Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

"A házasság nem ódivatú, nem ciki, hanem trendi, menő, szexi"

- mondta Novák Katalin államtitkár Washingtonban

2015. szeptember 27. - panpeterstop

"Vannak, akik úgy érzik, hogy ma már divatjamúlt a házasság, a klasszikus családi kapcsolatok. Számukra is meg kell erősítenünk, hogy a hagyományos családmodell, a házasság nem elavult, nem ódivatú, nem ciki, hanem trendi, menő, szexi."  - mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár pénteken Washingtonban a Politikai Hálózat az Értékekért nemzetközi konferenciáján és az MTI tájékoztatásából kiderül, hogy azt is hozzátette: a tolerancia, a szolidaritás kétirányú, jár a kisebbségnek és jár a többségnek egyaránt (akármit is jelentsen ez). Ugyanezen a napon szeptember 25-én, Ferenc Pápa néhány kilométerrel odébb pedig New Yorkban, az ENSZ székhelyén megrendezett fenntarthatósági csúcstalálkozóján elhangzott beszédében kitért a család megerősítésére:

Mindegyiküknek magának kell azt felépíteni és megvalósítani, az egyes családoknak, egységben a többi emberrel és igazságos kapcsolatban az összes közeggel, ahol az ember társadalmisága megvalósul – barátok, közösségek, falvak és települések, iskolák, cégek és szakszervezetek, provinciák és nemzetek stb. –, amit elsősorban azáltal lehet biztosítani, hogy tiszteletben tartjuk és megerősítjük a család elsődleges jogát a nevelésre, valamint az egyházak és más társadalmi társulások jogát arra, hogy támogassák a családokat és együttműködjenek velük gyermekeik nevelésében. Forrás: magyarkurir.hu

novakkatalin_csaladhalo.jpgNovák Katalin családjával. Kép forrása: Családháló

Egész biztos, hogy sem a katolikus egyház vezetője, sem pedig az államtitkár asszony nem hagyta a véletlenre a felkészülést és tudták, hogy abban az országban, ahol ezek a szavak elhagyják a szájukat, ott a lakosság 39 százaléka gondolja úgy, hogy a házasság intézménye elavult. Az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint néhány éve a 18 év feletti lakosságnak 52 százaléka él házasságban.

De hogyan gondolkodnak a házasságról, a családalapításról a magyar fiatalok?

A legnagyobb  mintás Magyar Ifjúság 2012 című kutatás szerint a nem házas fiatalok többsége szeretne a jövőben házasságot kötnia férfiak 59 százaléka így képzeli el az életét, míg a nők körében még nagyobb, 68 százalék ez az arány.

A válaszadók többsége nemhogy párkapcsolatban szeretne élni, de a házasságot is fontosnak tartja, ami egyértelműen arra utal, hogy nem akaratlagos „szingli” életmódról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy a fiataloknak nehezükre esik megfelelő párt találniuk, és emiatt kényszeredetten maradnak egyedül.    

A szakértők szerint az oktatási rendszerben töltött idő kitolódásának is fontos szerepe van abban, hogy a fiatalok később alakítanak párkapcsolatot és lépnek be a felnőtt életbe, mint ahogyan azt néhány évtizeddel korábban tették.bridal-636018_1280.jpg

"Túl sok kötöttség"

Másik nehezítő tényező az elköteleződéstől való félelem (amelyről már mi is írtunk korábban a Miért nem fűlik a fogunk a felnőtté váláshoz? és A feleséged vagy az anyád? Mindkettő? című bejegyzéseinkben). A kutatásban a fiatal férfiak és a nők esetében is három olyan válaszlehetőség van, mely legalább 50 százalékukat visszatartja a házasságkötéstől. Ezek közül kettő olyannak tekinthető, melyek külső változások hatására veszíthetnek jelentőségükből: a „hiányoznak hozzá az anyagiak” és a „nem találta meg az igazit” érvek. Ezzel szemben az az érv, hogy a házasság „túl sok kötöttséget jelent” egy elvi elutasítása a házasságnak, mely megváltoztatása nehezebb külső körülmények hatására is. Ez az álláspont kérdésessé teszi, hogy ezek a fiatalok fognak-e valaha is családot alapítani, hiszen a gyermekvállalás a házassághoz hasonlóan komoly kötöttségekkel jár. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus szerint az elköteleződés saját fejlődésünk és döntésünk eredménye, és nem lehet kényszer: olyasmi mellett köteleződünk el, amivel egyet tudunk érteni, amit szeretünk, ami által mi magunk is épülünk. Ennek nehézségeire számos példát hoz fel:

A mamahotel kényelmét élvezők, vagy sűrűn munkahelyet váltók, az együttélés választása a házasság helyett, az egyre újabb termékeket kínáló divatok és trendek, a választás lehetőségével kecsegtető árubőség, az „új mindig jobb” eszméje, a „fogyassz, dobd el!” parancsa, mind-mind a mai világunkra jellemző elköteleződési képtelenség jelei, melyek a párválasztást is megnehezítik

11198973_10153229616164544_1363593351_n.jpga két gyermekes családmodell a legnépszerűbb

 Visszatérve a már idézett ifjúságkutatásra tehát a magyar fiatalokról nem lehet elmondani azt, hogy "családellenesek" lennének, már csak azért sem, mert a fiataloknak csupán 6 százaléka nem szeretne gyermeket vállalni. Többségük számára még mindig a két gyermekes családmodell a legnépszerűbb. Ugyanakkor a 25-29 évesek körében is 70 százalék (a 29 évesek körében 60 százalék) azok aránya, akiknek nem született még gyermeke. Ha valaki időutazást tenne és a múltból idelátogatna talán azon meglepődne, hogy egy kicsit idősebbek lettek korunk anyukái és apukái erre és kevesebb a huszonéves - főleg huszas éveinek elején járó - gyermekes család, mint az elmúlt évtizedekben. A kutatás is megerősíti, hogy nem csak az utcán látunk úgymond idősebb kisgyermekes családokat:

a fiatalok döntő többsége 15-29 éves kor között nőtlen, illetve hajadon, igen nagy részük, mintegy 70 százaléka az adatfelvétel időpontjáig még sosem élt élettársi kapcsolatban, 40 százalék azok aránya, akik  még sosem éltek párkapcsolatban. Ez jelentős arány, hogyha belegondolunk, hogy ezeknek a fiataloknak a szerepe a gyermekvállalásban igen nagy, és a partner hiánya negatívan hat a gyermekvállalásra is. A kései párkapcsolat-alakítás kihathat a született gyermekek számára, és hatására előfordulhat, hogy végül kevesebb gyermek születik, mint az eredetileg tervezett. 

Ezernyi félelem és ufónak nézett huszonéves szülők

A Bolvária blog írója, maga is huszonéves feleség és kisgyermekes anyuka szerint a félelem és a rossz tapasztalatok is felelősek a gyerekvállalási kedv csökkenéséért a huszonévesek körében. Viszont manapság sokak szemében már az számít különleges esetnek, ha valaki huszas éveinek első felében megházasodik és tudatosan gyereket is vállal. Gondolatait nagyon hitelesen és őszintén a következőképpen fogalmazza meg Fiatalság, bolondság? című bejegyzésében:

Szóval, egyedül abba tudtam beleképzelni magamat, hogy valószínűleg ezek az emberek félhetnek. Félhetnek, mert nem láttak jó példát, félhetnek mert bántották őket otthon, vagy éppen elkényeztették őket. Félhetnek, mert nem voltak szüleik, vagy ha voltak, akkor csak a fizikai jelenlétük volt érzékelhető. Félhetnek, mert csalódtak már másokban, vagy mert volt valami hiányosság az életükben, és attól tartanak, hogy ők is tovább viszik a hiányt. És még ezernyi félelem lehet…Ez tényleg nehéz, viszont felmerül bennem az a kérdés, hogy ebben az ultra-toleráns világban, ahol mindenki jófej, és mindenkinek a nézetét, hitét, és mindenét “el kell” fogadni, mert az emberre különben ráaggatják a maradi, gyűlölködő jelzőket.

Miért épp a családosok a nevetség tárgyai? Miért éppen egy fiatal jegyes párt, vagy szülőket vetnek meg, ha minden más elfogadható? Mindenkit sajnálunk a világ különböző pontjain, és az összes kiscicát és kiskutyát legszívesebben befogadnánk, de egy fiatal kismamát már megvetnek, vagy egy családalapításon gondolkozó fiút, lányt ufo-nak néznek. (Ez utóbbi, idézet a főiskolás éveim alatt, a csoporttársaim véleményéből miután jegyes, illetve feleség lettem.)

Tetszett ez a bejegyzés? Érdekel a téma? Ajánljuk ezt az írást is: http://panpeterstop.blog.hu/2015/05/01/az_anyasag_megszepitMiért nem fűlik a fogunk a felnőtté váláshoz?

Ha tetszett a bejegyzés és szeretnél a legaktuálisabbakról értesülni, iratkozz fel a hírlevélre. Facebook-oldalunkhoz is csatlakozhatsz!

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr157839596

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Házassági reform 2015.09.27. 17:44:46

A Magyar Házasságkutató Központ, továbbiakban: MARHÁK, a Magyar Házassági és Együttélési Minisztérium Reform Főosztályának megbízása alapján kutatást végzett a házasság intézményének megreformálása végett. A 21. században a klasszikus házasságot kicsit...

Trackback: Állami, egyházi mellett magánházasság 2015.09.27. 17:43:54

Egyre több párnak nem szimpatikus, sőt elutasítják mind az egyházi, mind az állami házasság gondolatát. Mert mindkettő túlságosan beavatkozik a pár életébe, és gyámkodni, atyáskodni kíván felettük. Pedig a házasság elsődlegesen nagyon is magánügy.  ...

annamanna 2015.09.27. 04:54:21

Régen ez úgy ment, hogy az ifjaknál addig szóba sem kerülhetett a szex, amíg a fiatal otthon lakott, és nem magát tartotta el (kivéve persze a gazdagokat, pl Rómeót). De egy átlag fiatalnak valóban a saját lábára kellett állnia, valóban saját háztartást alapítania, ha meg akart házasodni, mert a pici parasztviskóba nem vihette haza a feleségét. A nemi élet egyet jelentett a házassággal, az pedig egyet jelentett az önfenntartással; tehát végül is a saját magáról való gondoskodással és felelősségvállalással.
Enélkül, tehát felelőtlenül nem lehetett szexuális életet élni.
Ez akkor bomlott fel, amikor Rómeóhoz hasonlóan a fiatalok egyre tovább maradtak otthon, hogy tanuljanak. Mivel a szexuális életet biológiai okokból nagyjából továbbra is ugyanakkor kezdték, de még bőven eltartottként, így aztán az agyakban a szex egyáltalán nem kapcsolódott össze a felelősségvállalással.
Ennek megfelelően megváltoztak a párkeresés helyszínei is. Amíg korábban kocsmákba, szórakozóhelyekre maximum a kurvák jártak, most minden lány ott próbál "bepasizni". A szórakozóhelyen tuti nem fog kiderülni a kiválasztott jelöltről, hogy menyire megbízható, mennyire lehet rá számítani nehéz helyzetekben, mennyire szorgalmas, igyekvő, stabil, józan. igazmondó, felelősségteljes, tehát mennyire alkalmas a házasságra.

Mi az oka annak, hogy a fiatalok egyre hosszabb időt töltenek az iskolarendszerben? Alapvetően az állam, ami fenntartja az iskolarendszert.

A házasság, a gyereknevelés régebben 100%-osan a házaspár felelőssége volt, de az állam itt is elkezdte átvállalni a felelősség egy részét: családi pótlék, gyerektartás. adókedvezmény, bölcsőde stb; rengeteg kedvezménnyel és követelménnyel elérte, hogy a gyerekvállalást se érezzék az emberek 100%-osan a saját felelősségüknek, hanem tudják azt, hogy az állam, mint valami mentsvár, mindig ott áll a hátuk mögött és kisegíti őket, ha ők maguk felelőtlenek.

Tehát az állam nagy mértékben alakította a párkapcsolatok és a gyerekvállalás trendjeit, és most, mit ad Isten, épp az államtitkár asszony kampányol azért, hogy a házasság szexi??

Ezen rendkívül meg lennék döbbenve, ha nem röhögnék teli szájjal.
Csak kampányoljon, végül is a NEMI ÉLET MAXIMÁLISAN AZ ÁLLAM DOLGA, hát de nem???
Szerintem az államtitkár asszony javasoljon pózokat is, ha már annyira szívén viseli a házasság szexiségét.

Vagy szereltessen fel kamerát minden hálószobára, és kukkolással ellenőrizze, hogy az állampolgárok teljesítik-e állampolgári kötelezettségüket a házastársi szex tekintetében.

Addig nem nyugodhatunk, amíg mindenkiben nem buzog eléggé az állampolgári öntudat, szóval az államtitkár asszony még futhat pár kört a házasság trendiségének, menőségének, szexiségének dicsőítésével.

Gondolom, Orbán beszédéből vette a kifejezéseket, tehát konkrétan a kötcsei beszédet ismétli:

"A rossz hírem az, hogy mikor ezt csináljuk, a következő szavakkal kell jellemezni: modern, cool, trendi, szexi, fancy. Ha a mindennapi patriotizmust azon a szinten próbáljuk művelni nyelvileg is, ahogyan mi itt beszélünk egymással, arra, hogy stílszerű legyek, keresztet is vethetünk. Ez a dolog a fiatal nemzedékről szól. Köszönjük szépen, mi túléltük, mi rendben vagyunk, a mi nemzedékünkben úgy, ahogy meg is vagyunk, de az utánunk következőknél más a helyzet. Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot, szakadékot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem is valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális jobbos tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, és inkább rossz kedve támad tőle, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni. Ez a legnagyobb feladat. Hogy pontosan kik képesek erre, nem tudom megmondani, mert ha tudnám, akkor már ezt csináltuk volna az elmúlt néhány évben is, de az igazság az, hogy e tekintetben voltunk a legkevésbé sikeresek. Ezt a nyelvet, ezt a kultúrát nem beszéljük úgy, ahogyan beszélni kellene, és valahogy az utánunk jövők meg nem eléggé erősek, vagy a jó ég tudja, mitől van, nem elég átütőek. Ebben a világban a patrióta, nemzeti alapú, mindennapos életösztönök, életvezetési tanácsok, megfontolások a vitákban, az ez alapján kifejtett vélemények nincsenek jelen: pedig ezt a csatateret nem tudjuk elkerülni, ha nem megyünk föl, akkor is ott dől el a csata.
Föl kell menni, és ott nyerni kell, tisztelt Hölgyeim és Uraim!"

Tehát önmagában mindez igaz; de ha az állam mondja, akkor az brutálisan zavaró. Ratkó Annától az állami párválasztóig, jahhajj.

És a legjobb, hogy mindezt az államtitkár asszony Washingtonban adta elő! Szaporodjanak a jenkik izibe.
(A pápa meg NYC-ben. Mint az köztudott, NYC a világon a legcoolabb, legtrendibb, legmenőbb, legfancybb hely a házasság népszerűsítésére).

Esetleg gyereknemző brigádokat is szervezhetnének államilag.

Szóval ezzel semmi bajom se lenne, ha nem az állam próbálna úgy rátehénkedni a magánéletre, mint valami elefánt.

panpeterstop · http://panpeterstop.blog.hu/ 2015.09.27. 11:17:06

@annamanna: nagyon köszönjük ezt a hosszú, részletes kommentet...sok elgondolkodtató megjegyzés van benne.

vilagnezet.blog.hu · http://vilagnezet.blog.hu 2015.09.27. 17:49:47

Házassági reform

A Magyar Házasságkutató Központ, továbbiakban: MARHÁK, a Magyar Házassági és Együttélési Minisztérium Reform Főosztályának megbízása alapján kutatást végzett a házasság intézményének megreformálása végett. A 21. században a klasszikus házasságot kicsit túlhaladta az idő, ezért a MARHÁK rohanó korunkhoz illeszkedő alternatív formákat dolgozott ki megfontolás, illetve esetleges ügydöntő népszavazás kiindulási alapjaként. A kutatás két éve alatt mintegy 1,5 millió magyar polgár lett megkérdezve a témában, az általuk javasoltak nagy hangsúlyt kaptak a kidolgozásnál. Elsősorban az időtényezőre került a hangsúly, mint legcélszerűbb viszonyítási alapra, de sok egyéb tényező is figyelembe lett véve. Javasolt alternatívák:

vilagnezet.blog.hu/2012/03/02/hazassagi_reformtervezet

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.27. 18:46:06

@annamanna:

Az állam részéről szerintem teljesen érthető, hiszen az államot az adófizetők tartják fent, ergo addig jó az államnak - így a politikusoknak is -, amíg elég majdani adózó születik, aki stabil környezetben, családban élve itthon is marad. Ezt meg nyilván támogatni is fogja az állam, mind szóban, mind pénzben, hiszen megtérül. (Ezt párttól függetlenül kb. az összes kormány így szokta gondolni.)

Az más kérdés, hogy - amíg nincs belőle károm - nyilván magasról teszek rá, hogy az én házasságomról vagy majdan megszülető 3-4 gyerekemről mit gondol XY államtitkár vagy miniszterelnök.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2015.09.27. 18:58:23

azért ezt ezen a szélsőlibsi-szocialista szennydexen elég nehéz megmagyarázni a szocialista-szélsőlibsi-ateisa-materialista-bulizósfiatal nihilista diplomás sosedolgozott semmihezseértő olvasóknak :)

csincsilla72 2015.09.27. 20:10:59

Minél képzettebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy jól fizető állást talál és annál kevésbé szorul rá a házasságnak nevezett gazdasági kötelékre. Aki tud magáról gondoskodni, az nem kell, hogy évtizedekre megalkudjon egy olyan partnerrel, akivel már régen vége a szerelemnek és csak egymás agyára mennek.
A gyermektelen, kötöttségek nélküli élet pedig egyszerűen kényelmes és kellemes, ezt tudomásul kell venni. Miért változtatna rajta? Ha nincs leküzdhetetlen vágy az utód után, akkor simán el tud lenni nélküle.

Bona Fides 2015.09.27. 21:00:28

@csincsilla72: Én megmondtam a lányaimnak, hogy keressenek sok pénzt, spermadonorral csináltassanak MAGUKNAK(!!!) gyereket, aztán váltogassák a pasikat kedvük szerint. A megunt pasi mehet, amerre lát, de a gyerekhez nincs köze, azt nem viheti.

annamanna 2015.09.28. 03:43:37

@Mj: Az államnak nincs köze az emberek magánéletéhez, gyerekek nem azért születnek, hogy az állam adófizetői legyenek. Pláne akkor visszás ez, amikor nem győzik azzal teleplakátolni az országot, hogy a migránsok elveszik a magyar állampolgárok munkahelyeit. Ha az országban bevallottan nincs elég munkahely, és óriásplakátokon kell megvédeni minden egyes munkahelyet, akkor az állam csak ne akarjon a nők méhén keresztül kitermelni egy olyan tömeget, ami majd elveszi a dógozók munkahelyeit. Az állam ne a mi gyerekeinkkel akarja eltartatni saját magát. Álljon a saját lábára és tartsa el magát.

"stabil környezetben, családban élve itthon is marad. Ezt meg nyilván támogatni is fogja az állam, mind szóban, mind pénzben, hiszen megtérül. (Ezt párttól függetlenül kb. az összes kormány így szokta gondolni.)"

Sajnos nem úgy látom, hogy így gondolná, erre bizonyíték az elmúlt években kivándorolt minimum félmillió fiatal.

Amúgy tulajdonképpen nem ez volt a téma, és nem is szeretném ebbe az irányba elvinni a dolgot.

Azt viszont határozottan tudom állítani, hogy az élősködő és elnyomó állam kitermelt egy elnyomásra és élősködésre berendezett családmodellt is, ez az ún. patriarchális családmodell. Ez az államiság hozadéka a földön.
A patriarchális modell egyben matriarchális is, tehát nem volt külön matriarchátus, ez a két kifejezés ugyanannak a jelenségnek a két olvasata.
Hogy ez a kettősség érthetővé váljon, nézzük meg az olasz családmodellt, ami egyértelműen patriarchális mintákat mutat, de a család középpontja a mamma.
Azt is meg lehet figyelni, hogy a földön ott a legerősebb ez a modell, ahol a legrégibb az államiság: a közel-keleti országokban, Európában pedig pont Olaszországban - ez a Római Birodalom hagyatéka.

Ezeken a területeken több ezer évvel korábban volt állam, mint pl. a germán országokban, ahol a mai napig meg lehet figyelni, hogy a két nem aránya sokkal kiegyensúlyozottabb, a nők egyenrangúak a férfiakkal, a nők is részt vesznek a termelésben, és ez bizony a gazdaság teljesítményére nagyon jó hatással van.

Ahol a nők elnyomottak, kiszorultak a társadalom peremére, a négy fal közé vannak zárva, ott a gazdasági teljesítmény is gyöngécske. A férfiak elnyomóak, a nők pedig kénytelenségből élősködőek, hiszen más lehetőségük nincs.

Az ilyen mintázat (tehát elnyomás és élősködés együttese) ott kifejezett, ahol az államiságnak nagyon régi hagyománya van; ez az elnyomó és élősdi állam hatása a párkapcsolatokra, a családi viszonyokra.

Ezt már nagyon régóta gondolom, úgyhogy kifejezetten herótom van attól, ha az állam beleüti az orrát a magánéletbe. Mert nekem úgy tűnik, soha nem tudja, hol a határ (mármint nem a magyar állam nem tudja, hol a határ, hanem úgy általában az állam, mint intézmény, mint társadalmi berendezkedés), és ha tehetné, akkor a legszívesebben vezényszóra szexeltetné vagy abortáltatná az embereket, ahogy épp neki tetszik.

Ahogy a kapcsolatokban is a legjobb a határok meghúzása, úgy a magánszemélyek és az állam között is a legjobb a határok meghúzása: ez már végképp nem a te dolgod, ne üsd bele az orrodat, mert nem rád tartozik.

"E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval."

Ezt mondja a Biblia. Ha pedig a Biblia is azt állítja, hogy van egy pont, ahonnan tovább nem kíváncsiskodik, akkor végképp jó lenne, ha az állam leállítaná magát a szexiség propagálásával, mert ez nem rá tartozik.

annamanna 2015.09.28. 03:44:32

@Mj: Nem kell, hogy kerítőt játsszon (állami párválasztó), nem kell, hogy manipuláljon ("a házasság szexi, trendi, cool!"), mert az van, hogy bárki is legyen, aki kívülről rá akar beszélni valakit egy párkapcsolatra, vagy le akar beszélni róla, az a boszorkány, Vörös Rébék szerepét játssza el. www.youtube.com/watch?v=rmrShXZ_Vz8

A párkapcsolat létrejötte vagy nem létrejötte maximálisan a férfi és a nő szabad akaratán múlhat csak, ebbe kívülről senki nem szólhat bele - mert nem a kívülről beleszóló éli át a párkapcsolat valóságát, hanem az, aki benne van.
Nem a Vörös Rébék meg a nagynéni meg a barátnő meg az Isten meg az állam az, aki valóban kapcsolódik a másikhoz a kapcsolatban, ezért senki nem is dönthet arról kívülről, hogy az illető valóban akar-e a másikhoz kapcsolódni, csak ő maga egyedül (illetve ők ketten dönthetnek csak róla, szabadon).

Ha nem így van, akkor a kapcsolatba belemanipulált fél nem fogja vállalni a következményekért a felelősséget, és az első adandó alkalommal úgy fog csinálni, mint Ádám: "az asszony, akit nekem adtál, ő ámított el, azért ettem a fáról".
Tehát ki a hibás a rossz döntésért? Még szép, hogy nem Ádám, hiszen nem ő döntött a kapcsolatról, hanem az Isten döntött, tehát a hibáért is az Isten a felelős!

Éppen ezért a Biblia szigorúan ügyel arra, hogy a házasság az ember szabad akaratán múlik. Mindenki magának keressen párt, ha nem talál, akkor úgy járt.
A szülők általi kiházasítás szokása a patriarchális modellhez kötődik, az pedig az államhoz, aki atyáskodóan megpróbál belepofázni kiskorúnak nézett, nem pedig felnőtt, döntésképes, egyenrangú alattvalói életébe.
Az állam nem teheti meg azt, hogy az alattvalókat magával egyenrangú, felnőtt emberként kezelje, mert akkor oda a kizsákmányolás ürügye. Tehát a felállás az, hogy az állam a felnőtt, aki jobb döntéseket képes hozni, mint a bamba nép, ezért jobb lesz, ha azok az államot bízzák meg az ügyeik elintézésével, annak eldöntésével, hogy mennyi ideig járjon a gyerekük óvodába, mit tanuljon az iskolában, naponta hány énekórán vegyen részt stb. Ezt a felnőtt és bölcs állam sokkal jobban tudja a bamba alattvalóknál.
Ha az állam azt mondaná, mindezt az állampolgárok maguk is el tudják dönteni, akkor milyen jogon sajátítaná el az adót?

Úgyhogy a bölcs állam mindent jobban tud. Például, hogy a házasság szexi.

És a nap süt. De időnként beborul. A Duna pedig jön, mert a Duna az mindig jön.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.28. 13:28:52

@annamanna:

"Az államnak nincs köze az emberek magánéletéhez, gyerekek nem azért születnek, hogy az állam adófizetői legyenek."

Pedig elég egyszerű a dolog, csak te a másik fél irányából nézed egyedül: mivel az államot az adófizetők tartják fenn, az állam érdeke az adófizetők megfelelő tömegének a megléte, tehát logikus, hogy ezt az állam ösztönözni is szeretné.

"Pláne akkor visszás ez, amikor nem győzik azzal teleplakátolni az országot, hogy a migránsok elveszik a magyar állampolgárok munkahelyeit. Ha az országban bevallottan nincs elég munkahely, és óriásplakátokon kell megvédeni minden egyes munkahelyet, akkor az állam csak ne akarjon a nők méhén keresztül kitermelni egy olyan tömeget, ami majd elveszi a dógozók munkahelyeit. Az állam ne a mi gyerekeinkkel akarja eltartatni saját magát. Álljon a saját lábára és tartsa el magát."

Ez jól hangzik, csak ajánlj mást helyette az államnak, ami működik is hosszú távon. Vagy adózó bevándorlók, vagy majdan adózó gyerekek, vagy is-is.

"Sajnos nem úgy látom, hogy így gondolná, erre bizonyíték az elmúlt években kivándorolt minimum félmillió fiatal."

Én AZ állam eddigi összes kormányáról beszéltem, nem a mostani Fidesz-kormányról, ne keverjük a kettőt. Másrészt szerintem Fideszék is szeretnék, hogy maradjanak itthon a fiatal adózók, csak nem elég kompetensek ahhoz, hogy ezt meg is valósítsák. (Az egész régiónkban kb. ez a helyzet egyébként.)

"Amúgy tulajdonképpen nem ez volt a téma, és nem is szeretném ebbe az irányba elvinni a dolgot."

Akkor vidd más irányba, nekem tök mindegy. Viszont én meg arról szeretnék beszélni, hogy tök logikus, hogy általában az államok az adózók újratermelését akarják ösztönözni.

"Azt viszont határozottan tudom állítani, hogy az élősködő és elnyomó állam kitermelt egy elnyomásra és élősködésre berendezett családmodellt is, ez az ún. patriarchális családmodell. Ez az államiság hozadéka a földön.
A patriarchális modell egyben matriarchális is, tehát nem volt külön matriarchátus, ez a két kifejezés ugyanannak a jelenségnek a két olvasata.
Hogy ez a kettősség érthetővé váljon, nézzük meg az olasz családmodellt, ami egyértelműen patriarchális mintákat mutat, de a család középpontja a mamma.
Azt is meg lehet figyelni, hogy a földön ott a legerősebb ez a modell, ahol a legrégibb az államiság: a közel-keleti országokban, Európában pedig pont Olaszországban - ez a Római Birodalom hagyatéka."

Na, ez meg bocs, de számomra off.

"Ezeken a területeken több ezer évvel korábban volt állam, mint pl. a germán országokban, ahol a mai napig meg lehet figyelni, hogy a két nem aránya sokkal kiegyensúlyozottabb, a nők egyenrangúak a férfiakkal, a nők is részt vesznek a termelésben, és ez bizony a gazdaság teljesítményére nagyon jó hatással van.

Ahol a nők elnyomottak, kiszorultak a társadalom peremére, a négy fal közé vannak zárva, ott a gazdasági teljesítmény is gyöngécske. A férfiak elnyomóak, a nők pedig kénytelenségből élősködőek, hiszen más lehetőségük nincs.

Az ilyen mintázat (tehát elnyomás és élősködés együttese) ott kifejezett, ahol az államiságnak nagyon régi hagyománya van; ez az elnyomó és élősdi állam hatása a párkapcsolatokra, a családi viszonyokra.

Ezt már nagyon régóta gondolom, úgyhogy kifejezetten herótom van attól, ha az állam beleüti az orrát a magánéletbe. Mert nekem úgy tűnik, soha nem tudja, hol a határ (mármint nem a magyar állam nem tudja, hol a határ, hanem úgy általában az állam, mint intézmény, mint társadalmi berendezkedés), és ha tehetné, akkor a legszívesebben vezényszóra szexeltetné vagy abortáltatná az embereket, ahogy épp neki tetszik."

Szerintem a kultúrák maguk termelik ki a különböző államtípusokat, és bizony nálunk minimum Kádár óta a gondoskodó - ergo mindent meghatározó - állam iránt van nosztalgia. Változtasd meg a népet, hajrá!

"Ahogy a kapcsolatokban is a legjobb a határok meghúzása, úgy a magánszemélyek és az állam között is a legjobb a határok meghúzása: ez már végképp nem a te dolgod, ne üsd bele az orrodat, mert nem rád tartozik."

Amíg az állam érdeke saját maga fenntartása, addig az állam mindent el fog követni, hogy a saját érdekeit érvényesítse az őt fenntartók támogatásával. Szóval hajrá, kerülj be a parlamentbe egy más programot képviselő párttal - ld. SZDSZ: kisebb államot -, aztán lehet változtatni.

">>E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.<<

Ezt mondja a Biblia. Ha pedig a Biblia is azt állítja, hogy van egy pont, ahonnan tovább nem kíváncsiskodik, akkor végképp jó lenne, ha az állam leállítaná magát a szexiség propagálásával, mert ez nem rá tartozik."

A Bibliából mindenre és minden ellenkezőjére kereshetsz hivatkozási alapot, úgyhogy szerintem hanyagoljuk ezt az irányt.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.28. 13:30:11

@csincsilla72:

Sajnállak, de a te életed, azt csinálsz vele, amit akarsz.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.28. 13:31:55

@Bona Fides:

Azért remélem, egyszer a lányaid az anyjuk tanácsa ellenére is megtalálják majd a boldogságot valakivel, akivel azok is tudnak maradni. Mert létezik.;-)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.28. 13:39:52

@annamanna:

"Nem kell, hogy kerítőt játsszon (állami párválasztó), nem kell, hogy manipuláljon (>>a házasság szexi, trendi, cool!<<), mert az van, hogy bárki is legyen, aki kívülről rá akar beszélni valakit egy párkapcsolatra, vagy le akar beszélni róla, az a boszorkány, Vörös Rébék szerepét játssza el. http://www.youtube.com/watch?v=rmrShXZ_Vz8"

Szólj, ha átment az előző kommentem alapállítása, jó? A Vörös Rébéket hagyjuk meg a kedvenc magyar költőmnek.

"A párkapcsolat létrejötte vagy nem létrejötte maximálisan a férfi és a nő szabad akaratán múlhat csak, ebbe kívülről senki nem szólhat bele - mert nem a kívülről beleszóló éli át a párkapcsolat valóságát, hanem az, aki benne van.
Nem a Vörös Rébék meg a nagynéni meg a barátnő meg az Isten meg az állam az, aki valóban kapcsolódik a másikhoz a kapcsolatban, ezért senki nem is dönthet arról kívülről, hogy az illető valóban akar-e a másikhoz kapcsolódni, csak ő maga egyedül (illetve ők ketten dönthetnek csak róla, szabadon)."

Ez is off. Egyelőre csak egy dán egyetem ösztöndíjas szerződésében találkoztam eddig olyannal, hogy az illetőnek, amennyiben elfogadja az ösztöndíjat, 3 éven belül meg kell házasodnia, ami nonszensz.

"Ha nem így van, akkor a kapcsolatba belemanipulált fél nem fogja vállalni a következményekért a felelősséget, és az első adandó alkalommal úgy fog csinálni, mint Ádám: >>az asszony, akit nekem adtál, ő ámított el, azért ettem a fáról<<.
Tehát ki a hibás a rossz döntésért? Még szép, hogy nem Ádám, hiszen nem ő döntött a kapcsolatról, hanem az Isten döntött, tehát a hibáért is az Isten a felelős!

Éppen ezért a Biblia szigorúan ügyel arra, hogy a házasság az ember szabad akaratán múlik. Mindenki magának keressen párt, ha nem talál, akkor úgy járt.
A szülők általi kiházasítás szokása a patriarchális modellhez kötődik, az pedig az államhoz, aki atyáskodóan megpróbál belepofázni kiskorúnak nézett, nem pedig felnőtt, döntésképes, egyenrangú alattvalói életébe."

Ez is mind off. Annyit tennék hozzá, hogy ahol a házasság szerves gazdasági egység volt, a családok pedig igyekeztek növelni a gazdasági bevételeket, ott a szülők döntötték el, hogy ki a jó parti, másrészt, hogy hány gyereket akarnak. (Valahogy a középkorban is meg tudták oldani a polgárok, hogy lehetőleg max. 2 gyerekük legyen, de a szászok inkább egykéztek, nehogy szétmenjen a vagyon.) Ez is kultúra függvénye volt már akkor is, amikor még nem is létezett a mai értelemben vett állam.

"Az állam nem teheti meg azt, hogy az alattvalókat magával egyenrangú, felnőtt emberként kezelje, mert akkor oda a kizsákmányolás ürügye. Tehát a felállás az, hogy az állam a felnőtt, aki jobb döntéseket képes hozni, mint a bamba nép, ezért jobb lesz, ha azok az államot bízzák meg az ügyeik elintézésével, annak eldöntésével, hogy mennyi ideig járjon a gyerekük óvodába, mit tanuljon az iskolában, naponta hány énekórán vegyen részt stb. Ezt a felnőtt és bölcs állam sokkal jobban tudja a bamba alattvalóknál.
Ha az állam azt mondaná, mindezt az állampolgárok maguk is el tudják dönteni, akkor milyen jogon sajátítaná el az adót?"

Mondom, döntsd meg az eddigi állammodellt úgy, hogy szerzel ehhez elég szavazót. Sok sikert!

"Úgyhogy a bölcs állam mindent jobban tud. Például, hogy a házasság szexi.

És a nap süt. De időnként beborul. A Duna pedig jön, mert a Duna az mindig jön."

Erre hadd ne reagáljak.

annamanna 2015.09.30. 06:37:35

@Mj: "Szólj, ha átment az előző kommentem alapállítása, jó? A Vörös Rébéket hagyjuk meg a kedvenc magyar költőmnek."

Nem jött át. Mit állítasz? Azon túl, hogy állam meg off, mit akarsz mondani? Nem tűnt fel, hogy bármilyen gondolatot leírtál volna.

"Erre hadd ne reagáljak."

Megengedem, hogy ne reagálj, azt is megengedtem volna, hogy egyáltalán ne írj; nem kényszerítettelek rá, hogy válaszolj, pláne hogy én is csak kommenteltem a fenti cikket (te pedig engem, nem a cikket!)

A legtöbbször használt kifejezésed az off. Pedig épp az a lényeg, amit te offnak tartasz; ez kapcsolódik a blog tematikájához, de ahogy látom, téged a blog témája nem nagyon érdekel.
Mi a véleményed a Pán Péter jelenségről?

Ami szerinted off, az az én véleményem a Pán Péter szindrómáról.

Az állam igyekszik kiskorúságban tartani az alattvalóit, ahogyan egy egyház is igyekszik kiskorúságban tartani a híveit, mert ez teremt számára ürügyet az alattvalók (hívek) kizsákmányolásához.

Ezzel jön létre az a klasszikus szituáció, amit a párkapcsolatokban is megfigyeltek, amikor a pár tagjai nem egyenrangú felnőttként kapcsolódnak egymáshoz, hanem az egyik lesz a szülő, a másik a gyerek (ez általában szituációfüggő, tehát mondjuk kifelé a férj a szülő és a feleség a gyerek, befelé pedig fordítva, a nő a szülő és a férfi a gyerek.

Ez a fajta leosztás egy párkapcsolatban hatalmi-manipulációs játszma stratégia, és a közösség szintjén is az, tehát az állam hatalmi játszmájának manipulációs stratégiája.

Hol úgy tűnik, mi vagyunk a gyerekek az állam bácsihoz képest, hol pedig az állam gyámoltalan, és nekünk kell istápolnunk szerencsétlent, például minket láttatnak hatalommal bíró, döntésképes felnőttnek a választási cirkuszban, az adózásnál, sok szabály betartásánál, amit a kisembereken kőkeményen levernek, de a hatalommal bírók lazán elbliccelnek.

Pán Péter csakis egy államban engedheti meg magának azt, hogy ne nőjön fel. Az államon belül is leginkább az elit részeként.

Hogy az állam elnyomó gépezete mennyire infantilis is egyben, arra az észak-koreai diktátor egyértelmű példa. Az a faszi annyira felelőtlen, mint egy kisgyerek.
Az elithez közeledve egyre gyakoribbak a Pán Péterek. Ők a hatalmi játszma termékei, tükrözői, lenyomatai.

Egy indián törzsben elképzelhetetlen lett volna a Pán Péter szindróma, mert ott senkinek sem lett volna oka arra, hogy ne nőjön fel; és lehetősége sem lett volna arra, hogy kibújjon a felelősségvállalás alól.

Ahogyan az állam a zsarnokságával összetöri az alattvalók önbecsülését, úgy az is gyakran előfordul, hogy egy szülő a maga brutális eszközeivel összetöri a gyermeke önbecsülését, és az emiatt képtelen lesz kitörni a gyermeki létből.

Tehát a túlvédettség vagy a brutalitás (esetleg a kettő együtt) mind közösségi, mind családi szinten olyan helyzetet teremt, amiben a felnövekvő ifjú képtelen felnőtté válni.
Például Ludas Matyi vagy Toldi Miklós nem hagyja el az anyját felnőttként sem; hogy a gyerekkori élményeikben mekkora szerepe volt a brutalitásnak, a túlféltésnek, vagy a kettő kombinációjának, azt nem lehet tudni, de az tény, hogy mindkettejüknek nehezített a szülőről való leválás és a párkapcsolat kialakítása (konkrétan egyikük sem alakít ki párkapcsolatot, Toldiról megjegyzi Arany, hogy soha sem nősült meg).
Hamletre szintén jellemző a szülőről való leválás problémás volta és a párkapcsolat kialakításának nehézsége.
A Rómeó-sztori aranyifjai is felelőtlenek; általában az elit világára jellemző a túlvédettség és a brutalitás átláthatatlan keveréke.

Ez tehát leginkább egy elitista modell.

Az 1984 c. regényben az elithez tartozó Winston kezd felnőni, és ez együtt jár az önálló felnőtt párkapcsolattal.
Az állami gépezet célja Winstonnak egy gyermeki függő állapotba való visszalökése, és ezt a párkapcsolat felszámolásával sikerül elérni; Winston visszasüllyed egy infantilis állapotba, ahol szereti a Nagy Testvért; a "szeret" fogalommal lehet kikerülni bármiféle felelősségvállalást.
A megtöretés során Winstontól semmiféle felelősségvállalást nem várnak el, és érte sem vállalnak semmiféle felelősséget.

A felelőtlenség világa a gyermek világa, Pán Péter világa.
A felnőttet és a gyermeket pont a felelősségvállalás különbözteti meg egymástól: valaki attól felnőtt, hogy képes felelősséget vállalni önmagáért, és nem szorul mások gyámságára.

Nem pusztán a felelőtlenség bizonyítja O'Brien és a Testvériség világának gyermekdedségét, hanem az az elszabadult fantázia is, amit O'Brien előad Winstonnak. Ha akarom, akkor a padló felett lebegek, mondja, és sok egyebet is állít, amik nyilvánvalóan nem igazak.
Ezek sültbolondok, gondolja Winston, aztán rájön, hogy O'Brien állítása akkor lesz igaz, ha ő elfogadja, mint egy gyermeki képzelet világát, tehát belemegy abba a szabályba, hogy O'Brien lebeg a padló felett, mert most épp azt játsszuk, hogy ő lebeg.

Tehát egy infantilis fantáziavilágról van szó, miközben a társadalom szintjén mindez kőkemény diktatúrában testesül meg.

annamanna 2015.09.30. 07:22:16

Folyton mindent átírunk, mindig minden mást jelent, soha semmi sem stabil - ez egy gyerekes elképzelés a világról, amikor a szabályok még nem rögzülnek.
A diktatúra gyermeteg, a diktatúrát fenntartók Pán Péterek, akik maguk is szülők után kutatnak, akiktől stabilitást remélnek a saját súlytalanul lebegő személyiségük számára.

Erre konkrét példa az, amikor a politikusok sorban azt állítják, hogy "családi összefogással", tehát a szüleik segítségével vettek maguknak lakást.
Tehát egészen konkrétan és nyíltan elismerik, hogy nem vállalnak teljes felelősséget önmagukért, és sok tekintetben továbbra is gyermekek, akiket még mindig a szüleik istápolnak, gyámolítanak, miközben ők elvileg egy egész országért felelnek.

Nem pusztán ebből az okból, más egyébért is igaz, hogy az egyik leglátványosabban infantilis politikus Szíjjártó Péter. Vagy amikor Deutsch Tamás Mick Jaggert "menő fiatalembernek" nevezi, azzal csak a saját Pán Péter szindrómájáról tesz tanúbizonyságot. És így tovább.

Ugyanaz a politikai elit, aminek a tagjai nem felelős felnőttként viselkednek, a társadalmat is igyekszik az önbecsülésétől megfosztani, ezzel is megnehezíteni azt, hogy az emberek önmagukért felelős felnőtteknem érezzék magukat. Erre még írok egy konkrét példát. Az a Balog Zoltán, aki gyermeteg füllentéssel 1000 kopt családról kamuzik Párizsban, a pedagógusok önbecsülését a PÖCS rendszerrel igyekszik megtörni. Nem elég a 100 oldalas portfólió, a KLIK és egyéb terhelés, most még hozzájön a PÖCS. Már eleve ez a szó milyen már? Ki talál ki ilyesmit? És mintha az oktatás színvonalán azzal lehetne javítani, hogy minél lejjebb nyomjuk a tanárokat.
Vajon Balog az EMMI melyik részterületéhez ért szakmailag? Képes a minisztériumért felelősséget vállalni? Mert ha nem, akkor miért vállalta el ezt a pozíciót?
Csak egy gyerek képes úgy gondolkozni, hogy ő el tud látni egy feladatot anélkül is, hogy értene hozzá. Képzeletben minden kisfiú kitűnő jedilovag, nem kell fárasztó tanulással vergődnie ahhoz, hogy értsen a fénykard kezeléséhez.

Tehát összességében azt gondolom, a Pán Péter jelenségnek nagyon sok köze van a hatalomhoz.

Ez nem pusztán az ártatlan, naiv, gyermeteg lelkű ábrándos posztadoleszcens felnőttekről szól (mint amilyen pl Bácsi Boglárka alias Bácsfi Diána), hanem van a témának egy nagyon sötét, ördögi oldala is. És ha már szóba került - még a legábrándosabb posztadoleszcensek sem kerülhetik el, hogy a sötét hatalom fel ne használja őket a maga céljaira.

És akkor még egy példa erejéig visszakanyarodok a cikk témájához, a házasság szexi jelszóhoz. Egy másik posztadoleszcens nő a Tékasztorikkal híressé vált Bihari Viktória, aki 38 és fél éves, és rendkívül szeretne már férjhez menni, csak az a baj, hogy a fiúk-férfiak roppant gyermetegek, miközben ő komoly, elkötelezett felnőtt nő. Legalábbis így látja, csak azt nem veszi észre, hogy kábé minden szövege a saját édesapjáról szól, a faterja a kedvenc témája. És amíg ez így marad, tehát amíg nem válik le az apjáról, addig nem is fog tudni férfihoz mélyen és elkötelezetten kötődni, mert addig egyetlen férfi sem érhet fel az apjához.

És végül még egy példa a Pán Péter szindróma és a politika kapcsolatához: a migránsok Merkelt "mutti"-nak nevezik, és egyáltalán nem mutatnak semmi hajlandóságot a felelősségteljes viselkedésre. Például Ausztriában 2000 eurós zsebpénzért tüntetnek (tehát zsebpénzért, mint egy gyerek, véletlenül sem munkabérérért).

Ez a kép is személetes, egy rakás felnőni nem akaró Pán Péterrel:
scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/hphotos-xfp1/v/t1.0-9/12027780_1004164056281887_6967851403711877263_n.jpg?oh=549123cd89169d76cb56ff568e2cf17a&oe=56889F5F

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.09.30. 12:59:24

@annamanna:

Ki kellett szednem az idézett bekezdéseidet, mert annyit írtál, hogy nem fér bele az írásod és a válaszom is egy kommentbe, de talán visszakeresve látod, hogy mire mit írok.

Arról nem tehetek, ha nem tudod értelmezni, amit írtam. A lényeg az, hogy abszurdak az elvárásaid, mert nem úgy működnek a dolgok, ahogy gondolod.

Nem is kértem az engedélyedet, csupán jelezni szerettem volna, hogy mindketten jobban járunk, ha erre nem reagálok. Egyébként azt is én döntöm el, hogy adott cikkre vagy csak bizonyos kommentekre szeretnék-e reagálni, és jelenleg nincs hozzáfűzni valóm a cikkhez.

Igen, azt is én döntöm el, hogy engem mi érdekel, sajnálom, pl. a feljebb fejtegetett társadalmi elképzeléseid nem túlzottan.

Engem nem érint és jelenleg nem is érdekel a Pán Péter jelenség. Például nem gondolom, hogy kizsákmányolna az egyházam, mivel annyi pénzt adok nekik, amennyit én gondolok, továbbá azért is én vagyok felelős, hogy mit hiszek. A házasságom is egyenrangú kapcsolaton alapszik, úgyhogy tőlem teljesen idegen az, amit boncolgatsz, éppen ezért sem leszek ebben megfelelő vitapartner. Mindenesetre az államunkat mi, állampolgárok termeljük ki, ergo minket is pontosan leképez.

Amúgy az komoly, hogy az 1984 elemzése vagy Toldi agglegénysége szerinted nem off, és sokkal idevágóbb téma, mint az, hogy az állam tök logikus módon szorgalmazza az adózók gyermekvállalását az USÁ-tól Svájcon át Mongóliáig?:)

annamanna 2015.10.01. 02:54:24

@Mj: "Arról nem tehetek, ha nem tudod értelmezni, amit írtam."

Mit írtál?

"A lényeg az, hogy abszurdak az elvárásaid, mert nem úgy működnek a dolgok, ahogy gondolod."

Milyen elvárásaim abszurdak? Hogy működnek a dolgok?

"csupán jelezni szerettem volna, hogy mindketten jobban járunk, ha erre nem reagálok."

Miért járnánk mindketten rosszul, ha reagálsz?

"és jelenleg nincs hozzáfűzni valóm a cikkhez."

Ha a cikk nem érdekel, miért írsz alá kommentet?
Ha a cikk nem érdekel, csak én érdekellek, miért érdekellek? Még zavarba jövök :)

"Igen, azt is én döntöm el, hogy engem mi érdekel, sajnálom, pl. a feljebb fejtegetett társadalmi elképzeléseid nem túlzottan."

Miért sajnálod?
Kit érdekel, hogy téged mi érdekel?
Miért nem azzal foglalkozol, ami érdekel?

"Engem nem érint és jelenleg nem is érdekel a Pán Péter jelenség. "

De akkor miért írsz egy olyan blogra kommenteket, aminek az a neve, hogy Pán Péter stop? Tehát ami maximálisan erre a jelenségre koncentrál?
Engem érdekel, mert érthetőbbé teszi az emberi viselkedést.

"Mindenesetre az államunkat mi, állampolgárok termeljük ki, ergo minket is pontosan leképez."

Egy fityiszt. Semmi közöm az államhoz, nem én termeltem ki. Én csak alattvalója vagyok az államnak, nem a kitermelője. Ha téged leképez, mert te termelted ki, az a te bajod.

"Amúgy az komoly, hogy az 1984 elemzése vagy Toldi agglegénysége szerinted nem off, és sokkal idevágóbb téma"

Naná hogy sokkal idevágóbb téma, és mondok még egyet: a Pusszantlak drágám c. brit komédiasorozatban középkorú nők játszanak éretlen tinit; a lelki "óvodát" egyikük húsz év körüli lánya vezeti, ő viselkedik úgy, mintha a saját anyja anyja lenne, vagyis az anya lenne a lánya lánya, akiről gondoskodni kell. A sorozat "természetesen" szigorúan "női szakasz", jó pár nő szerepel benne, akik jól elvannak egymás között, de a férfiakkal nem tudnak mit kezdeni.

Ide tartozik az Oidipusz-komplexus is, mármint abban az értelemben, hogy nagyon sok felnőtt életében továbbra is az anyához fűződő kapcsolat van első helyen, és az anyát nem tudja a "trónról" ledönteni a stabilan elkötelezett párkapcsolat; az anya helyét maximum a saját gyermek veheti át, és továbbra is a szülő-gyermek viszony marad az egyén számára a meghatározóan stabil kötődés, nem a párkapcsolat.
Nők (férfiak) jöhetnek-mehetnek, de az Anya örök. A katolikus egyház Szűz Mária kultusza is ezt az anyakultuszt erősíti. Ez a matriarchátus/patriarchátus, amikor az ember egész életében elsődlegesen egy szülő-gyermek viszony része, és csak másodlagosan, esetlegesen él párkapcsolatban - az utóbbit bármikor boríthatja, váltogathatja, attól az elsődleges kötődése továbbra is stabil marad.

"S anyánkat, ezt az édes jó anyát,
O Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!
Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom,
Mert nincs rá szó, nincsen rá fogalom;
De megmutatná a nagy veszteség:
Ha elszólítná tőlünk őt az ég..."

"Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hütötted, fujtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nőssz nagyra, szentem!
Most zsiros nyirkot kóstol üres ajkad -
félrevezettél engem."

"A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba."

Számomra tipikus Pán Péter a Hair hőse, Berger (szemben Bukowskyval). Berger igyekszik elkerülni a felelősségteljes felnőtt életet, nem veszi komolyan azt, hogy valami kötelező, amikor randalírozásért börtönbe csukják, akkor a szüleitől kér pénzt; és jellemző, hogy amíg az apja nem hajlandó adni, az anyja titokban mégis ad (tehát a férje kizárásával egy titkos klikket alkot a fiával, akit ezzel fontosabbnak állít be, mint a férjét; és ezzel az anya maga táplálja Berger azon hitét, hogy számára is az anya-fiú viszony legyen az élet legstabilabb kötődése). Bergernek nincs is barátnője, természetesen; és amikor Bukowskyt nem engedik kimenőre, egy hasonló titkos kis cselt eszel ki, mint amikor az anyja megkerülte a férje akaratát, és titokban adott pénzt, annak a háta mögött; Berger egy hasonló titkos kis kedvezménnyel próbálkozik, de ebbe belehal.
Bukowsky és Berger között fontos különbség, hogy az utóbbi jó viszonyban van az apjával (az első jelenetben az apa kíséri ki a buszhoz a fiát); Bukowsky éppen ezért komolyan veszi a "férfiak világát", a felelősségvállalást, a kötelezettségeket és az elköteleződést; Bergerrel szemben nemileg aktív, pontosabban készen áll egy elkötelezett kapcsolat vállalására.

Berger és Bukowsky példáján keresztül is érthető, hogy a Pán Péter szindróma mélyén a szülőkhöz való olyasféle ambivalens kötődés állhat, ahol a követelőző apa kegyetlenségétől a jóságos anya ment meg.
A Pán Péter szindróma az apával való rossz viszony esetén alakulhat ki, és épp emiatt az apával való JÓ VISZONY akadályozhatja meg a kialakulását, és segítheti a fiút ahhoz, hogy felelősségteljes felnőtt életet akarjon élni.

annamanna 2015.10.01. 03:29:50

Az anya ebben úgy játszhat szerepet, hogy ha az anya fiút az apával szemben magához köti, akkor a fiú érthető módon kicsit az anya "férjének" fogja érezni magát, és rendkívül értékesnek fogja látni ezt a kitüntetett helyzetet, amit semmiképpen sem adhat fel, úgyhogy mindenki mással szemben védelmezni fogja azt a pozíciót, amivel az anyja kitüntette, azt a kapcsolatot, ami az anyjához köti.

Tehát az anya a Pán Péter-jelenség kialakulását azzal tudja a leginkább megakadályozni, ha a gyermeke helyett elsősorban a férjéhez, az apához kötődik; tehát nem téríti el a gyermeket az apához való kötődéstől, nem áll az apa és a gyermek közé.

"az állam tök logikus módon szorgalmazza az adózók gyermekvállalását az USÁ-tól Svájcon át Mongóliáig?:)"

Engem meg az nem hat meg, hogy az államnak mi a nyűge. Jóindulatúan szorgalmazza az állam a gyerekvállalást? Nem, sőt saját bevallása szerint semmi egyéb nem érdekli, mint az adóbevételek.
Miért nem a nagyvállalkozóktól szed be elég adót? Miért az egyszerű állampolgárok, a kisemberek adójára fáj a foga?

Egy takarítónő egyszer azt mondta, minden nő gondolja meg szülés előtt, mennyi gyereket vállal, és csak annyi gyereket szüljön, amennyit egyedül is képes felnevelni. Mert a nő a váláson kívül is egyedül maradhat; a férfival bármi történhet, baleset, betegség, lerokkanás, halál, és a nő nagyon könnyedén találhatja magát abban a helyzetben, hogy egyedül kell gondoskodnia a gyerekeiről.
Ez az egész történelem folyamán így volt, a férfiak mindig elég könnyen haltak, háborúban, harcokban, utazásokban, balesetekben, és nagyon sok nő kényszerült arra, hogy egyedül gondoskodjon a gyerekeiről.

A felelősségteljes hozzáállás a gyerekvállaláshoz pontosan az, amit a takarítónő mondott (aki három gyereket nevelt fel egyedül).
Az állam erre ösztönöz? Nem.
Az állam arra blazíroz, hogy az emberek jobban bízzanak az állami gondoskodásban, mint a saját józan eszükben, és úgy álljanak hozzá a kérdéshez, hogy nem baj, ha egyedül kell felnevelni a gyereket, majd az állam segít!
De hát mi az állam: házastárs? Az ember lánya az államnak szül?
Nagyon perverz, romlott gondolkodás ez.
Teljesen mindegy, hogy az állam mit mond, nem kell törődni vele. Ha az államnak gyerekek kellenek, akkor szüljön magának gyerekeket és nevelje fel őket.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.10.01. 10:41:38

@annamanna:

Azt hiszem, ennek az egymás mellett elbeszélésnek a továbbiakban nincs értelme, de udvariasságból még válaszolok a kérdéseidre.

"Mit írtál?"

Betűről betűre láthatod a kommentjeimben, úgyhogy nem írom le újra.

"Milyen elvárásaim abszurdak? Hogy működnek a dolgok?"

Abszurd, hogy elvárod, majd az állam szül magának gyerekeket vagy lemond bármilyen érdekéről. A dolgok érdekvezérelten működnek, nem pedig úgy, hogy te kitalálod, hogy nincs szükség államra, és akkor majd így is lesz.

"Miért járnánk mindketten rosszul, ha reagálsz?"

Azért, mert nem kívánok teljesen off és értelmetlen mondatokat minősítgetni, egyrészt azért, mert számomra kidobott idő és energia, neked meg nem szolgál épülésedre.

"Ha a cikk nem érdekel, miért írsz alá kommentet?
Ha a cikk nem érdekel, csak én érdekellek, miért érdekellek? Még zavarba jövök :)"

Nem kell zavarba jönnöd. Általában akkor írok kommentet, ha vitatni akarom valakinek az álláspontját. A cikkhez nincs érdemi hozzáfűznivalóm, ellenben több kommentelő állítására is reagáltam, ami csomó más esetben is így szokott lenni. Ebben semmi személyes nincs, mert engem leginkább csak az állítások érdekelnek.

"Miért sajnálod?"

Tudod, ez egy udvariassági formula, ami azt fejezi ki, hogy az érdektelenségem nem akar sértő lenni, pusztán így érzek.

"Kit érdekel, hogy téged mi érdekel?"

Szerencsére sok embert, de ez nem tartozik ide.:)

"Miért nem azzal foglalkozol, ami érdekel?"

Te kezdtél számon kérni ezzel kapcsolatban - mit és miért tartok offnak -, én pedig elmagyaráztam, hogy azért nem foglalkozom a kisregényekben kifejtett dolgaiddal, mert nem érdekelnek. Erre megkérdezed, hogy miért nem foglalkozom azzal, ami érdekel.:D

"De akkor miért írsz egy olyan blogra kommenteket, aminek az a neve, hogy Pán Péter stop? Tehát ami maximálisan erre a jelenségre koncentrál?"

Mert oda írok kommentet, ahova jónak látom, azokra a kommentekre reagálva, amelyekre kedvem tartja.

"Engem érdekel, mert érthetőbbé teszi az emberi viselkedést."

Ehhez nem kell jelenségeket kitalálni, mert ez az "akinek kalapács van a kezében, minden falban szöget lát" tipikus esete lesz a kizsákmányoló egyháztól a természetes államérdek meg nem értéséig.

"Egy fityiszt. Semmi közöm az államhoz, nem én termeltem ki. Én csak alattvalója vagyok az államnak, nem a kitermelője. Ha téged leképez, mert te termelted ki, az a te bajod."

Mi, magyar társadalom termeltük ki hosszú évtizedek alatt ezt az államot. Ha tényleg annyira ismerni véled/szeretnéd a magyar társadalmat, pontosan tudod, hogy nem magától keletkezett a paternalista állam a fejünk fölé, ahogy a kádári nosztalgia is létező társadalmi jelenség. Ezért írtam, hogy dobálózhatsz azzal, hogy tojni kell az államra, de a népet, amely ezt az államot kitermelte és fenntartja, nem fogod tudni lecserélni.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.10.01. 10:50:24

@annamanna:

"Miért nem a nagyvállalkozóktól szed be elég adót? Miért az egyszerű állampolgárok, a kisemberek adójára fáj a foga?"

Ez mondjuk színtiszta demagógia. Nem tudnád annyit adóztatni a nagyvállalkozókat, hogy azok itt is maradjanak - ugyebár, ha túl nagy az adóprés, bolondok lesznek itt adózni vagy bevallani a jövedelmet -, de ki is váltsák egy több milliós keresőréteg adóit. Minél szélesebb az adózók rétege, annál kevésbé kell gyötörni/elüldözni szűk rétegeket. Egyszerűen nem tudod kiváltani az adózók újratermelését gyerekek és/vagy óriási számú dolgozó bevándorló nélkül. De mivel te eldöntötted, hogy az állam forduljon fel, ezért szerintem erről sincs értelme beszélgetni a továbbiakban.

annamanna 2015.10.02. 05:28:24

@Mj: "Abszurd, hogy elvárod, majd az állam szül magának gyerekeket vagy lemond bármilyen érdekéről."

Mi vagy te, Állam Védelmi Hatóság?
Mi közöd van az államhoz, amiért a védelmedbe veszed egy teljesen semleges témánál, egy ismeretlen kommentelővel szemben is?

És amit írok, az abszurd? Hát remélem, hogy te helyettem is szorgalmasan szültél már egy tucat purdét az állam számára! Csak hogy teljesítsd honleányi kötelességedet! Nagyon helyesen cselekszel, nevelgesd őket szorgalmasan, hogy majd kitermeljék az én nyugdíjamat! Vésd jól az eszükbe, hogy azért születtek meg, hogy szorgos munkával nyugdíjat termeljenek!

Ja, hogy nem? Ja, hogy egyetlen gyereked sincs?

Egészen biztos, hogy nincs, mert akinek van, az annak örül, ha némi receptet vagy cicás videót megoszthat a neten, nem ér rá számára full érdektelen blogokban tök ismeretlen kommentelőket vegzálni azzal, hogy az államnak joga van a gyerekekhez, mert ez milyen racionális elvárás már.

Neked egy gyereked sincs, de képes vagy MÁSOKTÓL számon kérni, hogy hogyhogy hogyhogy nem veszik komolyan az állam iránti szülési kötelezettségeiket.

A te logikád elég hasonló ahhoz a nőhöz, akibe pár éve futottam, aki arról írt, hogy a magyar nők rasszisták, ha nem cigány gyerekeket akarnak örökbe fogadni, mert cigányokat KELL örökbe fogadniuk!

Közöltem vele, hogy mivel a gyerek a szex következtében születik meg, tehát az ember lánya annak a gyerekét neveli szívesen, akivel szívesen szexel is, ebből következően ő maga nyilván szeret cigányokkal szexelni, ha ennyire pörög a roma témán; ugyan árulja már el, eddig hány roma szexpartnere volt?

Ezen megsértődött, igazán nem tudom, mi oka volt rá - ha ő kizárja a roma férfiakat (és nőket!) a szexpartnerei köréből, akkor ő egy rasszista fajgyűlölő, nemdebár?

Te nagyon hasonlóan okoskodsz, mint a fenti nő.

Vajon mi okod lehet a hipokrita szemforgatásra?
Talán te magad haszonélvezője vagy az állami pénzszivattyúnak? Talán tudod, hogy lehet hasznot húzni abból, hogy az állam pénzt és energiát szed el az alattvalóitól?

"A dolgok érdekvezérelten működnek, nem pedig úgy, hogy te kitalálod, hogy nincs szükség államra, és akkor majd így is lesz."

Nem én találtam ki, hogy nincs szükség államra. Ezt már elég sokan megfogalmazták. És tudom, hogy így is lesz - majd ha Jézus visszajön. Onnantól kezdve nem lesznek a földön államok, egyetlen állam sem lesz, az államok helyett Isten fog uralkodni.
Amíg ez nem történik meg, addig persze maradnak az államok, vagy épp váltják egymást. Ha összeomlik egy állam, máris ott a következő, mint ahogyan most pl az Iszlám Állam kibújt a földből. Ha az emberek elfutnak az IÁ elől, csakis más államoktól remélhetnek védelmet, Tehát ez egyelőre így van, de hamarosan másképp lesz (remélem).

"érdektelenségem nem akar sértő lenni, pusztán így érzek."

Elég hosszasan vagy érdektelen. Ha ilyen hosszan írsz arról, ami számodra érdektelen, milyen lehetsz akkor, ha még érdekel is valami?

"Mert oda írok kommentet, ahova jónak látom, azokra a kommentekre reagálva, amelyekre kedvem tartja."

Na de miért pont rám támadt gusztusod? Miért nem Pán Péterre?

" "akinek kalapács van a kezében, minden falban szöget lát" tipikus esete lesz"

Jó, tegyük fel, hogy így van. Mi az én kalapácsom? És mi a szög? És mi az, ami nem szög? És miért nem az? És ha nem szög, akkor micsoda?

"Mi, magyar társadalom termeltük ki hosszú évtizedek alatt ezt az államot."

Tehát ti termeltétek ki a magyar államot. Én nem tartozom közétek, mert én nem termeltem ki. Ti elég öregek lehettek. Mire én megszülettem, a magyar állam már majdnem ezer éve létezett, nincs közöm a kitermeléséhez.

"nem magától keletkezett a paternalista állam a fejünk fölé"

A te érvelésed ugyanolyan nárcisztikus dölyfről tanúskodik, mint amikor a farkas azzal vádolja a bárányt, hogy ő, a farkas azért gonosz, mert a bárány megvadította.
Csakhogy nem a bárány vadította meg a farkast. A farkas magától gonosz, nem a bárány miatt!
Te talán a farkas emlőit szipákolod, de én nem. Engem az államfarkas nem táplál. Nem tehetek mást, minthogy elviselem, és remélem, hogy eljön az idő, amikor a Jó Pásztor elkergeti a farkast a birkanyáj mellől.

"a népet, amely ezt az államot kitermelte és fenntartja, nem fogod tudni lecserélni"

A nép nem az állam.

"Ez mondjuk színtiszta demagógia."

Ó, hát persze hogy az. A Legnagyobb Magyar Demagóg pedig nyilván Horváth András, aki megpróbálta felhívni a figyelmet arra, hogy nagyvállalkozók mennyi adót lopnak el.
Itt pedig egy Angol Demagóg beszél: www.youtube.com/watch?v=liDrs2OeoB0

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2015.10.02. 11:34:28

@annamanna:

Szerinted a fenti kommentednek mi értelme van?

Másrészt hogy jössz ahhoz, hogy kitaláld, milyen családom van, vagy hogy van-e egyáltalán gyerekem? Semmi közöd hozzá, amíg én nem kezdek róla beszélni. Márpedig nem fogok.

Alapvetően is félreértesz, mert én szimplán az állam logikáját mint egyszeregyet magyarázom, és senkit nem kívánok gyerekvállalásra ösztönözni, mivel semmi közöm hozzá.

A magam részéről a témát lezártam, tök fölösleges veled bármiről kommunikálni, mert valami Messiás váró anarchofeminista vagy, aki elvan a saját kitalált kis világában, viszont egyre inkább kezdesz személyeskedni, ergo sem meggyőzni, sem normálisan beszélgetni nem lehet veled. Máshol éld ki a frusztrációidat, ha lehet, én ebben nem leszek partner, és valóban, amit érdemesnek tartottam leírni, azt leírtam, a többire se időm, se kedvem, se energiám.

annamanna 2015.10.02. 21:43:00

@Mj: Mi értelme van annak, hogy nem érted, mi a Pán Péter jelenség, és nem is akarod megérteni?
De azért mégis ide kommenteltél?
Mi értelme van annak, hogy ha téged egyáltalán nem érdekel a blog témája, csak az állam érdekvezéreltsége, mégis itt vitatkozol erről, egy olyan blogban, ami a felnőtté válásra összpontosít, és picit sem az állam érdekvezéreltségére?
MI értelme van annak, hogy ha válaszolok a szövegedre, akkor annak nem látod semmi értelmét?

Az ilyen birkákat roppantul szereti Állam Bácsi, aki pásztornak adja ki magát, de majd eleped a friss birkapöriért.

"Másrészt hogy jössz ahhoz, hogy kitaláld, milyen családom van, vagy hogy van-e egyáltalán gyerekem? Semmi közöd hozzá, amíg én nem kezdek róla beszélni. Márpedig nem fogok."

Cicám, ezzel kezdted a kommentelésedet:

"Az más kérdés, hogy - amíg nincs belőle károm - nyilván magasról teszek rá, hogy az én házasságomról vagy majdan megszülető 3-4 gyerekemről mit gondol XY államtitkár vagy miniszterelnök."

Tehát te magad kezdted azzal, hogy nincs gyereked.
Még csak találgatnom sem kellett, mert te magad közölted, legelőször is ezt tartottad fontosnak leírni.

A férjedet máshol is megemlítetted: "Engem nem érint és jelenleg nem is érdekel a Pán Péter jelenség. Például nem gondolom, hogy kizsákmányolna az egyházam, mivel annyi pénzt adok nekik, amennyit én gondolok, továbbá azért is én vagyok felelős, hogy mit hiszek. A házasságom is egyenrangú kapcsolaton alapszik, úgyhogy tőlem teljesen idegen az, amit boncolgatsz, éppen ezért sem leszek ebben megfelelő vitapartner."

Még azt is közölted, ki a kedvenc költőd.
De te aztán nem fogsz beszélni!
Hát igen, az ilyen drága kis juhocskákat nagyon szereti ám az Állam Bácsi! (Bekapni, megrágni, kiköpni).
Jól terelhetők.

Azt tanácsolom neked, ne 3-4 gyereket szülj, hanem 3x4-et, csak hogy minél több adót termeljenek ki az érdekvezérelt Állam Bácsinak. Tudod, helyettem is :)
Valakinek csak be kell pótolni a kiesést, na meg ugye azoké az ország, akik teleszülik!

De van ám itt még fejlődési lehetőség, a gyerekbiznisz az állami adóbevételnek csak egy része. Van, aki azt is kitalálta, hogyan lehetne a szexből is a legtöbb adót kinyerni!

Úgyhogy figyelj, mert Állam Bácsi hamarosan ezt az ötletet is felvetheti hivatalosan (mint ahogy a megabájtonkénti 150 forintos netadót).

Tehát az ötlet olyan nagyszerű, amilyen egyszerű: 18 éves korban minden leányzónak bárcát kell adni, ettől kezdve az állam lotyójának számít MINDEN NŐ, és minden egyes szexuális együttléte után ADÓZIK!
Fantasztikus lehetőségek vannak ebben, csak gondold meg!
A férfiak pedig a járulékos költségeiket (mint virág, vacsi stb) leírhatják az adójukból!

Úgyis ez a nők LEGFŐBB HIVATÁSA, hát de nem?

A nő helye a konyha meg a hálószoba!

Mennyi befizetett adópénz jönne össze ebből, amit az állam még vígan ellophatna!
Mert nehogy már a kórházakra költse, hát Margit, nóóóórmális?
Az adót egészségügyre költeni, amikor azt el is lehet lopni?

Csak meg kell nézni az Emberi Erőforrás Minisztert, milyen ártatlan, bamba birkaképe van! Lefogadom, az ezer kopt családot is úgy mentette át Egyiptomból, hogy egyesével úszott át velük a Földközi-tengeren, a menekülteket a foga között tartva! Érthető, hogy a sok úszás miatt nem ér rá olyan apróságokkal foglalkozni, mint egészségügy, oktatás, szociális szféra.

Higgyél el nekik mindent, mert ők jók, és minden, amit mondanak, az igaz. Földöntúli boldogság lehet, ha közülük az egyik félisten, mint mondjuk Novákné államtitkár asszony rádmosolyog és barackot nyom a fejedre.