Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Neked vannak roma barátaid?

2015. április 09. - panpeterstop

Tegnap, április 8-án volt a Nemzetközi Roma Nap. Az esemény kapcsán mindenképpen szerettem volna egy bejegyzést írni, de aznapi halaszthatatlan teendőim miatt ez mára csúszott.

gipsy-604214_1280

A weben az alkalom apropójából számos érdekes írásra lehet bukkanni, melyek közül számomra az egyik legérdekesebb a világhírű író, Salman Rushdie A bűn a miénk című esszéje volt: http://magyarnarancs.hu/lelek/az-igazi-bun-a-mienk-94378 

A Nobel-díjas íróval nem tudom felvenni a versenyt, ezért gyakorlatiasabb stílusban inkább csupán egyetlen kérdést szeretnék feltenni, amire várom a válaszokat, kommenteket egy-két szóban vagy akinek van kedve, bővebben is:

NEKED VANNAK ROMA BARÁTAID?

A következő bejegyzésemből megtudhatod, hogy nekem vannak-e...

És még valami: a CFCF Alapítvány videója is kihagyhatatlan!!! A Roma Nap alkalmából kipróbáltak a rejtett kamerás empátia-tesztet.

Az egész csak egy perc: https://www.youtube.com/watchv=YZKI6ffOWDc&feature=youtu.be

Ha tetszett ez a bejegyzés, iratkozz fel a hírlevélre (küldj egy emailt a dorniko@gmail.com-ra a következő szöveggel: "Hírlevelet szeretnék"), hogy értesülj a legfrissebb bejegyzésekről! Pánpéterstop Facebook-on is csatlakozhatsz és tetszésedről biztosíthatsz úgy, hogy nyomot hagyhatsz egy lájkkal!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr117665878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Henrietta Adravecz 2015.04.09. 16:33:27

Most elsőre nem ugrik be, hogy lenne. Ismerős van, de barát az sokkal kevesebb...nem, nincs roma barátnőm.

Judit Becsjanszki Blatniczky 2015.04.09. 16:46:55

Igen! Nem is egy! Az igazat megvallva a legjobb barátaim a faluból romák. Annyit röviden még leírnék, hogy soha az életben nem gondoltam volna, hogy így lesz. Mindig féltem a romáktól. 5 évvel ezelőttig, míg be nem kerültem egy olyan keresztyén gyülekezetbe, ahol a tagok nagy része roma.Eltűnt köztünk minden etnikai különbség, miért? Inkább kiért. Jézus Krisztus a közös pont,az életünkben, az ő nevére eltűnik minden különbség, leomlik minden fal ami valaha emberek között emelkedett.

Márkusné Fehér Mária 2015.04.09. 18:01:30

Igen,vannak! Külön világ az övéké! A művészetük egyenesen bámulatba ejtő. Hallatlanul fogékonyak és kreatívak, ja és hűségesek! Szeretem őket!

Nagy Teodóra 2015.04.09. 19:17:17

Az egyetemen több romával is megismerkedtem, jó viszonyba vagyok velük. Szorosabb kapcsolatot egy lánnyal ápolok. Az egyik legrégebbi családi barátaink közül a férj roma származású, és roma gyerekeket fogadtak örökbe. Ezek a kapcsolatok nagyon értékesek számomra. Szüleim révén szerény körülmények között élőket is ismerek. A legnagyobb probléma itt nem a származásukkal van, hanem a szegénységgel. Azok a magyarok, akik hasonló szegénységben élnek, nagyon hasonló problémákkal küzdenek.

Jony Kammer 2015.04.09. 19:44:39

Van egy-két ismerősöm, de barátaim nincsenek..

Kiti Schweigert 2015.04.09. 20:01:16

Több roma ismerősöm is van, személyesen nem igazán ismerem őket...

Ibolya Sóstainé Márfi 2015.04.09. 20:32:51

Igen. Életem egyetlen, igazi barátnője, akivel gimnáziumi éveink óta " testvérek " vagyunk, még ha az utóbbi években nem is gyakran találkozunk. Hiányzik is. Ehhez képest lazább barátság, ismerősség, közös munka sokakkal összeköt minden korosztályból - az emberi értékek, a hátrányos helyzet felvállalása, a leküzdése! és annak segítése! miatt. Az együtt élés és kölcsönös megbecsülés gyermekkoromra nyúlik vissza, ahol én is hallgathattam még dr. Eperjessy Ernő Égig érő almafa c. kötetének cigány mesélőit is.

Bereczki Enikő 2015.04.09. 20:55:34

Jó hallani, hogy egyetemen is egyre több roma hallgató van! Szerintem is hasonló problémákkal küzdünk, s a tradíció is van amikor megnehezíti ezt.

Szilvia Búza 2015.04.09. 21:11:41

Igen! Van egy roma barátnőm, akivel 15 éve ismerjük egymást, és akivel 5 évig együtt is laktam egy albérletben, és --bár már külföldön él-- a mai napig nagyon jó barátnőm maradt! :)

Bereczki Enikő 2015.04.09. 21:16:52

Kedves Ibolya Sóstainé Márfi! Nagyon hálás vagyok a kommentért! dr. Eperjessy Ernő kötét nem ismerem, de felkeltette érdeklődésemet...

Bereczki Enikő 2015.04.09. 21:18:49

Kedves Szilvia! Nekem is van kivándorolt roma ismerőseim és barátaim. Úgy látszik gyakori a jelenség. Mióta elköltöztek hallottál a barátnődről? Sikerült megvetnie lábát idegen földön?

Bereczki Enikő 2015.04.09. 21:19:23

Ami késik, nem múlik...:)

Szilvia Búza 2015.04.09. 21:22:32

Szerencsére rendszeresen hazajön, majdnem 2 hetente. Nagy honvágya van, de a megélhetés és anyagi céljai miatt kénytelen még egy ideig külföldön munkát vállalni.

Anna Rózsa 2015.04.09. 21:30:50

Nekem több nagyon kedves és tisztességes, értelmes, tehetséges roma ismerősöm és barátom van....példa értékű számomra, ahogy a gyermekeiket szeretik, ill. amilyen erős bennük a család iránti elkötelezettség....érdemes lenne sok erőt és pénzt, több áldozatot hoznia a társadalomnak a romák felzárkóztatására...hosszú távon az egész társadalom sokat tudna profitálni belőle. Előítéletek nélkül :)

Kitti Egri 2015.04.09. 22:48:46

Igen. Van egy házaspár, akikkel együtt szoktunk néha önkéntes munkában részt venni, nagyon kedvesek és nyitottak, őket a barátaimnak tartom. :)

Sára Üveges 2015.04.10. 11:21:01

Inkább ismerőseim vannak, barátaim (még) kevésbé. De akiket ismerek, nagyon szeretetreméltó, melegszívű személyek. Sokszor úgy érzem, hogy a kulturális különbségek jelentik a legnagyobb akadályt abban, hogy barátokká váljunk (oktatásról, nők iskolázottságról vallott nézetek, gyermeknevelési módszerek eltérése, stb). De ha van közös nevező, például a hit, akkor sokkal könnyebb átlépni ezeken.

Nikoletta Lénárt 2015.04.19. 20:14:05

Nekem több személyes tapasztalatom is van. Néhány szitu: Egyik barátnőm csak kb. félévi ismertség után mondta, hogy egyébként ő roma. Nekem eszembe sem jutott a bőrszínével foglalkozni, nem is olyan feltűnő; de így, hogy mondta, tényleg látni rajta. Ahogy ő hozzááll a munkához, az erkölcsi kérdésekhez, az példaértékű. Ezt a hitének köszönheti, mert korábban együtt züllött az osztálytársaival. Máig emlegeti, hogy ha akkor nem sodródott volna az árral, akkor hány dolog lenne most egyszerűbb. Vele rendszeresen eltűnődünk, hogy mennyire más kultúrát láttunk otthon, és mennyire más magyarázatokat kaptunk a szüleinktől az élet kérdéseire. Pedig ő ahhoz képest egész konszolidált családban nőtt fel. Van több olyan roma család is az ismeretségi körömben, ahol szintén a hitük eredménye, hogy jó körülmények között élnek, erkölcsi értelemben is. Olyan szerethető, ahogy harsányan tudják kifejezni az örömüket, és mindent olyan teljes erőbedobással csinálnak! Én ennek pont az ellentéte vagyok. Gyerekként féltem is ettől a harsány jókedvtől, amit például az utca végén lakó cigányoktól láttam, de felnőttként rájöttem, hogy ez a kultúrájuk része, és tulajdonképpen jó dolog. Egyszer egy közös mosogatás alkalmával azt mondtam egy roma anyukának: "Szerintem az értékes a roma kultúrában, hogy összetartanak. Nézd meg a magyarokat: olyanok, mint a vederbe dobott rákok; mire egy kimászna, a többi irigységében visszahúzza!". Mire ő: "Na persze, a nagy összetartás csak a bűnre jó!". Hát... Ki-ki a saját népével legyen őszinte, ez így a legjobb! A munkahelyemen, egy vidéki általános iskolában nagyon sok roma tanuló van. Volt olyan, hogy a pénzügyi tréningen a roma lány olyan tájékozott és értelmes válaszokat adott, hogy én is meglepődtem. Aztán vannak olyanok, többségében romák, de fehérek is (!), hogy ha mellettük megyek fel a lépcsőn, szívesen befognám az orrom. És a szag csak a kisebbik probléma. Megesik rendőrségi ügy is. Az a helyzet, hogy nagyon sok családban nincs kultúrája sem a higiéniának, sem a tanulásnak, sem a munkának, és még sorolhatnánk. Vidéki emberek órákig tudnának ezekről beszélni. És ők tudják a legjobban, hogy ez nem a bőrszínhez kötődik, hanem egy szörnyen rossz életmódhoz, ami tény, hogy a romák körében gyakoribb. Emiatt van, hogy vidéken "cigányoznak", és bizonyos nézőpontból ez jogosnak tűnik. Persze akkor sem jogos, de könnyű a problémákat leegyszerűsíteni. A közgázon úgy hívtuk ezt, hogy "szegénység kultúrája", a teológián meg úgy, hogy "generációs átok". Egyik nemzedék átadja a másiknak a rossz életszemléletet, munkamorált, igénytelenséget. Ha egy gyerek nem látott munkába járó szülőt, gondoskodó anyukát, akkor nem csoda, ha ő is ugyanott köt ki, mint a szülei. Honnan is tudná, hogy hogyan kell értékeket létrehozni az életben? Vagy hogy egyáltalán mi számít valójában értéknek? Egy csomó diákot látok a folyosókon, akiknek az életében nem volt egy személy, aki értékeket adott volna, aki megmutatta volna nekik az élet értelmét. Ennek híján csak sodródnak a barátok, a divat, a harsány akaratuk, meg mindenféle befolyás között. És az a helyzet, hogy az ilyen problémákon leghatékonyabban azok tudnak segíteni, akik maguk is romák. Én diplomás fehér nőként kiállhatok a "plázsra" megmondani nekik a tutit, de azt fogják mondani, hogy nekem fogalmam sincs, mit jelent így élni, és igazuk lesz. Amit kívülről tehetünk, szerintem az, hogy egy fokkal támogatóbbak vagyunk a romákkal, és tudatosan éreztetjük velük, hogy egyenlő félként, értékes személyként fogadjuk el őket, és nekik is ugyanolyan szívesen segítünk, mint bárki másnak. Akkor ők is bizalommal fordulnak hozzánk. Amíg ez a bizalom létrejön, addig tudatosan nem kell gondolni a hibáikra. Mert mindenki leveszi, hogy a másik ember elfogadja-e őt, vagy a felszín alatt azt gondolja: "menj már el, nem akarok veled foglalkozni". A végére egy pozitív példa. Egy mondat, ami azóta is cseng a fülemben: Az iskolai ebédlőben ülünk. Felsős napközisek jönnek, vegyesen romák és fehérek. Nehezen kezelhető csapat. A tanáruk egy szimpatikus roma fiatalember. Egyszer azt mondja egy fehér tanulónak: "...a saját magadhoz való igényesség miatt!" Szerintem ez a tanár a rendezett életével, a példamutatásával többet tud adni a roma diákoknak, mint három fehér együttvéve. Ő érti a nyelvüket!