Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Gonoszságkutatás és világértelmezés

Hová bújt a (kis)ördög?

2015. június 16. - panpeterstop

Zimbardo nyomán nézzük meg hogyan válhatnak az emberek helyzetek hatására gonosszá!

horror-766261_1280.jpg

 

AMIKOR A MATYÓRÓZSÁK IS ELHERVADTAK - mert mindenki kussolt...

Mezőkövesdi származású vagyok, mondjuk úgy, hogy matyólány. Már a bölcsőben is matyó mintával volt kihímezve a takaróm, matyórózsák nélkül egy tapodtat sem tettem meg, ugyanis szinte mindenki érintett volt a helyi népművészetben, amely egyben megélhetési forrást jelentett a három Bükkaljai település lakosait képező matyóságnak: lányok-asszonyok matyórózsát rajzoltak sablonokra; matyórózsát festettek hímes tojásra, porcelánra, ládikára; ezt hímezték búzakalásszal, pipaccsal vagy tulipánnal variálva terítőre, vállkendőre, babaruhára, könyvjelzőre, szoknyára, papucsra, mellényre és kalapra; a férfiak pedig a matyó népművészeti portékák szállításával foglalkoztak. Enyhe túlzással Matyóföldön még a csapból is matyórózsa folyik, ezen a helyen totyogó baba első szava is ez és a matuzsálem is ezt kéri a szemfedőjére díszül.

Nagymamám, aki természetesen nyakig benne volt a matyó-bizniszben sokat mesélt népviseletünkről, a ruhák, használati tárgyak elkészítéséről és népszerűvé válásáról. Megtudtam, hogy hungarikumunk (márpedig miért ne lehetne annak nevezni?) sokat köszönhetett a városban lakó maroknyi zsidóságnak, főként azoknak a kereskedőknek, akik révén a tősgyökeresek hozzájutottak a szükséges alapanyagokhoz, a meggyszín és óarany selymekhez, a pántlikákhoz a legnehezebb időszakokban is, és közvetítő kereskedelmi és marketing tevékenységet is végeztek, széles körben is ismertté tették a matyó népművészetet. A második világháború alatt pedig egy-kettőre eltűntek a „süllyesztőben". Minden a híres germán precizitás szerint és hatékony magyar kivitelezéssel haladt Matyóföldön is: először jött a gettósítás, amelyről korabeli dokumentumok is tudósítanak: „Mindezt a Mezőkövesdi Újság című lap a lezárt terület körüli helyzetjelentésekkel, az izraeliták „hivatásszerűen űzött erkölcs és nemzetmételyező munkájának” részletezésével, valamint a gazdasági „őrségváltás” szorgalmazásával igyekezett a közvélemény által nemcsak elfogadtatni, hanem támogattatni is." (A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája). Majd jött a vagonírozás és a haláltáborok. Nincs tudomásom arról, hogy bárki bármilyen módon fellépett volna kövesdi zsidóság elhurcolása ellen (bár attól, hogy én nem tudok róla, ne adjuk fel a reményt, hogy lehettek ott is Slachta Margitok és Wallenbergek). A matyórózsák valószínűleg ekkor elhervadtak.

matyo.jpgMatyóhímzés minden mennyiségben

A GONOSZSÁG NYOMÁBAN

Sokat foglalkoztatott holokauszt-történeti és holokauszt-oktatással kapcsolatos tanulmányaim során az, hogy miért volt annyi passzív, közönyös szemlélő és a törvény szavát vakengedelmességgel teljesítő szervilis kisember a vészkorszakban. Kicsit elszomorító volt szembesülni a nemrég elhunyt magatartáskutató Kopp Mária társadalmi jólétről szóló vizsgálatának eredményéről , miszerint arra a kérdésre, hogy: segítenének-e önnek az emberek, ha rászorulna? tízből nyolc interjúalany nemmel válaszolt. Elképzelhető hát, hogy a helyzet ma sem alakulna másképp?

Dr. Kovács Mónika szociálpszichológus, az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Holokauszt és Társadalmi Konfliktusok Programja vezetője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy  a fiataloknak érdemes lenne egy kicsit szociálpszichológus módon gondolkodni, eltöprengeni azon, vajon miért volt olyan az egykori társadalom amilyen, miért pont úgy viselkedtek az emberek a különböző korokban, amely segíthet nekik a mai társadalomban való eligazodásban, hogy jobban megértsék a történelmet és azt a világot, amiben élnek. Töprengjünk el egy kicsit most azon, hogy miért válhatnak rossz helyzetben jó emberek gonosszá!

AMIKOR A HELYZET A SZEMÉLYISÉGET FELÜLÍRJA - A Lucifer-hatás

A második világháború borzalmainak gyökerét kutatva pszichológusok és  szociálpszichológusok a gonoszság nyomába eredtek, hogy feltárják miért viselkednek máshogyan bizonyos körülmények között  azok az egyének és csoportok, akik általában emberségesek. 

A napokban hazánkba is ellátogató Philiph Zimbardo-t, a szicíliai felmenőkkel rendelkező híres amerikai szociálpszichológust sem hagyja régóta nyugodni e jelenség. Az 1971-ben végzett hírhedt, etikailag vitatott börtönszimulációs kísérlete nyomán a „gonoszságkutató" arra a következtetésre jutott, hogy a résztvevők belső személyiségi adottságaival ellentétben az adott szituáció az, ami meghatározza viselkedésüket. A „börtönjátékban" több, előzőleg megvizsgált és testileg-pszichésen teljesen rendben talált, a nagy presztízsű Stanford Egyetemre járó hallgató vehetett részt: ők lettek a börtönőrök és a rabok az egyetem börtönnek berendezett részében. Az őröket alakítók minden szükséges kellékeket megkaptak (gumibot, egyenruha) ami a szerephez kellett, hogy az adott esetben ők legyenek a hatalom szimbólumai. A rabokkal is ugyanúgy jártak el, mint egy teljesen hiteles környezetben, például megfosztották őket civil ruháiktól, rabruhát kaptak, nevüket elvették,  számokká lettek lealacsonyítva. Az fogva tartók feladata mindössze annyi volt, hogy ne engedjék megszökni a rabokat, ennek ellenére mindenki legnagyobb meglepetésére feladatot a rabtartók (akik ne feledjük, hogy Stanford-os diákok voltak!)  túlteljesítették,  komoly problémákat előidézve. A kísérletet mindössze 6 nap után, a tervezett időtartamnál jóval hamarabb abba kellett hagyni, mivel olyan helyzet állt elő, amely veszélyeztette a rabok testi-lelki egészségét, sőt, maga Zimbardo is - akit egyébként a ma élő leghíresebb szociálpszichológusként tartanak számon - azon kapta magát, hogy börtönigazgatóként kezd viselkedni, a szerepe elkezdett uralmat venni rajta, nem volt már tárgyilagos megfigyelő. Az őreim öt nap alatt kikezdték a rabokat: állatként bántak velük, hasonlóan, mint az Abu Ghraib-i botrány során - emlékszik vissza Zimbardo a szadistává lett őr szerepével azonosulókról és a traumán átesett foglyot eljátszók egyetemistákra. A börtönszimulációs kísérlet részleteit és a témában összegyűjtött tapasztalatait a neves szociálpszichológus A Lucifer-hatás: Hogyan és miért válnak az emberek gonosszá? című könyvében összegzi. 

https://www.youtube.com/watch?v=3XN2X72jrFk

A GONOSZ SZEMANTIKÁJA

Senki nem hiszi azt, hogy amit tesz, az gonosz lenne, az emberi agy mindent képes racionalizálni - nyilatkozta Zimbardo B. Simon Krisztiánnak adott interjúban, majd rátért Hitlerre is,  és felhívta a figyelmet Mein Kampf előszavára, amelyben azt írta az egykori Führer, hogy a zsidókérdés megoldásával olyan feladatot lát el, amit isten ruházott rá. A szociálpszichológus szerint tehát nem hagyhatjuk figyelmen kívül  gonosznak a szemantikáját, jelentéstartamát.  Stanley Milgram szociálpszichológus 1961-es kísérletét idézte ennek alátámasztására, amelyben 1000 átlagos emberek vettek rá arra, hogy halálos áramütést adjanak másoknak, mondván, hogy az áramütések arra szolgálnak, hogy a rájuk bízott embereknek utána jobb legyen. Rövid időn belül kiderült, hogy amennyiben a kísérlet vezetője vállalja a felelősséget, a normális emberek kétharmada (65%) potenciális gyilkossá válik tekintély parancsára. 

7  társadalmi folyamat, ami zsírozza a gonosz csúszós lejtőjét - Zimbardo elképzelése szerint:

1. Gondolkodás nélkül megtenni az első lépést 

Amikor a megszokottól eltérő helyzetbe kerülünk, meglévő sémáinkra többé nem tudunk számítani, nekünk kell a helyzetet értékelni és kidolgozni, kigondolni mi a teendőnk. 

2. Mások elembertelenítése

Hannah Arendt, filozófus-politológus a rossz banalitását elemezve arra a következtetésre jut, hogy valójában nem is tudja meghatározni mi a radikális rossz,  de úgy látja, valamiképpen ahhoz a jelenséghez van köze, amikor az emberek, mint emberek fölöslegessé válnak: "nem arról van szó, hogy eszközként használják őket valamilyen cél eléréséhez – ez emberi lényegüket érintetlenül hagyja, csupán emberi méltóságukkal ütközik –, hanem arról, hogy mint emberi lények válnak fölöslegessé.”

3. Egyéniségvesztés

 A börtönkísérlet például jól példázza  ezt:  a rabokat megalázták, számokká alacsonyították, az őrök pedig  a hatalom és névtelenség szimbólumaivá váltak. Az őröknek a névtelenség hatalmat adott arra, hogy a rabokkal szinte azonnal szadista visszaéléseket és abúzusokat kövessenek el. Több kultúrában a harc előtt a katonák megváltoztatják külsejüket, például befestik arcukat, egyenruhát vesznek fel. Vizsgálatok igazolták, hogy az efféle álarcok, öltözetek a névtelenség hatalmat adják a kegyetlenkedésre és a kínzásokra.

4. A személyes felelősség diffúziója 

Minél több a résztvevő, a kívülálló bámészkodó vagy a szemtanú egy adott helyzetben, annál inkább megoszlik a felelősség és kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyikük a csoportban rászánja magát a helyes lépésre: a szaknyelv ezt nevezi bámészkodó hatásnak (angolul: bystander effect).

5. Vak engedelmesség a hatalomnak

A történelem számos példát szolgáltatott az alcím alátámasztására,  melyek közül Zimbardo  a hírhedt Jim Jones tiszteletest hozza fel példának, akit a halál angyalának nevez. 912 amerikai állampolgár lett öngyilkos vagy gyilkolta meg családtagjait és barátait a guyanai dzsungelben 1978-ban vakon engedelmeskedve a szektavezérnek. 
Jim Jones, a halál angyala Jim Jones, a halál angyala

6. A csoport normákhoz való kritikátlan igazodás - magyarul: ha én kútba ugrom, te is?

Egy érdekes rövidfilm, mely segítségével könnyen megértjük mit is jelent ez: 

https://www.youtube.com/watch?v=AFcoih3zybY

7. A gonosz passzív eltűrése közöny vagy be nem avatkozás által.

A Pszichoblogon Szabó Elvira Van kiút az áldozat szerepből című bejegyzésében frappánsan összegzi Zimbardo gonoszságkutatásainak esszenciáját: "három emberből kettőről, tűnjön bármilyen civilizáltnak, bizony „lefoszlik a kultúra”, tehát olyat is megtesz, amit maga sem gondolna, ha egy szituációban embertársát alacsonyabb rendűnek értékeli, ha csoportnyomás hatása alá kerül, vagy egy tekintély várja tőle az engedelmességet, esetleg ha úgy érzi, tettei következményeitől megvédi az anonimitás."

A HŐSIESSÉG A GONOSZ ELLENSZERE

Zimbardo hangsúlyozza a szituációs tudatosság birtoklásának fontosságát, amely nem mást jelent, mint hogy legyünk tisztában azzal, hogy a helyzetek, a csoportok és egyáltalán más emberek igen masszívan hatnak a viselkedésünkre.

Fel kell készülni arra, hogy egy új szituációba eldöntheti, hogy:

1. gonosztevők leszünk: csalunk, lopunk, hazudunk, erőszakoskodunk.

2. a gonoszság bűnét azáltal követjük el, hogy nem cselekszünk.

3. a harmadik úton hősök leszünk. Következő bejegyzésünkben ezt az utat járjuk körül Zimbardo Hősök Tere nevű kezdeményezése kapcsán. 

Zárásként szerepeljen a veterán szociálpszichológus egy TED-konferencán elhangzott zárómondata: "A hősiesség a gonosz ellenszere ... A gyereknek azt kell gondolnia, hogy ő egy hős, aki arra vár,  hogy a megfelelő szituációba kerüljön, és hősiesen cselekedjen. Most az egész életem elfelé mozog a gonosztól, amiben benne voltam gyerekkorom óta, a hősök megértése felé."

 


Philip Zimbardo, 81 éves, Stanfordi professzor Philip Zimbardo, 82 éves, Stanfordi professzor szerint hősiesség kulcsa két dolog: "Cselekedned kell, amikor mások passzívak! Társadalom-központúnak kell lenned, nem énközpontúnak!"

További érdekfeszítő Zimbardo-s bejegyzéseket találhatsz még a blogon:

http://panpeterstop.blog.hu/2015/06/22/mar_nem_vedett_ferfiak_jon_a_ferfihiany

http://panpeterstop.blog.hu/2015/06/27/keszulj_te_is_lehetsz_vasember_amerika_kapitany_in_real

http://panpeterstop.blog.hu/2015/10/03/hosok_tere_konferencia

Ha tetszett ez a cikk, Facebook-on is csatlakozhatsz!

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr637665908
Nincsenek hozzászólások.