"A világ szembesül azzal, hogy vezető véleményformálói is ugyanúgy vagy még ugyanúgyabbul élnek, mint a tömeg." "Nem érdekli a Z-generációt különösképpen az, hogy milyen tartalmakat osztanak meg magukról, milyeneket néznek, attól függetlenül, hogy  már el lehetne várni. " - hangzott el a nagy közfelháborodást keltő ByeAlex-Majka videó kapcsán. Hogy kiktől? Az előbbi Pajor Tamástól  (igehirdető, zenész, Artisjus-díjas szövegíró) az utóbbi Bereczki Enikőtől (ifjúsági és generációs szakértőt, blogger). Bayer Friderika kérdezte őket egy rádiós műsorban.

Pajor Tamás. Fotó: Izsák Péter Áron

Bayer Friderika: Beszélgetésünk apropója két közismert énekes videója, melynek fő üzenete a botránykeltés a nők kárára és a női-férfi kapcsolatok szabadossága. Enikő, először téged kérdeznélek, mennyire sűrű és mennyire növekvő tendencia ez most az interneten, az olyan fiatalok körében népszerű csatornákon, mint a Youtube, ahol ez a klip is látható?

Bereczki Enikő: Hogy ez mennyire növekvő tendencia konkrétan a Youtube-on, tudtommal arról nem állnak rendelkezésünkre nagymintás, reprezentatív kutatások, de a női testet elég régóta a társadalom, de a média is különféle szimbolikus kódokkal ruházza fel. A média világának egyik központi témája a női test, ennek a tárgyiasítása, lealacsonyítása és szexulaizálása. Eddig főként csak a TV-ben és a mozifilmekben találkozhattak a médiafogyasztók ezzel, de az internet a közösségi média elterjedésével ezek a jelenségek ugyanúgy jelen vannak ezeken a csatornákon is. Viszont ez utóbbi esetekben ezek a tartalmak már jórészt szűretlenül, tömegméretekben jutnak el a fiatalokhoz, mivel ők a legaktívabb közösségi média felhasználók, különösen a Youtube óriási népszerűségnek örvend a Z-generáció körében, a gyerekek, fiatalok sokkal többet „lógnak” itt, mint mondjuk, tévéznek. Magyarországon az internetet már a 6 évesnél fiatalabbak is használják, és a közösségi média használata 11 éves kortól válik természetessé. Az ilyen videókban, mint amilyen a Majka-Byalex klip, egy hihetetlenül fals elvárás jelenik meg a női nemmel, a női testtel szemben. Például, ahogy belenéztem a klipbe rögtön egy meztelen női torzó jelent meg fej, arc nélkül, tehát itt is rögtön tetten érhetőek azok a kódok, amikről szóltam. Ha a gyerekek ezt egyedül nézik, akkor az, ami a látottak alapján kialakul az ő saját lelkivilágukban minderről, egészen biztos, hogy nem lesz jó hatással a továbbiakban. A szülőknek ezért is mindenképpen figyelniük kellene arra, hogy miket néz a gyerek, és a látottak-hallottak értelmezésében segíteni kellene nekik, ugyanis még abban az életkorban vannak, amikor alakulóban van az identitásuk. A virtuális terek használatának terjedése ezért újfajta szülői szerepvállalást kíván.

Bayer Friderika: Sajnos egyik szereplő sem ért rá nyilatkozni. Megkerestük őket az ügyben, de más elfoglaltságra való hivatkozással nem álltak rendelkezésre. Tamás, láttad ezt a videót vagy hallottad ezt a dalt?

Pajor Tamás és Friderika a Hit Rádióban

Pajor Tamás: Belehallgattam, mert az autóban ültem és nem tudtam egyszerre nézi is és vezetni is, de bőven elég volt az a pár perc ameddig belehallgattam. Szerintem sem a botrányos, sem a szabados kifejezés nem adekvát. A botrányos ugyanis lehet nagyon pozitív tartalmú is és magába foglalhat olyan elemeket, amelyek fel akarják borítani a világ amúgy abszolút értelemben botrányosnak mondható működését. 

A botrány pozitív tartalommal is bírhat. Az Evangélium is tud például botrányt kelteni. A szabados pedig kicsit eufemisztikus kifejezés, ami megint csak némileg pozitív kicsengésű, a szabadságkeresésnek egy alternatív megfogalmazása.

Bayer Friderika: Akkor te Pajor Tamás dalszerző és szövegíró, milyen szavakkal illetnéd ezt a fajta megnyilatkozást?

Pajor Tamás: Egy beszűkült témaválasztású, altesti, hatásvadász, ugyanakkor meglehetősen trendi kísérlet tehát marketing szempontjából abszolút  kiszámított.  Azon a ponton azonban lehet, hogy elkalkulálták magukat, hogy Magyarországon talán még jobban odafigyelnek az ilyesmire, különösen ha állami támogatás is van benne és ezért is fordulhatott elő, hogy betiltották.

Bayer Friderika: Szerinted ebben mi a marketing?

Pajor Tamás: A minél inkább szexualizált tartalom olyan előadók általi propagálása, akiknek eddigi sikerük is részben ilyen alapokon áll. Ennek a lebutított, csőlátású és beszűkült üzenetnek a primitív és szerény eszköztárral történő sulykolása történik. Értem mire akarnak utalni a botrányos és a szabados kifejezések, de az ilyen típusú produktumok inkább az álbotrányos és álszabados, állázadó, műmájer, tartalmatlan viszont rendkívül káros jelzőket érdemlik. Az viszont tény, hogy mégis csak van egy széles réteg, akiknek a szemei előtt bevállalósnak tűnik valami olyasminek a kimondása, amit látszólag nem szabad kimondani, mégis az mindenki erről beszél. A társadalmi képmutatásnak a mértéke lep meg ezekben a dolgokban, de tulajdonképpen ez sem lep meg, hiszen a képmutatás egyidős az emberiséggel. Most amikor sokan lebuknak, kiderülnek piszkosságok, elszörnyülködnek sokan, hogy „fúj, hát ilyen is van???”, közben pedig a szórakoztató ipari tartalmak jelentős része erről szól. Lehet szörnyülködni a Majka-ByeAlex dal kapcsán, de hát a 3-4 milliárdos kattintás számot elért Despacito is nagyjából erről szólt. Mert nem igazságos egyfelől sztárolni a túlfűtött gerjedelmeket, viszont ugyanakkor hangosan felháborodni egyébként jogosan elítélhető cselekedeteken, amelyek ehhez az általánosan átszexualizált atmoszférához képest csak egy kicsit lépnek túl a határokon.

Bayer Friderika: Ezek szerint a magyaroknak is szükségük lehet ilyen klipre, mert sok országban betiltották a Despacito-t, de nálunk nem, tehát nem akarnak szembe menni, hanem ők is beállnak a mainstreambe.

Pajor Tamás: Szerintem nem sokan akarnak ezzel menni, ez a trend és éppen ezért nem botrány, nem lázadás, hanem egy teljes belesimulás a tömegáramlatba, a világ tömegmarketingjébe, ami nem más, mint a legalantasabb ösztönök divatos felöltöztetése és az égvilágon semmiféle lázadást, nem tartalmaz, de ötletet szikrát, vagy a tehetség megnyilvánulását sem lehet felfedezni benne. Beszűkült témaválasztású, a nemi életet egy közönséges kontextusban megjelenítő, színvonaltalan tartalom.

Bayer Friderika a Várva Várt Alapítvány jótékonysági gálaestjén

Bayer Friderika: Enikő, te szeptemberben már írtál egy cikket a A modern cirkusz alakalmi bohócai címmel, amelyben szóba került ByeAlex is. Hogy látod, ebből a kereskedelmi csatornák csak profitálni fognak, vagy esetleg sarkukra állnak és azt mondják, hogy azért náluk is van egy határ, és ha azt valaki átlépi, akkor nem szeretnék, hogy például egy tehetségkutató műsorok zsűrijében legyen egy ilyen ember.

Bereczki Enikő: Nem gondolom, hogy bármilyen pozitív irányba lenne változás.

Pajor Tamás: Túl idealista volt a felvetés.

Bereczki Enikő: Igen. Ne legyünk naivak ebben a tekintetben a média úgy általában egy bevétel-orientált világ, és ez sem a kereskedelmi csatornákon, sem a közösségi médiában sincs máshogy. A műsoroknál, videóknál és posztoknál is az a fő szempont, hogy minél többen nézzék, hogy mennyivel tudják vele a nézettséget megnövelni, és ez legtöbbször az etika, erkölcs és a minőség kárára megy. Így azokban a tehetségkutatókban sem igen kalkulálják ezt a hármat, amelynek zsűrijében ott ül ByeAlex. Azon is szoktam gondolkodni, hogy azok a tartalmak, cikkek, posztok, amelyekben megfogalmazzuk a kritikát, nem az ő népszerűségük malmára hajtják-e a vizet.

Bayer Friderika: Ez a kérdés bennem is felvetődik. Mi lenne a jó módszer: nem beszélni erről, csenden maradni, exkommunikálni vagy igenis azért beszéljünk erről?

Bereczki Enikő: Érdemes beszélni róla mindenképp, főleg a fiatalok érdekeit nézve, mert fontos, hogy halljanak az árnyoldalairól is.

Pajor Tamás: Nem gondolom, hogy a mi exkommunikációnk csapást tudna mérni az ilyesmi népszerűsítésére, mert mi egy kisebbséghez tartozunk. Ez pedig nem egy új dolog: azok az emberek, akik az igazi értékeket keresték, a történelemben mindig is egy kisebbséghez tartoztak. Hogy miként lehetne ezt megváltoztatni, azt nem, tudom megmondani, mert nem én vagyok a világ megváltója.

Bayer Friderika: Lehet, hogy nem tudod Tamás, de Enikőnek a cikkét megjelentette egy liberális online oldal is.

Pajor Tamás: Persze liberális körökben is vannak emberek, akik a szennynek ezt a fajta túltengését rossznak, károsnak ítélik meg. Arra még visszatérnék, hogy az itt a nagyon súlyos probléma, hogy amikor rakunk egy nagy máglyát, amit leöntünk benzinnel, meggyújtjuk és látjuk, hogy ég, akkor elcsodálkozunk, hogy "jé milyen meleg van itt és milyen veszélyes a tűz, még jó, hogy nem gyullad fel az egész erdő"! Körülbelül ilyen az, ami most folyik szörnyülködés szintjén. Akkora képmutatás ez, mint mondjuk a Sziget Fesztiválon felállítani egy drog prevenciós sátort és a fesztivál aktuális szervezőjeként azt kommunikálni, hogy nagyon fontos hangsúlyt helyezni, a drogmegelőzésre. Röhej, hogy amikor a daloknak és a szórakoztató ipari termékeknek a döntő többsége arról szól, hogy "ez milyen jó, csináld ezt, így leszel trendi", ugyanazok, akik ezt fogyasztják látványosan meglepődnek a zaklatási ügyeken. Marginális napi hír, hogy Stohl András, visszavonta korábbi nyilatkozatát, ami legalább őszinte volt a maga alpári stílusában, amikor felfedte, hogy ebben a közegben sajnos így élnek, fogdossák, egymást stb. Utána nyilván szóltak neki a szerkesztőségben és ő is csatlakozott az elítélők táborához. Azt az egy dolgot azért pozitívnak tartom, hogy ez egyre jobban kezd felszínre kerülni és a világ szembesül azzal, hogy vezető véleményformálói is ugyanúgy vagy még ugyanúgyabbul élnek, mint a tömeg.

Bayer Friderika: A Médiahatóságtól is megkérdeztem, mi az a határ, aminél ők már beavatkoznak és kiderült a beszélgetés folyamán, hogy ők egy felügyeleti szerv és tulajdonképpen a felhasználóknak kell magukat mindenféle lehetőséggel élve, amit az internet felkínál, kellene bebiztosítania magunknak, hogy például sem a gyerekei, sem ők ne lássanak olyan szexuális tartalmú vagy fegyverről szóló vagy agresszív töltetű videót vagy akármilyen bejegyzést, amit nem szeretnének. Enikő, te látsz arra esélyt, hogy valóban a felhasználók ennyire tudatosan be tudják határolni, hogy milyen információ jusson el az interneten keresztül az otthonukba? Ennyire képben vagyunk az internet használatával? Mert én azt látom, hogy csak bekapcsoljuk a számítóképet és tulajdonképpen bármi jöhet velünk szembe.

Bereczki Enikő: Én is ezt látom, amit te látsz, és még hadd mondjak egy mondatot az előbbiek kapcsán, ha már Tamás megszólalásához és a kérdésedhez is kapcsolódva, hogy a Majka-ByeAlex klip kapcsán kiderült az is, nem tudom, hogy tudtok-e róla, vagy a kedves hallgatók tudnak-e róla, hogy a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta ezt a klipet 100 ezer forinttal. Ahogy ez kiderült, egy közleményt adott ki Balog Zoltán, amiben szerepelt, hogy a támogatás dokumentumait ezután már szigorítani fogják, és külön figyelnek a rasszista, szexista, kirekesztő szövegekre, tartalmakra.

Bayer Friderika: Na, ebből a szempontból ez fejlődés és előrelépés.

Bereczki Enikő: Igen, egy nagyon-nagyon aprócska előrelépés talán. Ami a kérdést illeti, hogy valóban a szűrők használata nem igazán jellemező az embereknél, még a szülőknél sem, akiknek gyerekeik vannak. Bár, generációként változik azért a tudatos internet használat. A fiatalabb szülők, például az Y generációs szülők apák-anyák, akik tinédzser koruk óta együtt élnek az internettel, sokkal jobban látják ennek a veszélyeit, mivel ők is megtapasztalták, hogy esetleg olyan tartalmakba ütköztek, ami lesokkolta őket. Még ha szűrőket állítunk be, akkor is jöhetnek ilyen tartalmak, ha nem is otthon, de akár az iskolában, vagy közösségekben, ahol a fiatalok találkozhatnak ezzel. Úgyhogy a szülőknek a szerepe óriási, és az internettel újabb feladatok jöttek a szülők számára, amiket körülbelül olyan normalitással kellene felvállalni, mint azt, hogy felvállaljuk, mondjuk, hogy a gyereket csecsemőkorban tisztába tesszük, éjjel is felkelünk, megetetjük, később megtanítjuk cipőt bekötni, biciklizni, így kellene felvállalni azt is, hogy megtanítjuk őket az internetet használni, az ottani tartalmat értelmezni. És ami nagyon fontos, hogy a fiataloknak az életük nagy része online is zajlik, online közösségekben is élnek, nem csak az osztálytársakkal, akiket ismerünk, ezért nagyon fontos, hogy a szülő azzal is képben legyen, hogy ott mi történik, erről is beszélgessen vele. 

Bayer Friderika: Enikő, mire kell a szülőknek odafigyelniük, tudunk védekezni az ellen hogy ne rontsa meg, vagy idő előtt ne keltse fel a szexuális vágyakat a fiatalok körében az előbbiekben említett botrányos például Youtube klip? Ha mégis belebotlik a gyerek, bár kívánjuk azt, hogy ne, de ha mégis belebotlik egy ilyen klippbe, akkor mi az ideális kezelési mód?

Bereczki Enikő: Hát, az a kérdés, hogy milyen a viszony a gyerek és szülő között. A szülői kötődés hiánya vagy megléte egy nagyon lényeges kérdés. Ha adott egy jó alap, folyamatosan a gyermek kiskora óta, ez egy jó és ideális viszony, leegyszerűsítve tudnak beszélgetni dolgokról, akkor valószínű, hogy egy gyerek a szülőhöz fog fordulni. Bár attól is függ, hogy hány éves a gyerek. Talán kisebb korban ez jellemző, hogy megkérdezi a szülőt, később, tinédzser korban inkább a kortársakkal beszélnek ilyesmiről.

Bayer Friderika: Illetve, talán kisebb korban jobban van kontrollálva, mikor már nagyobb, akkor kicsit nehezebb ez. A baráti társaság, ami olyan kérdés… Mert lehet, hogy ő nem látta, de a társaságban valaki látta, és menő viselkedésképpen bedobja, mint témát. No, itt mit tud tenni a szülő, aki nincs is ott?

Bereczki Enikő: Attól is függ, hogy a gyerek tényleg már kicsi kora óta milyen nevelést kap. Itt az erkölcsi nevelésre is gondolok. Tehát ha erről is van szó otthon és erről is kap úgymond felkészítést, akkor nem gondolom, hogy számára, ha még barátok is mutatják ezt a klippet, érdekes lehet. Viszont ha mégis megnézi, és negatív hatással van rá, de csak a barátaival beszéli meg a dolgokat, vagy mondjuk nemcsak ezt a klippet, hanem más pornográf tartalmú filmeket vagy olyan képeket, akkor a szülő onnan is észreveheti, hogy megváltozik a gyerek magatartása. Sokszor ilyenkor zárkózottabb lesz, több időt tölt egyedül. Éppen emiatt fontos résen lenni, de sokan azt tanácsolják, hogy érdemes megbeszélni, hogy mit néznek, és időként figyelemmel kísérni az okostelefonon vagy számítógépen is hogy milyen tartalmak. 

Bayer Friderika: Egyáltalán a számítógépnél egyedül hagyható?

Bereczki Enikő: Családokra is válogatja, kiknél hogy van, melyik gyereknél milyen határokat kell szabni.

Bayer Friderika: Ez is karakterfüggő, hogy milyen a gyerek beállítottsága, érdeklődési köre?

Bereczki Enikő: Én úgy gondolom, mindenképpen. Gyakorló édesanyaként is úgy gondolom, - két nagyobb gyerekem már tinédzser korú -, és egészen máshogy viszonyulunk mind a kettőnél a közösségi média használathoz. De hogyha még egyedül van hagyva, akkor is figyelni kell, hogy miket néznek. 

Bereczki Enikő. fotó: Fekete István

Bayer Friderika: Melyik generáció van jobban kitéve ennek a fajta veszélynek? Nyilván minél idősebb, annál inkább bele tud szaladni ilyenfajta típusú átszexualizált tartalmakba?

Bereczki Enikő: Érdekes módon azt mondják, hogy a fiatalok sem tudatosan használják a médiát, a Z generáció sem, tehát a mostani tinédzserek sem. Nem érdekli őket sem különösképpen az, hogy milyen tartalmakat osztanak meg magukról, milyeneket néznek, attól függetlenül, hogy már el lehetne várni, hogy már több ismeretük van erről. Valószínűleg ehhez annak is köze van, hogy azért az identitásuk éppen alakulóban van. Az idősebbek számára is a közösségi média, pl. a Facebook nagyon népszerű. Itt inkább abban tűnik különbség, hogy melyik korosztály milyen közösségi médiaoldalakat látogat. A Facebook-ról, azt mondják, a fiatalok már elköltöztek főleg a Snapchat-re, Instragramra… Országonként is megoszlik, például Németországban a fiatalok egyáltalán nincsenek fenn a Facebook-on, ők inkább a Snapchat-en és a What’s Up-on vannak, tehát ez teljesen változó lehet. Attól, hogy a fiatalok ügyesebben tudják ezeket az eszközöket használni, gyorsabban tudnak információt megtalálni, beállításokat megcsinálni programokon, az nem jelenti azt, hogy a tartalomkezelésben is teljesen magukra lehet hagyni őket. A szülők felelőssége óriási. Ahogy szülőként feladatunk, hogy megtanítsuk gyerekeinket arra hogyan boldoguljanak a "valódi életben", akkor egy ilyen technológiailag vezérelt társadalomban, amiben most élünk, amely évről-évre egyre digitálisabban átitatott, az online-világban való forgolódásra is fel kellene készíteni a gyerekeinket.

Bayer Friderika: Tamás, szerinted a szövegírónak mekkora felelőssége van ebben az ügyben? Már csak azért is, mert ugye ez a két médiaszemély, mint szereplő, az arcával elvállalja, úgymond ezt a bulit. Tehát azért ezt a szöveget valaki megírta és azért ennek is van egy olyan felelőssége szerintem, amiről kellene beszélgetnünk.

Pajor Tamás: Szerintem ez teljesen evidens.  Mindkettő előadó saját maga jegyzi a szövegeit általában. A napnál világosabb, a felelősség evidens. Ők így gondolják, így látják a világot, hogy ez mind jó. Természetesen egy szabad társadalomban egy szintig ezt lehet is, de a szabályozónak a szerepe egyre nehezebb, mert a technológia torzítja a szabadságot, valamiképpen hatványozza az emberben lévő rosszat. Tehát látni kell, hogy a mai liberalizmus azért ölt egyre groteszkebb megjelenési formát, mert valójában a benső alantas része kap egyre nagyobb szabadságot a technológia által kitágított keretek között. Nyilvánvaló, hogy ezt a problémát nem lehet orvosolni csak a tiltással, hiszen a rossz megtalálja  magának a rést. Éppen ezért nekem inkább az Enikő felé lenne egy kérdésem, amiről most kezdtem el gondolkodni. Nem lehet, hogyha ez mind így van, akkor a nagyon őszinte, nagyon szívből jövő és az esetünkben biblikus szexuális felvilágosítást már jóval hamarabb kell elkezdeni, mint a korábbi korszakokban volt?

Bereczki Enikő: Igen, és erre rákérdezett a Friderika is. Mindenképpen erre nagyon kell figyelni, és így van, jóval hamarabb kell kezdeni a felvilágosítást.

Pajor Tamás: Ha úgyis belefutnak ebben, akkor jobb, hogyha egy ellenőrzött formában…

Bayer Friderika: Meg ha talán otthon van átbeszélve és ez az információ először otthonról jön, nem kívülről.

Pajor Tamás: Így van.

Bereczki Enikő: Igen, igen, ez nagyon fontos, a szülőknek figyelni kell, hogy egy adott életkorban mennyit bír befogadni erről a gyerek, úgy, hogy nem terheli meg az információ, és ezzel a szülő van a tisztában a legjobban. k Nyugodt légkörben felteheti a kérdéseket, amiket nem jó kikerülni. A biológiai, fizikai nemi érés egyre korábban következik be, de azért lelkileg, érzelmileg nagyon le vannak maradva még a gyermekek. Elgondolkodtató, hogy ebben a túlszexualizált, túlmediatizált korban, amikor nemi érés felgyorsulását éljük meg, amikor a fiatalok többsége egyre korábban - az Országos Egészségfejlesztési Intézet  vizsgálata szerint már 13-14 éves korban - veszíti el szüzességét, és  többségük ( kutatásban a megkérdezett több mint 3 ezer diák fele ) szinte senkivel nem beszélnek - kortársaikon kívül - a szexről, ezért hihetetlen információhiány, kuszaság van a fejükben a témával kapcsolatban. Tény, hogy sok, legalábbis nem minden szülő számára a legkellemesebb feladat a gyerekeknek a szexuális felvilágosítása. Elég sokan próbálják ezt hárítani az oktatási intézményre, vagy majd úgyis megtudja a gyerek valahonnan, valamelyik osztálytársától, vagy máshonnan, de nem mindegy hogy honnan tudja meg és nagyon sokan egész kiskorban már belefutnak ilyen tartalmakba, ami tényleg nagyon káros lehet számukra. Ugyanis egy torz képet kapnak nagyon korán a szexualitásról.

Bayer Friderika: Hogyne, a jövőre nézve, párválasztásba és családalapításra is…

Bereczki Enikő: A jövőre, fejlődésükre… így van, mindenképpen.

Bayer Friderika: Egy mondatunk van még, egy mondatra van lehetőség. Mivel zárnátok a beszélgetést?

Pajor Tamás: Én azzal zárnám, hogy mekkora disznók azok, akikből rengeteg pénzt keresnek.

Bayer Friderika: Hát elég nagy csúnya varacskosnak néznek ki nekem így a szememben…

Pajor Tamás: Én tehát ezzel zárnám, hogy nő a száma azoknak az oldalaknak, amelyek összegereblyézik ennek a tömegpusztító trendnek a gazdasági előnyeit.

Bayer Friderika: Enikő…?

Bereczki Enikő: Én azzal zárnám, hogy Csermely Péter a magyar tehetségkutatás atyja beszélt a kreativitásról, tehetségről, és ő azt mondta, hogy az olyan kreativitás, ami csak szimplán meglepő, de nem hasznos, az nem is biztos, hogy kreativitás. Tehát ha tartalmakat gyártunk, akkor fontos a kreativitás, de ne feledkezzünk el arról, hogy valójában ennek van-e értelme, káros-e vagy hasznos. Fiataloknál is ez nagyon fontos, amikor maguk gyártanak tartalmakat, mert ugye ez a generáció nemcsak tartalmak fogyaszt, hanem tartalmakat gyárt és megoszt. És amiket gyárt az fontos, hogy ne csak kreatív, hanem hasznos is legyen.

Bayer Friderika: Köszönöm, hogy rendelkezésre álltatok, további szép napot.

Az interjút lejegyezte: Gosztola Bernadett és Bereczki Enikő. Köszönet a Hit Rádiónak, hogy engedélyezte a beszélgetés közlését írásban.

 Témában még ajánljuk:

"Segítség! Pornót néz a gyerekem!"

X-faktor zsűri: A modern cirkusz alkalmi bohócai

Hogyan lehet bekapcsolni a kikapcsolt férfit?

Poénok és prédikációk: Pajor Tamással beszélgettünk. 

MINDEN EMBER FÜGGŐ„A LÉNYEG, HOGY EMBEREK LEGYENEK” – INTERJÚ BERECZKI ENIKŐVEL

A gyerekem egész nap az interneten lóg!

5 tipp, hogy nyáron ne az internet bugyraiba merüljön le a gyerek

7 közszereplő, akiről nem is gondolnád, hogy köze van az örökbefogadáshoz

Szupernők és robotmutánsok: így készítik fel a gyerekeket Hollywoodra