A Covid után most itt a gazdasági válság, amivel a fiataloknak is kezdeni kell valamit. Akkor is, ha nincsenek erre felkészülve. Felkészületlenül viszont nehéz lesz. Nem találtuk fel a spanyolviaszt és nem vállalkozunk a probléma teljeskörű orvoslására, csupán néhány tippet szeretnénk megosztani, hogy hatékonyabban tudjunk segíteni nekik ezen a területen.
Sajnos a jelenlegi gazdasági válság nemcsak rengeteg felnőtt ember életét változtatta, változtatja meg, hanem sok fiatalét is nem éppen pozitív irányban. A helyzeten az sem segít, hogy sokaknál nem adott az előre tervezés, a B-terv vagy a pénzügyek tervezés fontosságának tudatosítása. Pedig különösen most jól jönne a tudatosság, egy ésszerű személyes pénzügyi szokásrend kialakítása is segíthet, akár olyan, ami a legrosszabb esetekre is tartalmaz forgatókönyveket.
A napokban egy fiatal említette, hogy nevezhetjük őket akár rezsi-generációnak is, hiszen oly mértékben befolyásolja felnőtté válási terveiket a recesszió, hogy az nemzedéki emlékként maradandóan beépül majd gondolkozásukba, szokásaikba. Erről a napokban éppen egy interjúban - Rezsigeneráció, akik már nem csak kényelemből ragadnak a szüleik nyakán - is nyilatkoztam.
Szülői háttértől is függ az, ki hogyan bánik a pénzzel
Fiatalokkal foglalkozva tapasztalom, hogy bár sokan rengeteg információval rendelkeztek, egyértelmű az is, hogy a szülők tájékozottsága, pénzügyi összeszedettsége is nagy mértékben befolyásolja a tizen-huszonévesek pénzügyi tudásszintjét. Egyes kutatások szerint az iskolai végzettség, a jövedelmi helyzet és a településtípus egyaránt meghatározzák a pénzügyi attitűdünket. Ez azt jelenti, hogy az idősebbek, a magasabban képzettek, a jobb jövedelmi helyzetben lévők és a városlakók pénzügyi tudása magasabb. A kamaszok találkozhatnak gazdasági témákkal - még ha csupán maximum 3 perces videók formájában- találkozhatnak már a TikTokon is, ahol több pénzügyi befektetéssel foglakozó videó terjed a TikTokon, például a FinTokok. Influenszerek szerint ezek a videók megtanítják a fiatalokat arra, hogyan használhatják jobban a pénzüket, azonban mások ellenvéleménye szerint ez kevés, és a TikTok videók csupán a vágyakat generálják. Egy olyan fogyasztói társadalomban, ahol a pillanatnyi vágyak kielégítésére ösztönöz minden médiacsatorna, kezdve a Youtube-videókon beúszó reklámoktól, az influenszerek unboxing TikTok-videóiig, az olyan kompetenciák fejlesztésére van szükség a mai Z-generációnál, mint például a pénzügyi célok kitűzésének, az ehhez kapcsolódó stratégia kialakításának, a vágyak késleltetésének a képessége.
Pénzkiadó automata szülők
Thomas Erikson zseniális - Nárcisztikusokkal körülvéve - könyvében elismeri, hogy gyanúja szerint a jómódú családokban élő túlféltett, agyondédelgetett gyermekek könnyebben kifejleszthetik magukban az érzést, hogy nekik mindenből a legjobb jár az életben és éppen ezért ritkán tanulják meg, hogy tekintettel legyenek mások érzéseire és önfegyelmet gyakoroljanak. Azok a szülők, akik meghúzták a határokat és megtanították gyerekeiknek, hogy mi az elfogadható, mi nem, egészséges hozzáállást tudtak kinevelni bennük.
Ugyanakkor nem lehet elvárni ebben a tanulási fázisban a tizenévesektől a tökéletességet, már csak azért sem, mert agyuk még fejlődésben van, és ekkor még a rövid távú siker és nem a hosszú távú következmények vezérlik. Például a zsebpénz "intézménye" segíthet megtanulni a vágyak késleltetésének készségét, vagyis a türelmet, önkotrollt.
Nagyon fontos, hogy a családban helyre kerüljön a pénz szerepe, ne legyen tabu, beszéljünk erről a területről is, még ha - azon kevés szerencsésekhez tartozunk, akiknek -nem megterhelő a jelenlegi rezsi-válság, infláció. Ha ugyanis folyamatosan rohanunk és - mivel emiatt is lelkiismeretfurdalásunk van - gyorsan odaadjuk a gyereknek a kért összeget, akkor ezt azonosíthatja a szeretettel, a teljes törődéssel és dühössé válhat, ha ezt legközelebb nem kapja meg, hiszen úgy véli az a természetes, hogy ez automatikusan jár neki.
Lényeges azt is világossá tenni a kamaszoknak, hogyan áll most a család az anyagiakkal: kell-e pluszmunkát vállalnunk, esetleg nekik érdemes-e megfontolni a diákmunkát, mennyi megy el napi vagy heti étkezésre, rezsire, ruházkodásra. Érdemes bemutatni mi hogyan tervezzük a költségvetést, hogy kijöjjünk a bevételeinkből, törlesszük adósságainkat vagy akár félre is tudjunk tenni, spórolni. Kezdetben a zsebpénz beosztása nem mindig megy könnyen, ezért nem tragédia, hogy hibázik, sőt, gyakran a hibákból rengeteget lehet tanítani.
Mi legyen, ha otthon marad a felnőtt gyerek?
A rejtélyes Z generáció - Együttműködés a mai tizen-huszonévesekkel című könyvemben Kovács Zsolt youtuberrel készült interjúm részletét is idéztem. A huszonéves Zsolti elmondta, hogyan élete azt az időszakot pénzügyileg, amikor a bedőlt a Youtube akkori rendszere és a következő hónapra a korábban 250 ezer forintos bevétele 30 ezerre csökkent. Már csak emiatt sem jöhetett számításba számára más lehetőség az otthonléten kívül: „Kemény volt megélni nagyon. Szerencsém volt, akkor még – 22 évesen – otthon éltem az édesanyámmal és az öcsémmel, tehát azért nem kellett aggódnom, hogyan fizetem a rezsit meg az albérletet, de akkor is nehéz volt ezt megélni. Most már más azért, mert én is már kirepültem – harmadik vagy negyedik éve élek egyedül, mármint velem van a párom, de magamat tartom el.”
Zsolthoz hasonlóan sok fiatal tehát egyszerűen azért nem költözik el otthonról, mert akkor nem tudná megalapozni a jövőjét. Az otthon maradt fiatalok esetében Gary Chapman világszerte elismert kapcsolati szakértő, a szeretetnyelvek fogalmának megalkotója, és szerzőtársa, Ross Campbell családterapeuta, pszichiáter Szülőfüggő fiatalok – Hogyan szeressük felnőtt gyerekeinket című könyvükben az otthon élő felnőtt gyerekekkel kapcsolatban kihangsúlyozzák az önálló döntés fontosságát: vagyis hagyni kell, hogy a fiatal egyedül döntsön, és vállalja a következményeket. Azt javasolják, hogy szülő akkor se próbálja egyből megmenteni a helyzetet, ha valami mégis rosszul sül el, mert ezzel csak tovább késlelteti a függetlenné válást. Az úgynevezett „kemény szeretet” módszerét is példaként állítják: vagyis szerintük például az otthon élő, de már dolgozó fiatal anyagilag is járuljon hozzá a családi költségvetéshez. Ez elősegítheti a szülő felnőtt gyereke önállósodásodását.
Mit javasol a világ egyik legnagyobb hatású gondolkodója?
Dan Ariely, a világ egyik legnagyobb hatású gondolkodója, gazdaságpszichológus a azt javasolja ilyen helyzetekben, hogy készítsünk el két listát, amelyeknek segítségével felkészülhetünk a közeli és a távoli jövőre is. Ezt érdemes a kamaszoknak vagy huszonéveseknek is megmutatni:
1. lista: Azoknak a dolgoknak a listája, amelyekről most le tudsz lemondani
Hasznos most összegyűjteni olyan dolgokat, amiket akár most is ki tudsz iktatni, amellyel csökkentheted a kiadásokat.
Nézd meg a havi kiadási szokásaidat és döntsd el, mi az, amiről l tudsz mondani.
Gondold át, hogy van-e olyan amire pénzt adsz ki, de valójában nincs is rá szükséged. például ilyenek lehetnek a különböző online előfizetések.
Ariely az tanácsolja gondoljuk át mik azok a dolgok, amelyek nem okoznak többet örömet, és mik azok, amelyek nélkül is megvagyunk. Ha így gondolkodunk, akkor nem teszünk mást, mint el kezdjük tudatosan prioritásokat felállítani a kiadási szükségleteinkben, megkülönböztetve a szükségest a kívánatostól.
2. lista: Arra a helyzetre, amikor a dolgok rosszra fordulhatnak
Ez azoknak a dolgoknak az átgondolása, amelyeket még tovább tudunk csökkenteni a költségvetésünkben, ha a dogok rosszabbra fordulnának. Egyesek számára ez azt jelenti, hogy a fizetését lecsökkentik, mások számára akár a munkahely elvesztését is jelentheti.
Ha akkor tervezünk, mielőtt bármi rossz érne, jobban érezzük majd biztonságban magunkat, ha esetleg a legrosszabb bekövetkezni. "Ha már elbocsájtottak az állásodból, nehezebb tervezni, mivel nagy stressz alá kerülsz" - magyarázza Ariely -"Jobb, ha már most tervezel és akkor készen állsz majd, ha netán rosszabbra fordulna a sorsod."
Miért kell a megtakarításokat is megtervezni?
Kevesen gondolnak arra, hogy ebben a helyzetben nagyon is fontos a megtakarítás. Akinek van némi tartaléka, érdemes mérlegelni milyen sorrendben használja fel a megélhetéshez, mennyit szükséges-e belőle felhasználni. Nem biztos, hogy most kell a tartalékainkat teljesen felélni. Azonban pénzügyi tanácsadók szerint a tartalékolás a pillanatnyi helyzettől függetlenül mindig szükséges, mert fogyasztási, befektetési céljaink eléréséhez előre kell gondolkoznunk, terveznünk. A megtakarítások azonban nemcsak a konkrét célok megvalósításához nyújtanak segítséget, hanem megadják azt az anyagi hátteret, amellyel az előre nem látható anyagi nehézségek vagy akár a nagyobb kiadást igénylő élethelyzetek biztonsággal kezelhetők. A félretett pénz biztonságérzetet gazdájának, így megéri kisebb lemondásokkal biztonságos anyagi hátteret teremteni magunknak.. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk mindig, főleg ebben a helyzetben jelentősebb összeget félretenni, de a „sok kicsi sokra megy” elve, tehát a rendszeresség meghozza a várt eredményt.
Ha fiatal vagy ebben a posztban hiteles élettörténeteket olvashatsz és konkrét tanácsokat kaphatsz válságos helyzetekre: Hol dolgozik majd a Covid-generáció?
Ha éppen azon kevésbé szerencsések táborát erősítjük most, akik anyagilag padlóra kerültek most, érdemes tudatosítani, hogy nem vagyunk egyedül. Most mindenképpen javasolt elkészíteni az Ariely-féle rövid-, és hosszútávú listákat, hogy úgy érezhessük, valamennyire kezünkbe vettük a gyeplőt.
Négy éve - e sorok írójának abban a kiváltságban lehetett része, hogy a világ egyik legbefolyásosabb gondolkodójával, professzor Dan Ariely-vel készíthett interjút.
A felkészülés során több könyvét is elolvastam - többek között néhány már magyarul is megjelentet:
- A (túl)költekezés pszichológiája
- Motiváció - Mi hajt, ösztönöz, lelkesít minket valójában?
- Az (őszinte) igazság a hazugságról
- Zseniálisan irracionális - Az ésszerűtlenség nem várt előnyei
"Többségünk inkább az azonnali kielégülést hozó rövid távú célkitűzéseket részesíti előnyben a hosszú távúakkal szemben. Rendszeresen úgy viselkedünk, mintha a jövőben valamikor több időnk, több pénzünk lenne, és kevésbé lennénk fáradtak vagy feszültek. A később ködös távolsága ideálisnak tűnik ahhoz, hogy az élet kellemetlen feladatait elvégezzük, még akkor is, ha a halogatás azt jelenti, végül egy sokkal nagyobb dzsungellel kell majd megküzdenünk a kertben, az adóhivatal büntetésével, a kényelmes nyugdíjas évek hiányával, esetleg egy sikertelen orvosi kezeléssel. Nem is kell annyira előre látnunk ahhoz, hogy felismerjük, milyen ritkán áldozunk fel rövid távon bármit is a hosszú távú céljaink érdekében."
"Tinédzserként gyakran legyőzhetetleneknek hisszük magunkat. Szuperhősök vagyunk. Az évek múltával felismerjük a korlátainkat. Hibázunk. Nem vagyunk szuperhősök, csak piros harisnyában flangáló emberek. Megismerjük a fizikai korlátainkat és a rossz döntéseink ostobaságát. De mély meglátásokat -melyek néha megalázóak, de akkor is csak meglátások - csak azokból a döntésekből nyerünk, amelyeket tudatosan hozunk. A tudattalanul, nem odafigyeléssel meghozott vagy elfelejtett döntéseinket nem kérdőjelezzük meg, és azokat sem, amelyeket, az életünk alappilléreinek tekintve, örökké átgondolatlanul alkalmazunk."
"A kreativitás az új megközelítésmódok és megoldások felé vezető ajtók kinyitásával javítja a problémamegoldó képességet."
"Mint ahogyan a biztonsági öv használatával védjük magunkat a sérüléstől, és kabátot veszünk, ha hidegre fordul az idő, ismernünk kell a határainkat akkor is, ha gondolkodnunk kell vagy ésszerűen kell viselkednünk."
"A legtöbben nincsenek tudatában, hogy a gyermekeiket elvakultan imádó típusba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a szülők szemében a saját lurkóik nem csupán a világ legédesebb teremtései, hanem arról is meg vannak győződve, hogy ez mások számára is nyilvánvaló.
Az erkölcs, a művészethez hasonlóan, azt jelenti, hogy húzunk valahol egy vonalat.
"Nem szabad az első tisztességtelen cselekedetet sem elbagatellizálnunk. Hajlamosak vagyunk azzal a felkiáltással megbocsátani az első botlást, hogy ez csak az első, és nincs, aki ne hibázna. És habár ez igaz lehet, azt is fel kell ismernünk, hogy az első tisztességtelen cselekedet talán rendkívül fontos szerepet játszik abban, ahogy az adott személy attól a ponttól kezdve önmagára és a tetteire tekint - emiatt pedig ezt a legfontosabb megelőznünk. Ezért olyan fontos visszaszorítani a tisztességtelenség látszólag ártalmatlan egyedi megnyilvánulásait. Ha megtesszük, talán idővel becsületesebbé és kevésbé korrupttá válik a társadalmunk."
"Az idő pontosan azért gyógyít be minden sebet, mert a múlásával részben alkalmazkodunk a helyzetünkhöz."
Ha van kedved, olvasd el az interjút:
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is!
Ha van kedved nézd meg Ariely online előadását amit ugyan még COVID kapcsán és alatt készített, de teljesen jól alkalmazható a jelenlegi válságokkal terhelt helyzetben is, most is aktuális!
