Minden az Alfa, Z-, Y-, X generációkról, a boomerekről, s még a veteránokról is!

Pán Péter, STOP!

Pán Péter, STOP!

X-faktor zsűri: A modern cirkusz alkalmi bohócai

2017. szeptember 04. - panpeterstop

Vannak korszakalkotó pillanatok: a színvonal szónak új jelentése lesz - ez pedig a gagyi. Ez történt az új X-Faktor zsűrizése közben is.

halalfej.jpg

Tehetség újraértemezve

 A poszt címét Ómolnár Miklóstól, a legnagyobb példányszámú hazai bulvár hetilap, a Story egykori főszerkesztőjétől vettük. A  teljes mondat így szól:

A celebek egyszerűen arról ismertek, hogy ismertek. Ők a modern cirkusz alkalmi bohócai, azaz elképzelhető, hogy egészen rövid ideig lesznek a középpontban, de addig is a hétköznapok hősei, és tudni akarunk róluk mindent. (haszon.hu)

A legtöbb új tehetségkutató műsornak - annak ellenére, hogy tényleges tehetségek kiemelkedésének az esélyét is többé-kevésbé megadják - vitathatatlan  a felelőssége a közízlés devalválódásban. Már nem garantált, hogy a tehetség elég, sőt, az sem biztos, hogy a tehetségtelen nem kerül dobogós helyre. Új szempontok számítanak, a tehetség fogalmát és még az érvényesülési mintákat is újraírják a show-gyárosok, amibe a rossz is simán belefér, mert

Mindenki celeb, aki gyakran szerepel a médiában, és ettől a neve többé-kevésbé ismertté válik

- összegzi Kolosi Péter,  Az X-Faktort sugárzó RTL Klub  programigazgatója (haszon.hu)

Mi az a pont, amitől kezdve a kreativitás szimplán marhaság? 

 Csermely Péter, MTA-tag, a hazai tehetséggondozás motorja egyben biokémikus-hálózatkutató beszédes című blogposztjában felteszi a kérdést: Mi különbözteti meg a szinesztéziát a mosléktól? 

A kutató először elmagyarázza mi a szinesztézia:

A szintézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás aktivál egy másik érzetet.

Majd jön a moslék fogalma:

A moslék olyan szinesztézia, amely egymáshoz nem illő tartalmakat elegyít. 

A bejegyzésben körülírja azt a határt, amely az újat teremtő kreativitást elválasztja a szimpla marhaságtól. Majd arra a kérdésre is választ keres hogyan értelmezzük hétköznap a kreativitást?

Csermely szerint hétköznapi szóhasználatban a kreativitás a váratlansággal jellemezhető, de felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden kreatív, ami meglepően új:

Kreatív csak az lehet, ami a mellett, hogy nagyon új, hasznos is. A kreativitás tehát egy megfelelően eltalált egyensúlyi viszony a megdöbbentően új, de ugyanakkor az emberek által még szélesebb körben használható megoldások között. Ezt a hasznosság-kritériumot „quality factor”-nak is szokták emlegetni. A kreativitás tehát egy megfelelően eltalált egyensúlyi viszony a megdöbbentően új, de ugyanakkor az emberek által még szélesebb körben használható megoldások között.
(...) A „helytelen” kreativitásra a hazai túlburjánzott és minőségi kontroll nélküli reklámipar szolgáltat számos példát.

 Ami olyan irányban új, vagy annyira új, hogy a feltalálóján kívül már nem tud senki sem kezdeni vele semmit, az Csermely szerint nem kreatív, hanem csak furcsa, esetleg betegesen furcsa. Ha asszociációval, elegyítéssel jött létre, akkor azt mosléknak nevezi az automatikusan aktiválódó - tehát korlátos - szinesztézia helyett.

Biztos túl konzervatív vagyok, de egy ügyvédet nem azért szoktam megbízni az ügyem kezelésével, mert mondjuk jól zsákol… A másik példában csak borzadni tudtam attól az agyament ötlettől, amely a legjobb kajakosaink és kenusaink kezébe gitárnak átlényegített evezőket adott a 2011-es kajak-kenu „rock and roll” világbajnokság népszerűsítése gyanánt. Nem lenne szabad – bocsánat a szóért – bohócot csinálni világhírű sportolóinkból. Van egy szint, ami alá nem szabad menni a népszerűsítésben. A több nem mindig jobb

show.jpg

 X-Faktor: Furcsa, betegesen furcsa vagy moslék?

Csermelyi mércével vizsgálva a szombati friss évaddal indult X-Faktor megannyi példát szolgáltatott nem kreatív, hanem csak furcsa, esetleg betegesen furcsa  és moslék színvonalra a szinesztézia helyett. (Ezt nagyon egyszerűen meg lehet állapítani, még úgy is, ha csak összesen néhány percet láttunk belőle, a többirő ismerősöktől értesültünk és elolvastuk ezt a beszámolót, ahogy e cikk írója is tette). A jelentkezők helyett most vizsgálódásunk a zsűrire esett, amelynek tagjai - Radics Gigi, Gáspár Laci, ByeAlex és Puskás Peti - mindannyian tehetségkutató-versenyzők voltak. 

ByeAlex kiakadt az X-Faktor első válogatóján – Káromkodásait ki kellett sípolni Femina

ByeAlex úgy bepöccent az X-Faktorban, hogy mentortársai is csak hüledeztek. - Femina 

X-Faktor: Gáspár Laci kidobta az ijesztő énekest a stúdióból - Bors

XFaktor: Vérig sértették ByeAlexet a mentorok - 24.hu

ByeAlex: Végre nem engem fognak utálni, hanem a Gigit 24.hu

ByAlex: Megmagyarázza hisztijének okát 24.hu

A műsor mentorairól szóló fenti szalagcímek jól példázzák, hogy a zsűri műbalhéi, káromkodásai, bizarr reakció és beszólásai vitték el a show-t, legalábbis, ami Gáspár Lacit és főként ByeAlexet illeti. Puskás Petiről most nem szólt a fáma. Érdemes azért megemlíteni egyik nyilatkozatát, melyben kifejti, hogy  tehetségnél a  szórakoztatást  fontosabbnak tartja: 

Volt egy olyan elképzelésem még tavaly kezdő mentorként, hogy olyan embereket keressek, akik különleges tehetségek, és még 30-40 év múlva is a szakmában lesznek. Aztán rájöttem, hogy az X-Faktor nem erről, vagy nem csak erről szól. A te­hetség persze fontos, de a szórakoztatást most fontosabbnak tartom.

"Ha egy előadó ennyi bizonytalanságot táplál a saját produkciója iránt, vajon miért rendez hisztit, ha kiderül, hogy azzal kapcsolatban nem egyedül neki vannak minőségi fenntartásai? Ha pedig ByeAlex esetleg úgy véli, hogy harminchárom évesen máris olyan életművet rakott le, amelynek kapcsán még a baráti viccelődés is megengedhetetlen, akkor rám vár a feladat, hogy elmondjam: Alex, attól még, hogy egy olyan műsorban zsűrizel, ahol a kis barátaiddal adásról adásra felállva ünneplitek valamelyik vidéki italkimérés aktuális karakoe-hercegnőjét, még nem lettél se Bródy, se Szörényi, se Presser, se Bereményi, se Demjén, se Lovasi. Kár volna elhinned, hogy akkora ember vagy, hisz veled még ugyanúgy nem történt meg a sztárság, ahogy a Puskás Petivel vagy a Gáspár Lacival. 

 A velvet.hu szerint a zsűri megnyilvánulásai jócskán adtak okot arra, hogy kellemetlen legyen már nézni is:

Valahol nagyon meta egy olyan tehetségkutatót nézni, ahol mindegyik zsűritag egy-egy tehetségkutató jellegű műsor miatt lett ismert, és a maga 38 évével Gáspár Laci a tapasztalt nagy öreg (Radics Gigi 21,  Puskás Peti 32, ByeAlex 33 éves). Mondjuk ő az egyetlen, aki szakmai jellegű észrevételekkel is ellátta a versenyzőket az adásban, így például egy önjelölt szubrettnek, aki nem akarta elfogadni a nemet, elkezdte részletezni, hogy nincs erő a hangodban, nem tudsz intonálni, nem jó a hangszíned, a többiek inkább vicces beszólásokkal dolgoztak. (...) ByeAlex viszont az állítólagos hasonmásáról szóló viccelődések hatására annyira magába zuhant, hogy a műsor percekben mérhető részében a másik három zsűritagnak kellett nyalogatnia az egóját, ezt kellemetlen volt nézni. 

A rossz az új jó? A gagyi lesz a példa?

„Az én időmben Az énekesek jellemének, adottságának megfelelően írták a dalokat. Ma könnyen eladható, divatos karakterek vannak, és ezek lemásolására keresik a fiatal tehetségeket. Ma már egy szenzáció, egy jópofa ember vagy egy rendkívül szélsőségesen viselkedő személy sokszor előbbre jut, mint az, aki valóban tehetséges”. A média hajlamos a szenzációhajhászásra, és olyan dolgokat közöl, ami régen nem volt lehetséges.

— nyilatkozik Kovács Kati, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész egy interjúban 50 éves tapasztalatáról a zenei tehetségkutató versenyeket illetően.

Thomas Kuhn amerikai tudománytörténész adja meg, a paradigma szó legáltalánosabban elfogadott értelmezését: a paradigma gondolkodási modell, a korszellem által meghatározott gondolkodás, mely meghatározza világképünket, s alapjául szolgál mindennapi döntéseinknek. Tulajdonképpen világnézetnek is lehetne nevezni, a világról és önmagunkról alkotott elképzelések összessége. Ilyen értelemben a tehetségkutató-showműsorok egyfajta paradigmaváltást idéztek elő: az általuk generált érték- vagy inkább értéktelenség -rend határozza meg a rengeteg - időnként akár egy-másfél millió - néző, köztük sok fiatal képlékeny gondolkodását, akik nem ismerik Esterházy Péter híres mondatát: 

Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.

Ha tetszett ez a cikk, egy lájkkal is közölheted véleményedet, de kommentben is megírhatod és megoszthatod a posztot, amit örömmel vennénk. A blog.hu-n is követheted az oldalt, sőt  Facebook-on is csatlakozhatsz, időről-időre ott is posztolunk érdekes, új tartalmakat, nem csak erről a blogról.

Képek forrása: pixabay.com

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr6712802214

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.09.05. 06:46:39

Ezek szimpla profitéhes műsorok, ne keress mögöttük semmit.

Reactor 2021.02.21. 02:37:25

Elég szégyen, hogy ezt nevetséges ripacskodást tehetségkutatónak akarják eladni. Az adófizetők pénzén, természetesen.
süti beállítások módosítása