egy szűk réteg látja, csak közvetlen a környezet, kortársak, család, de a társas nyomás nagy, és  a megfelelési igény a fiatalokon, ahogy már említettem, a serdülők ebben kifejezetten veszélyeztetett korosztály. Nagyon nagy szerepe van a szülőknek is. Nyilván nem lehet állandóan felügyelni a okostelefon-, az Instagramhasználatot, de sokat jelent, ha beszélgetnek a gyerekekkel, hogy egyáltalán arra nevelik, tanítják őket, hogy ne merüljön fel az, vagy ne is legyen opció, hogy saját magáról meztelen képeket kirak egy tizenéves. Nemcsak azért, mert utána ezt negatívan fel lehet ellene használni… Gyakran hallani, hogy ami egyszer kikerül az internetre, az ott is marad. Nem értek ahhoz, hogy ez tényleg így van-e, de nagyon sok olyan sztorit hallottam, amikor állásinterjúra jelentkeztek fiatalok, és megtalálták róluk a nem túl előnyös információkat, akkor az nagyon rosszul sült el végül. Nyilván nem ez a kifutása mindennek, akkor is, amikor valaki kirak egy hiányos öltözetű képet magáról, és utána nem veszik fel egy munkahelyre, de a serdülőkre az is jellemző, hogy elsődlegesen nem hosszútávban gondolkoznak, hanem az aktuális napra, hónapokra, hogy éppen az aktuális helyzeteket hogyan élik meg. Nagyon ritka az, hogy több évre előre tudnának tervezni, és nem tudják ezt még átgondolni. Ez normális, hogy ez náluk így működik, éppen ezért viszont fontos, hogy legyen mellettük egy érett felnőtt, aki tudja őket támogatni. Akár családtag, akár tanár, pedagógus, egy mentor, egy barát, mert ez nagyon fontos. Egymástól, a kortársaktól általában a negatív hatásokat kapják, ahogyan mondtad is, hogy egymást buzdítják ezekre a dolgokra. Ehhez egy nagyon erős belső erkölcsi tudatra is szükség lenne, hogy valaki tudja, hol van a határ, és akármit is várnak el tőlem a kortársaim, vagy a környezet, akkor annak megpróbálok ellenállni, de ha valaki önmagában nem érzi ezt az erőt, vagy nincs ehhez elég ereje, akkor is tud az segíteni, ha egy felnőttől tanácsot kér. Vagy,  ha van olyan valaki a környezetében, akivel ezt meg tudja beszélni, hogy

 „figyelj, ilyet kértek tőlem, most akkor mit mondjak, mit ne mondjak, mi ciki, mi nem ciki…"

Ugyanis sokszor az a baj, hogy olyan erős nyomás jön kívülről, hogy azt érzik, hogy

„ha én ezt most nem lépem meg, akkor én leszek a creepy, meg a béna, kikerülök a menők közül, az általam idealizált csoportból.”

Ezt nagyon nehéz elkerülni, gyakran ezzel folyamatos küzdelme van a szülőnek és nagyon nagy hangsúlyt kellene a prevencióra helyezni, hogy erre felhívják a fiatalok figyelmét is, hogy ez miért veszélyes, hogy ez a jövőjüket is veszélyeztetheti. Később - voltak ilyen tapasztalataim is a fiatalokkal való munkámban - nagyon megbánták azt, ha akár meztelen, akár hiányos öltözetű képeket posztoltak, vagy valakinek elküldtek, mert nem is kell ehhez posztolni, elég az is, ha csak elküldték valakinek, és utána nem tudják mi történik vele. Később ezt követheti szégyenérzet, újabb önértékelési problémák, tehát ezek nagyon összefüggenek a későbbiekben is, ezért kell erre figyelni. Ki kell valahogy munkálni egy belső énerőt is erre, hogy bizonyos dolgokat nem teszek már meg, és nagyon fontos, hogy ott legyen érett felnőtt a közelben, aki tud segíteni.

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Ha jól értem a szülőknek akkor az is a feladata, hogy egy bizalmi viszonyt létrehozzanak, ami jó kiindulópontul szolgál ahhoz, hogy tudjanak erről is beszélni, segíteni?

Nagy Janka: Igen, illetve az, hogy egyáltalán egy beszélgetés során ez kiderüljön vagy felmerüljön. Hogy „hú, figyelj már anya vagy apa, ezt kérték tőlem az osztálytársaim, vagy bárki, most ez a menő” Ha ezt elmondja, akkor kapjon rá egy olyan reakciót, egy olyan választ, egy olyan útmutatást, hogy az jó irányba vigye őt. Legyen valaki, aki megmondja neki, hogy vannak bizonyos dolgok, amit nem vállalunk már be, semmilyen cél érdekében. Nyilván ez nagyon eltérő családonként, szülőnként, hogy hol vannak ezek a határok. Sokszor találkozunk a tanácsadásban is azzal, hogy a szülőknek is először el kell magyarázni, hogy ilyet miért nem csinálunk. Serdülőkorban és  előtte is már működik a modellkövetés, a mintakövetés, tehát a szülők nagyon nagy példák akkor is, ha ott vannak, akkor is, ha nem. Mindkettő egyfajta mintát ad a gyermeknek, amit követnek, ami beépül az ő működésükbe, énképükbe, önértékelésükbe, társakhoz való viszonyba. Igazából nem serdülőkorban kezdődik az el, hogy valaki meglépi-e hogy ő posztol magáról egy hiányos vagy akármilyen rossz képet, kisebb korban is nyilván, ez már a születéstől, neveltetéstől benne van. Van, akiben fel sem merül, van akinek ez természetes, ez nagyon változó.

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Amennyiben egy 11-12 éves lány úgy néz ki, és úgy is öltözködik, mint egy felnőtt, érett nő, és emiatt rossz hatás éri, mit tehet, vagy miért rossz?

Nagy Janka: Sok minden függ a kisugárzástól. Van olyan 11-12 éves, aki akármit csinálhatna magával, valószínű nem vennék úgy észre. Tehát hiába vesz fel sortot, miniszoknyát, látszik, hogy még egy kislány. Ez a testi fejlettségtől is függ egyébként. Van olyan, aki egy zártabb ruhában is fel tudja hívni magára a figyelmet ami attól is függ, hogy annak a tizenpár éves kislánynak mi a célja. Már elég fiatal korban elkezdik használni a Facebookot, az Instagramot, mivel lecsökkent a korhatár abban, hogy mikor indul el ez a tinédzserkor. Ami 10-20 évvel ezelőtt nem volt jellemző, vagy inkább a 15-16 évesekre volt jellemző, az már a 10-12 évesek körében is egyre inkább elképzelhető. Ez azért veszélyes, mert minél fiatalabban elkezdik, annál hamarabb indul el ez a felnőtté válás, aminek az lenne az igénye, hogy ők maguk felnőtté váljanak és nem ideális, ha ez sürgetve van, fel van gyorsítva. Egy megoldás lenne, ha a szülő elmagyarázná, hogy nem engedi el úgy, hogy prokovatív ruhát visel, mert negatív hatások érhetik, vagy beszólogathatnak neki illetve elmagyarázza, hogy az öltözködéssel is jelzéseket adunk. Hiába néz ki egy gyerek mondjuk 12 évesen tizennyolcnak, ha nincs sem viselkedésileg, sem érzelmileg olyan szinten, hogy tudja kezelni az esetleges kihívást jelentő helyzeteket. Nem csoda, ha bántó számára, ha beszólnak neki az utcán, vagy erotikus töltetű megjegyzéseket tesznek külsejére, vagy ha nem is megy ki az utcára, de ugyanezek az interakciók az online térben történnek meg, az is kellemetlenül érinti.  Egy ilyen gyerek ezt még nem tudja érzelmileg kezelni. Jöhetnek sérülések abból is, hogy próbál nagynak, koránál érettebbnek mutatkozni, de mégsem sikerül. Elindulhat szégyenérzés is, gyakran nem merik a szülőnek elmondani, azt hogy mi történt velük, egyedül próbánakl vele megküzdeni és mivel ez nem egyszerű, fokozatosan eszkalálódhat, egyre súlyosabbá válhat. Nagy előny, ha a szülőknek idejekorán sikerül elmagyarázni, tisztázni, azt, hogy miért fontos, hogy legyenek korlátok, határok, hogyan saját magát védheti saját magát idegenekkel szemben. Megint azt tudom mondani, hogy a szülőknek nagy szerepük van ezen a területen is. Az a baj, hogy egy kislány tényleg nagyon fiatal még ahhoz, hogy visszaszóljon, vagy bármit tegyen. Inkább az szokott lenni, hogy elszalad, vagy felhívja az anyukáját sírva a buszmegállóban. Annyira nem tudják kezelni ezeket a helyzeteket. Azt tudom mondani, hogy egy anyuka ne engedje el egy száll semmiben a 11 éves gyerekét.

kiseany_divat2.jpg

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Feltéve, ha megérti ezt az anyuka. Gyakran a reklámokban és a divatiparban is sulykolják, hogy a tinik is öltözzenek szexin, a tehetségkutatókon is így öltöztetik őket. A Musically is teli van szexin vonagló tinivel – és ez nemcsak az én véleményen, nálam. jóval fiatalabb youtuberek is így gondolják.

Nagy Janka: Igen, az anyukák is, a fiatal anyukák különösen nyomják az Instát meg a Facebookot. Gyakori jelenség az is, ha már saját magáról nem mer, a saját testét, alakját nem vállalja fel, akkor a gyerekét teszi közszemlére. Ez pedig egy plusz teher a gyereken, hogy anya is posztolgat rólam képeket, meg kirakja, és anya is mondja, hogy

„fú mennyi lájkot kaptunk, látod milyen szép, csinos vagy, így meg úgy meg amúgy…”

Ez még jobban felerősíti azt, hogy „ja, tényleg anyától is ezt a mintát és azt érzi, hogy

Azt a visszajelzést kapom, hogy akkor vagyok én jó, ha sok a lájk. Anya is akkor örül és akkor fogad el engem, ha a képünk alatt sok a lájk, és a sok a szívecskés matrica, a hozzászólás.”

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: A kicsit idősebb szülőknek pontosan mire kell figyelni, hiszen ez már másfajta világ, mint amiben ők voltak fiatalok, gyerekek?

Nagy Janka: Az összképhez az is hozzátartozik, hogy nagyon le vannak terhelve a szülők a hétköznapokban és nagyon kevés idejük van beszélgetni a gyerekekkel. Egy serdülővel már nem játszogatni, hanem beszélgetni kell. Ez nem mindig egyszerű, mert egy tinédzser ezt nem annyira igényli sokszor, hanem inkább a kortársakkal való programokat, beszélgetést. Ebben az időszakban a szülők szerepe többnyire háttérbe szorul, így az is , hogy mit gondolnak, mi a véleményük, mi nekik a fontos, a kortársak befolyása lesz inkább a meghatározó meg fontos. Ez normális. Csak ezt nagyon nehéz a szülőknek sokszor kezelni, nagyon fájdalmas azt látni, hogy „jaj az én kicsi lányom, kicsi fiam elkezdett serdülni, teljesen megváltozott és ehhez most hogy is alkalmazkodjunk…” Meg kell találni mindenkihez azt az utat, ami valakinél  a beszélgetés, valakinél  a közös kis programok, például anya-lánya délután, stb… Ha kiskorban kiépült a bizalom, azt könnyebb tovább is fenntartani serdülő korban. Fontos ezt a bizalmi kapcsolatot, őszinteséget megőrizni. Ha van egy szituáció, például ha a gyerek kitesz egy képet magáról, amit a szülő nem engedne, és a szülő meglátja, vagy tudomást szerez róla, nem célra vezető, ha egyből egy hatalmas patáliát csap,  hanem normálisan lehessen ezt kezelni. Ebben is eltérő a fiatalabb meg idősebb szülőknek a reakciói meg hozzáállása. Ahogy már mondtam a fiatalabb szülők inkább adják a lovat a gyerekeik elé azzal, hogy ők is fenn vannak ezeken az oldalakon, ők is posztolják a képeket, ők is azt részesítik előnybe, hogy minél több lájk, minél több hozzászólás érkezzen, és állandóan a telefonjukon lógnak. Az idősebb szülőknek, idősebb korosztálynak, generációnak pedig az a kihívás, hogy ezt a versenyt felvegyék, meg tartsák a tempót a saját gyerekeikkel a digitális világban. Valahogy visszaszerezzék őket az okostelefonjaik mögül. Ehhez is nem kevés kreativitás kell és jó bizalmi szülő-gyerek kapcsolat, hogy a gyerek fontosabbnak tartsa szüleit, a velük való kapcsolatot a telefonnál az Instagramnál. Ez megint nem serdülő korban kezdődik, hanem már korábban, pici gyerekkortól kell, hogy meg legyen az alap ahhoz, hogy ez jó működjön. Hasznos, ha az úgynevezett „digitális bevándorlók” is próbálják valamennyire tartani a lépést, tehát megismerik, hogy mi micsoda az online világban, valamennyire nyomon követi azt, hogy a gyerekével mi történik ott. Már csak azért is, mert így sok veszélyt meg lehet előzni, a gyereke akkor tud vele bizalmasan beszélni a dolgokról, ha azt látja a szülőkön is, hogy valóban érdeklődik a dolgai iránt, hogy képben van azzal, hogy most mi zajlik a fiatalok körül. Ha azt éli meg egy mai fiatal, serdülő, hogy az anyukája, apukája idézőjelesen kőkorszaki és nem ért ebből az egész világból semmit, akkor az inkább az eltávolodást fogja erősíteni, nem pedig azt, hogy ez a bizalom, a jó légkör meglegyen.

Pán Péter, STOP!/Bereczki Enikő: Akkor érdemes fáradtságot venni a szülőknek, hogy megismerjék azokat a helyeket - online helyszíneket is, ahol gyermekeik mozognak?

Nagy Janka: Igen. Azt szoktuk mi is tanácsolni, hogy lehet ez most aktuálisan nehéz, időigényes és erőfeszítést kell tenni, de gondoljanak arra, hogy a gyereküknek az elkövetkezendő 10-20 évébe vetnek valamit. A felnőtt korát is befolyásolni fogja ez a gyereknek. Nemcsak azt, hogy éppen az aktuális héten vagy az adott hónapban hogy érzi magát, vagy, hogy működik, vagy éppen mit posztol az Instagramon, vagy a Facebookon.

Nézd meg az interjúrészletet videón is:

A videóinterjú a Dress UP! Kampány részeként készült.

Kövesd Te is a kampányt és ha tetszett, oszd meg az interjút!

Látogass vissza újra, egész nyáron hasznos és informatív interjúkat, posztokat olvashatsz a témáról. Az első videóinterjúban Dr. Baracsi Katalin internetjogász beszélt a szextingről, az első vendégcikkben pedig egy 21 éves pszichológushallgató írta le véleményét: "Az instagramon sokan a like-ok és a visszajelzések prostituáltjaivá váltak"

Bővebben a Dress UP! Kampányról a legújabb híreket itt olvashatod a blogon a Dress UP! kampány menüben

A kampány honlapja: http://hu.generationdilemmas.com/dress-up-kampany/

Nézz be a a Facebook-oldalra is vagy az Instagramra!

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! 

Az interjút lejegyzetelte: Árvai Krisztina

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr2014133635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.