Minden az Alfa, Z-, Y-generációkról

Pán Péter, STOP!

Pénzre vagy szerelemre hajt az Y-generáció?

Változóban vannak a társválasztás döntési mechanizmusai

2016. február 22. - panpeterstop

Bár az Y-generáció nagy része elutasítja a hagyományos házasságot, sőt, vonakodik 30 éves kor alatt komolyan elköteleződni, a házasság intézménye még mindig talpon van. A nyugati kultúrában a 18. század végétől a gazdasági érdekeken alapuló házasságkötés egyre inkább a szerelmi vonzalom felé tolódott el, de nem végérvényesen. További radikális változások következhetnek. 

couple2.jpg

Az ezredforduló környékén születettekről szóló kutatások sorra bizonyítják, hogy ez a nemzedék már egészen új: magabiztosabbak és öntudatosabbak elődeiknél, a hagyományos nemi szerepek felhígulni látszanak, az iskolai évek elhúzódnak, a Pán Péter szindróma is megjelenhet a felnőtté válás felelősségének hárításával együtt, a gyerekvállalás kitolódik, a párválasztást pedig az elköteleződéstől való általános tartózkodás megnehezíti. Fiatalok körében egyre inkább teret kap az a felfogás miszerint a szerelem nem elegendő a házassághoz. Egyre több kritériumot helyeznek az elé, aki az oltár elé készül: biztos állást, kevés vagy minél kevesebb kölcsönt, főiskolai vagy egyetemi diplomát, otthont és sokszor az együttlakást is feltételként szabják meg.

Nemrég a Time magazin is foglalkozott a témával "Az Y-generáció 25%-a miért nem fog soha megházasodni?" címmel. A cikk valójában a Pew Research Intézet nagyszabású témába vágó kutatásait taglalta, amely a következő 3 okot tárta fel a házasság elkerülése mögött:

1. Még nem találták meg a megfelelő személyt (30%)

2. Anyagilag még nem elég stabilak (27%)

3. Nem készek a megállapodásra (22%)

 A kutatás azonban itt nem állt meg, hanem arra is rákérdeztek, hogy mit szeretnének a fiatalok az ideális társban?

1. A nők többségének - nem túl romantikusan - a biztos állás a legfontosabb kvalitás.

2. Ezt szorosan követte a gyereknevelésben hasonló nézőpont - ezt viszont a férfiak többsége találta legfontosabbnak.

bride-1081776_1920.jpg

Sok eszkimó, kevés hal

A legfőbb problémát az jelentheti itt, hogy a fiatal férfiaknak egyre nehezebb biztos állást találniuk. A nők tömeges munkaerő piaci jelenléte is összetettebbé teszi a helyzetet. Míg több az egyedülálló férfi, mint a nő, addig sokkal kevesebb az a munkaerőpiacon biztos lábakon álló férfi, aki még egyedülálló lenne, mint nő 50 évvel ezelőtt Amerikában 139  állással rendelkező szingli férfi jutott 100 szingli nőre, mára ez az arány 91:100-ra csökkent. Vészjósló számítások szerint várható, hogy 9%-a azoknak az egyedülálló fiatal nőknek, akik még nem voltak házasok és szeretnének olyan férfit találni, aki munkavállaló és szintén nem volt még házas nem fog sikert elérni, egyszerűen azért, mert nincs elég férfi ebben a célcsoportban. 

A kutatást vezető Kim Parker szerint a felvázolt jelenségek ellenére sem húzhatjuk le a rolót a házasság intézménye előtt, de kár lenne tagadni, hogy az anyagi nehézségek és egyenlőtlenségek visszatartják a fiatalokat attól, hogy belevágjanak. 

why-arent-you-married.jpeg

A magyar fiataloknak mindössze 7 százaléka utasítja el a házasságot

A fentebb felvázolt amerikai körkép némileg jellemző hazánkra is. A nagy mintás magyar ifjúságkutatás 2012-es adatai szerint a 15-29 évesek házasságpártinak mondhatók, hiszen a jelenleg még nem házas válaszadók közel kétharmada a jövőt házasságban élve képzeli el (63%), mindössze 8 százalékuk utasítja el a házasságot. A lányok/nők inkább házasságpártiak (68%), a fiúk/férfiak kevésbé (59%).

A magány pusztító örvénye elől a társkeresés felé

A genderidentitás-elméletet egy bizarr, teljességgel képtelen és a fejlődési törvényeknek ellentmondó áramlatnak tartó Bagdy Emőke pszichológus ellen több szakmabéli is tiltakozott nemrég, ennek ellenére a pszichológus egy legutóbbi interjúban továbbra is megerősíteni látszik korábbi álláspontját - legalábbis, ami az egyedülálló, harmincas nőket illeti: A „harmincasokkal” mélyen együtt érzek, és klinikai praxisomban az egyedül maradókat szeretettel terelem az intenzív párkeresés irányába, nehogy a magány pusztító örvényébe jussanak. Meg kellene értenünk, hogy az ember társas lény. A lányoknak társat kell találniuk, és merjenek családot alapítani a fiúk. Sokkal korábban, mint manapság, a harmincas éveik derekán. Csakhogy alig van ismerkedésre, kapcsolatépítésre alkalmas, méltó hely." 

wedding-image-653893_1920.jpg

Mini-felmérés: "Érdekelne-e téged egy tanár? "Csak" egy tanár?"

Elég egy pillantást vetni a társkereső oldalak struktúrájára ahhoz, hogy felismerjük, hogy mekkora szerepe van  - elsősorban a párt kereső nők számára - annak, hogy az ideális társ milyen munkát végez, mennyit keres.  Ezt a tényt kedves ismerősünk hiteles történetével szeretnénk még kézzel foghatóbbá tenni:

Szilárd 26 éves, földrajz-történelem szakos tanár egy budapesti általános iskolában. A pedagógusi pályát tudatosan választotta, egyszerűen azért, mert tetszett neki. Örömmel jár be reggelente a munkahelyére és este sem okoz számára gondot a dolgozatjavítás vagy felkészülés, mert úgy gondolja, az ő felelőssége is hogyan tanulja meg több osztálynyi gyerek a tárgyát és az sem mellékes számára, hogy  mennyi emberséget tanít meg nekik ezalatt. Ami az alacsonynak számító tanári fizetést illeti, úgy gondolta ezzel együtt bevállalj a pályát. Csak azt nem kalkulálta be, hogy a párválasztás során lehet, hogy pont ez hozza majd a buktatókat: "Régóta keresek barátnőt, de nem vagyok az a könnyen ismerkedős fajta. Tipikusan az az eset vagyok, aki megkérdezi a mellette ülő lánytól, hogy ő is ezen a buszon utazik-e" - kezdi a történetét némi öniróniával a humoros fiatalember. "Egyik haverom javasolta, hogy regisztráljak egy társkereső oldalra. Amikor nézegettem, enyhén szólva meglepett, hogy olyan rublikát is bejelöl a lányok többsége, amibe be kell írni a havi nettó jövedelmedet. Általában a lányok által hőn áhított havi nettó 300-400 ezer forint. Na, ezeket a lányokat ki is hagytam és úgy 50 olyan lányt jelöltem be, akit a fotó és a leírás alapján el tudtam képzelni és nem kért ilyen adatot. Persze őket se nagyon érdekeltem, hanem úgy alakult, hogy az egyikük megmutatta profilomat a lakótársának, aki viszont örömmel találkozott velem. Ő lett a barátnőm, három hónapja járunk együtt".

Egy kicsit kutakodtunk a témában, bár reprezentatív mintát nem sikerült felmutatnunk, de egy mini-felmérést elvégeztünk. Megkértünk 1980 és 1995 között született olyan egyedülálló lányokat, akik még nem voltak házasok, hogy válaszoljanak a következő kérdésre: "Akadályt jelentene-e számodra, ha az, aki érdeklődik irántad "csak" egy fiatal tanár lenne?" Bár nem terveztük, de úgy alakult, hogy az alanyok nagy része (95%-a) felsőfokú végzettségű vagy pedig egyetemista vagy főiskolás jelenleg, és 98 % a fővárosban vagy vonzáskörzetében él. A megkérdezett 100 fő közül 72 fő válaszolt a kérdésre. A válasz túlnyomó többségben (54 válaszadó) "nem" volt, ami nagyon meglepő, és biztató, legalábbis a Szilárd által felvázolt internetes ismerkedős oldalak rublikáinak ismeretében.

Akik inkább mást várnának:

Elgondolkodtató az is, hogy a megkérdezettek között volt 8 pedagógus is, akik közül 5 kifejezetten (!) nem pedagógust képzel el társának. Néhányuk meg is indokolta a választ:

"Zavarna, mivel egy családot elsősorban a férfi tart el, és ez tanári fizetésből lehetetlen... Ha másodállást vállal, akkor meg még annyi időt se tud a családjával tölteni, amennyit egy állás mellett." (Anett, 1990).

"Amíg dúl a "láv", biztos nem lenne ez akadály, de ha belegondolok hosszútávon már lehet, hogy gond lenne az, ha mindketten mondjuk havi 150 ezret kapnánk kézhez és gyerekeket is szeretnénk, lakást stb." (Lenke, 1988). 

couple.jpg

Bizonytalanok:

Volt egy-két olyan válasz is (magasabb presztízsű szakmákban lévő vagy orvosi, jogi egyetemeken tanuló lányoktól), akik bár azt válaszolták, hogy nem zavarná őket, de bővebb magyarázatok alapján úgy tűnt, nem teljesen biztosak magukban, mivel úgy gondolták, hogy ha őket ez nem is zavarná, a férfit lehet, hogy igen:

"Részemről rendben lenne. Randiznék fiatal tanárral. Szerintem az is kérdés általában, hogy például egy férfit nem zavar-e a jövedelemkülönbség, ha a nő keres többet..." (Dóra, 1984)

"Az elsődleges szempontok között az szerepel, hogy intelligens legyen, nem az, hogy mennyit keres. Nekem rendkívül értelemes tanáraim voltak, nők és férfiak egyaránt, ezért nagyra tartom magát a szakmát. Személyes tapasztalat: voltam hasonló helyzetben, de ott a srácnak volt kisebbségi érzete a tanulmányai miatt és folyamatosan összehasonlítgatta magát velem (ami roppant idegesítő volt). Szóval szerintem a probléma azzal van, ha ők maguk keveset gondolnak a tanári hivatásról." (Adél, 1992)

"Megismerkednék egy fiatal tanárral, számomra az nem probléma, ha valaki nem keres sokat, ha a személyisége vonzó. Az viszont befolyásolná a véleményemet, hogy vannak-e más tervei, kilátásai is az életben (pl. a tanári munkája mellett újságokban publikálna, programozna, honlapot szerkesztene vagy bármi mással is foglalkozna). Egyáltalán nem zavarna, hogy "csak" tanár, mert nagyon okos emberek is elmennek tanárnak, sőt tisztelendő, ha valaki ezért lemond egy jobb karrierlehetőségről (pl. jogászi, közgazdászi), de ne azért tegye, mert máshol már nem tud elhelyezkedni. A tanári hivatás egy zsákutca is tud lenni, ha az ember nem teljes beleéléssel csinálja vagy nincsenek a jövőre vonatkozó tervei." (Ráhel, 1994)

Akiket nem zavarna:

"Randiznék, mi több, volt is már rá példa. A kapcsolat végül az illető hibájából meghiúsult... De ez sem a tanársággal állt összefüggésben. A kereset? Nos, nyilván jó lenne, ha lényegesen többet keresne, de a tanárok pocsék fizetése a politikát és az országot minősíti inkább, mintsem a tanárokat. Szóval, ha jófej, normális emberről van szó, nem kizárt a dolog. De én szerintem extrém kivételnek számítok, mert nekem kiemelten fontos, hogy a jövendőbelim értelmes, okos, értelmiségi beállítottságú úriember legyen. Másnak ez vélhetően kevés." (Andi, 1980)

"Úgy gondolom nem zavarna. A munkához való hozzáállás számít leginkább, nem a kereset. Hasonló példa: Összefutottam már egy olyan sráccal, aki biztonsági őrként dolgozott egy üzletben, annyit magyarázkodott, hogy ez átmeneti meg ilyesmi. Pedig szerintem nem ez számít, hanem hogy igenis felkel és elmegy dolgozni és teszi a dolgát, ahogy tőle telik, nem pedig otthon sütteti a hasát várva valami csodára." (Zsófi, 1989.)

Akik kifejezetten örülnének:

Számos válaszadó pedig kifejezetten előnyösnek tartotta, ha pedagógus lenne a társuk:

"Őszintén szólva az ️nem zavarna hogy "csak" egy tanár, sőt, szerintem az még jó pont is, mert ️azt mutatja hogy jól bánik az emberekkel általában türelmes, empatikus...ha megvan a szimpátia akkor ez nem lehet probléma!" (Niki, 1991)

"Mivel én is tanár voltam, meg a fél rokonság, nekem a tanárság nem "csak", bennem még él egy romantikus kép a hivatásról. Az, hogy a tanárok keveset keresnek, más téma... de nálam többet nyom a latba az, hogy szép ez a szakma, mint az, hogy nem fizet túl jól. Ráadásul épp egy tanárral randizom." (Emese, 1985)

"Randiznék tanárral. Szerintem a tanár férfiak nagyon műveltek, és ez nekem nagyon fontos például. Sokkal inkább fontos a karizma és az intelligencia, mint az, hogy mennyit keres. Én nagyon tisztelem a tanárokat,szóval abszolút nem tartanám "csak" dolognak, hogy ezzel foglalkozik. Ez kemény munka, a nővérem pedagógus."(Dóri 1993.)

"Sajnálom, hogy manapság ez felmerülhet kérdésként. A tanárokat ahogyan az orvosokat nagyon tisztelem, mert az elhivatottságuknak megfelelően cselekszenek és nem választanak könnyebb részletmegoldásokat, mint külföld, vagy a pályaváltás. Sajnos ez a rendszer problémája, hogy nem becsüli meg saját jövőének építőit. Nem különböztetem meg hátrányosan személyes preferenciáimban sem a tanárokat, bár pozitívan sem. Engem elsősorban a személy érdekel és ez az, ami képes felülírni azt is hogy esetlegesen kevesebbet keres mint én." (Gréta, 1995)

"Ha a srác okos, művelt, lelkes, akkor nem érdekelne, mennyit keres, és hogy tanár, tán még rokonszenvesebbé is tenné a szememben." (Anna, 1982)

"Az elsődleges szempontok között az szerepel, hogy intelligens legyen, nem az, hogy mennyit keres. Nekem rendkívül értelemes tanáraim voltak, nők és férfiak egyaránt, ezért nagyra tartom magát a szakmát. Személyes tapasztalat: voltam hasonló helyzetben, de ott a srácnak volt kisebbségi érzete a tanulmányai miatt és folyamatosan összehasonlítgatta magát velem(ami roppant idegesítő volt).Szóval szerintem a probléma azzal van, ha ők maguk keveset gondolnak a tanári hivatásról." (Hédi, 1992)

Aki megfordította a kérdést:

Mikor egy ferfi randevúra hív, vagy ismerkedik velem, abban a döntésben, hogy fogadom e a közeledését és udvarlását ugyanannyira nem befolyásol engem az illető foglalkozása (jelen esetben ha például tanár az illető) mint az hogy ha Jaguárral közlekedik... Volt már erre példa, csak hogy hitelessé tegyem a válaszomat. Egy ismerkedésnél elsődlegesen a illető személyiségét és jellemét vizsgálom, a foglalkozása nem elsődleges szempont. És ahogy mondtam a foglalkozása nem befolyásol engem a döntésben, ahogyan az sem befolyásolt hogy az érdeklődő Jaguar autóval jár-kel a varosban. Nyugodt szívvel mondtamnemet, mert a személyiség és a jellem az első. Úgyhogy megfordítanám a kérdést: Ha én szimpatikus vagyok egy férfinak, aki nekem is szimpatikus,akkor megismerkednék vele akár tanár akár nem." (Ibolya, 1995)

  

 

 Ha tetszett ez a bejegyzés, csatlakozhatsz a facebook-oldalhoz is, ott is szeretettel várunk!

További hasonló írásaink:

http://panpeterstop.blog.hu/2015/05/25/miert_nem_fulik_a_fogunk_a_felnotte_valashoz_a_pszichologusnenik_elmondjak_a_valaszt

http://panpeterstop.blog.hu/2015/04/20/lebeges_lila_kodben_kontra_elore_eltervezett_hazassagok_szerinted

http://panpeterstop.blog.hu/2015/07/31/az_olcso_baratno_szindroma

http://panpeterstop.blog.hu/2015/09/27/_a_hazassag_nem_odivatu_nem_ciki_hanem_trendi_meno_szexi

http://panpeterstop.blog.hu/2015/08/19/szulopotlo_felesegek

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr978387840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.