Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Miért jó nekünk, ha belehalunk a mosószerevésbe?

2018. április 04. - panpeterstop

Hol van már az ice bucket challenge? Mostanában a mosószerevés és a mellkasszőr felgyújtás dívik. Pedig ez már emberéletekbe kerülhet.apocalypse.jpg

A napokban megkeresett a 24.hu, hogy nyilatkozzak a legújabb Gojzer-csatornáról - Magyarország egyik legnagyobb bevételt hozó oldaláról - amely legnépszerűbb videóin nem csinálnak mást, csak ledarálnak tárgyakat. A tömegkulturális gagyi videótartalmak, kihívások nem újkeletűek, már minimum egy évtizede terjed az interneten néhány viszonylag kevésbé veszélyes produktum (vagy inkább annak hiánya) például nagy kanálnyi őrölt fahéj vagy csípős paprika, illetve, 3,8 liter tej elfogyasztása természetesen lefilmezve. Léteznek életveszélyes kihívások (vagy inkább őrületek is) mint a só és jég kihívás vagy a fire challenge, ami nem más, mint a férfiak mellkasszőrzetének felgyújtása és lefilmezése. Az idei év friss terméke pedig megnyerhetné a legalpáribb és undorítóbb netes kihívás díját: most az a menő, aki fel tudja szívni a gumi óvszert az orrán és ki tudja húzni a száján.

tide.jpg

Múlt év vége felé jelentkezett a „Tide Pod challenge” kihívás is. A cukorkára emlékeztető, zselatinszerű borításba csomagolt mosószert tartalmazó kapszulákat kell megenni a világhálón közszemlére téve. A Tide-evés rekordidő alatt olyan méreteket öltött, hogy a Youtube kénytelen volt eltávolítani a hasonló felvételeket. Idén január első hetében 39 fiatal került kórházba az USA-ban mosószerevés miatt! Az áldozatok minden esetben 13 és 19 év közötti fiatalok voltak. Dr. Zacher Gábor toxikológus szerint a Tide-kapszulákban található zsíroldó anyagok nagy mennyiségű habot képeznek, ami felfúvódást okoz. Vannak azonban olyan mosószerek, amelyekben lehetnek különféle maró anyagok is, mely már nagyon komoly károsodást  is kiválthatnak, ezért azt tanácsolja, hogy ha ilyen történt, a szülők azonnal itassanak a gyerekkel vizet, nagyon friss Tide-fogyasztáskor meghánytathatják is, de legjobb azonnal mentőt hívni.  

Kinek, minek kellenek egyáltalán a gagyi tartalmak és az őrült internetes kihívások? Erről kérdeztem Dr. Baracsi Katalin internetjogászt, aki többek között a Safer Internet Program szakértője is. 

Az internetjogász szerint az internetes kihívások korunk divatos jelenségei közé tartoznak. Ismertette, hogy megkülönböztethetünk pozitív, negatív, sőt káros kihívásokat is:

"Pozitív megközelítésben a gyerekek arról mesélnek, hogy a különböző játékokban az a feladat, hogy gyűjts össze minél több gyémántot mondjuk 3 nap alatt vagy hívd meg 3 barátod a játékba, ahol együtt szerezzetek minél több pont. A káros kihívások között átmenet a fahéjas, chilis kihívás, ahol a különböző ízvilágok kóstolásából eredő szórakoztató videók terjednek a világhálón, amik egészségkárosító hatásúak és az embert kiszolgáltatott helyzetben mutatják. Átmeneti szórakozás, később pedig kínos pillanatokat okoz."
Dr. Baracsi Katalin arra is felhívja a figyelmet, hogy a negatív kihívások a zárt csoportok világába vezetnek:
"Ahol a segítség látszatát keltve csalnak be fiatalokat és olyan feladatok végrehajtását kérik, ahol kövessünk el bűncselekményt  például "Lopj csokit a boltból" vagy arra buzdítanak, hogy okozz magadnak vagy másnak fizikai sérülést. Ha valaki ki akar szállni, akkor azzal fenyegetik, hogy neki vagy a szeretteinek lesz valami baja, mint például  meghal valaki vagy  baleset éri. Az első ilyen oldalak a pro anna oldalak, ahol a fiatal lányok arról osztottak meg infókat, hogy hogyan titkolják el a környezetük elől, hogy nem esznek. Az ilyen tartalmak egészségkárosító hatása vitathatatlan. Az elmúlt időszakban pedig a Kék bálna jelenség borzolta a kedélyeket, amiről kiderült, hogy álhír, de a pánikkeltő hatása nem elhanyagolható. A felnőttek az internet és az okoseszközök azonnali betiltása mellett kampányoltak.
A szakértő nagyon fontos tartja azt megjegyezni, hogyha bárki egy zárt csoportba kerül, ahol furcsa dolgokat kérnek tőle ne maradjon egyedül ezzel a helyzettel, hanem kérjen valódi segítséget:
Az igazi segítők soha nem kérnek olyan dolgot, amivel kárt , sérülést okozunk magunknak vagy a környezetünknek.

gojzer_1.jpg


Nézzük, én mit válaszoltam a 24.hu Gojzer-videókkal kapcsolatos kérdéseire (nem jelent meg az összes válaszom a cikkben, ezért itt "közkinccsé" teszem):

Miért kapható erre a mai generáció?

Nem feltétlenül a fiatalabb generációnak kell elvinni ezért a balhét. Egyrészt azért, mert már az úgynevezett veterán nemzedék idejében is voltak morbid, vérfagyasztó filmek, ha nem is ilyen mértékben és mennységben. Gondoljunk csak a Lugosi-féle Drakula filmekre. Aztán a baby-boomerek behozták a horror, katasztrófa filmek műfaját, amiben a pusztítás szintén központi szereplő. A híradókban is  túlnyomórészt természeti csapásokról, szerencsétlenségekről, elrettentő bűnügyekről szólnak a hírek.  Másrészt pedig nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy nem a Z-generáció fejéból pattant ki ez az ötlet, hogy „OK, akkor mi rendelnénk ilyen darálós, megsemmisítős videókat magunknak”. Ők csak rábukkantak a youtube-on, ahol idejük nagy részét töltik. Nyilván a „gyártók”, az ötletgazdák jól tudták hol találják meg a célközönséget. Abban is biztos vagyok, hogy nemcsak a fiatalok, hanem vannak szép számmal középkorúak és unatkozó nyugdíjasok is, akik megnézik ezeket a „filmeket”. 

A csatorna nem változtat témát, nem „fejlődik”. Csupán a tönkretett tárgyak cserélődnek. Ennek ellenére a követők száma csak nő. Hogy lehetséges ez?

Igen, ezt úgy nevezném, hogy nem más történik, mint az igénytelenség kimaxolása, a gagyi apoteózisa. Siralmas látni, hogy a videós csatornák abba az irányba tartanak, amikor már ennyi is elég milliós nézettséghez. Viszont ez nem meglepő, ha belegondolunk, hogy a médiában már évek óta folyamatosan devalválódik a tartalom minősége:  a valóságshow-kban – de a vlogokban is -  elég csak a mindennapi életünket megmutatni,  teljesítmény, kiválóság már nem kell ahhoz, hogy mindenki minket nézzen. Sőt, a tehetség fogalmát és még az érvényesülési mintákat is újraírják a show-gyárosok, új szempontok, érvényesülési minták számítanak a tehetségkutatókban is, amibe a rossz, a gagyi, a ciki is simán belefér. A Gojzer-videókhoz hasonlóan, néhány éve a  Kinder-játékos és egyéb kicsomagolós filmek is óriási sikert értek el, anélkül, hogy bármi komolyabb erőfeszítést vagy művészi hozzáértést megkövetelt volna a készítőitől.  Sőt, egyre több olyan mese van, ami nem egy konkrét tanulságos történetet mutat be vagy oktatva szórakoztat, hanem mindössze arra hivatott, hogy lekösse a gyerekek figyelmét bugyutábbnál bugyutább tartalmakkal már egészen pici, babakoruktól. Ha már a mai gyerekek, akiket digitális bennszülötteknek nevezünk szinte az anyatejjel szívják magukba az alacsony minőségű vagy akár  értéktelen tartalmakat, akkor nem lehet annyira megdöbbenni azon sem, hogy még a Gojzer videókat is hajlandók megnézni.

fire_ice.jpg
Miért szeretjük nézni azt, ha valami tönkre megy, megsemmisül? Milyen hatással van ez a nézőkre?

Megkockáztatom, hogy lehet ebben egy látens agresszió, ha azt vesszük alapul, hogy idetartozik a destrukció is. Persze itt nincs szó erőszakos cselekvésről,  hanem csupán tárgyakra irányuló rombolásról van szó. Egyes kutatások szerint az agresszivitáson alapuló videójátékok nem képesek ccsökkenteni az agresszivitást, ugyanígy  a versenyszerű tevékenység megfigyelése sem, sőt, átmenetileg még fokozza is. A fantáziabeli agresszió valamennyire képes az agresszió levezetésére. Elképzelhető, hogy ez utóbbinak köze lehet a Gojzer-videók népszerűségéhez.

 Az ilyen fajta videók brutál népszerűsége mit árul el a mai generációról?

Valószínű egyfajta morbid csodálat is lehet benne. Általában inkább az a jellemző, hogy vigyázunk a dolgainkra, bezárjuk az ajtót, kerítést építünk a portánkra, kódot teszünk az okostelefonra. Főleg az olyan értékes tárgyakra ügyelünk,  mint az Iphone, amit szintén rengetegen megnéznek, hogyan képes egy kép ledarálni. Ezek a videók mintha arra is lennének hivatottak, hogy bebizonyítsák talán ez az ösztön nem is olyan természetes. Illetve, úgy is vehetjük mintha a katasztrófa vagy az akciófilmek lebutított változatait: az ezekben felkínált egyfajta katartikus élményt ugyanúgy nyújtják, csak jóval rövidebb idő alatt, úgy, hogy még végig sem kell nézni a 120 perces akciójelenetet, csipi-puhit.  Elképzelhető, hogy annyira felgyorsult világunkban élünk,  melyben azok az instant élmények a menők, amikben már fel sem kell dolgozni egy sztorit, hiszen az eszközök azonnal képes az érzelmi szükségletet kielégíteni. Talán a kérdést úgy pontosítanám, hogy ezeknek a videóknak a brutál népszerűsége mit árul el a mai generáció szüleiről. A szülőknek a felelőssége, hogy mit engednek meg a gyerekeiknek nézni, illetve, egyfajta iránymutatás is ebben, megtanítani arra, hogy van igényes és igénytelen tartalom az interneten is. A digitális szülői felelősség ebben az információs korban már megkerülhetetlen. Ahogy figyel a szülő arra, hogy mi történik gyerekével az iskolában, ugyanúgy figyelnie kell arra is mit történik vele a digitális világban, milyen hatások érik ott, mit „fogyaszt stb, főleg, ha megengedi neki, hogy hosszú időt ott töltsön el. A példamutatás is lányeges, például, ha látja a gyerek, hogy apja-anyja is válogatás nélkül nézi a filmeket-videókat, akkor tőle sem várható el, hogy másképp tegyen.

disaster.jpg
Ez a dolog felfogható a materialista világ metaforikus elpusztításaként? Vagy esetleg a bőség zavarától okozott „semmi nem számít, semmit sem becsülünk meg” értékrendet erősíti?

Egy tréningen egy fiatal azt mesélte, hogy ők már a szórás nemzedéke: míg a szüleik, de legalábbis nagyszüleik megjavíttatták a mosógépet, ha elromlott vagy megtalpaltatták elhordott cipőjüket, addig nekik az a természetes, hogy ha bármivel valami gond van, le kell cserélni. Ezekben a videókban az a nagyon fájdalmas, hogy nem a meghibásodott, hanem a tökéletes, hibátlan, sőt kifejezetten értékes dolgok megsemmisítésének látványa is képes élvezetet nyújtani a nézőknek.  A gyorsinternet világában a gyerekek, fiatalok az érzelmi szükségletük azonnali kielégítését élik meg. Akik abban a hitben élnek, hogy az offline életben is ez a természetes, azok, hajlamosak rögtön kidobni, amit meguntak, vagy ami elrontott, és egy rögtön újat beszerezni. Ez a szemlélet akár a kapcsolatokra is kihathat. Az Antall József Tudásközpont (AJTK) kutatásából  kiderült, hogy Y és a Z generáció, hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra .  A reklám-, és a médiaipar azt diktálja, hogy fogyasszunk, azaz költsük el a pénzünket. Ez a fogyasztói,- és élményközpontú szemlélet nem kedvez a javak összegyűjtésének, vagy felhalmozásának, amire szükség lenne a családalapításhoz, az egzisztenciateremtéshez. A GKI és a Jófogás friss környezetvédelmi tanulmánya szerint a Z generáció számára alapvető vágy az autó, mint az is, hogy kényelmesen járuljanak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz, illetve nem szívesen vásárolnak másodkézből, vadiúj dolgokat szeretnének.

Esetleg azért szeretjük ezeket a videókat, mert sokan nem tehetjük meg ezt a fajta pazarlást?

Erre nem igazán sikerült válaszolni, ha lehet valami olyannal zárnám, hogy nem kell azért a Gojzer miatt az új generáció felett kemény ítéletet hirdetni, viszont a szülői példamutatás és digitális felelősségvállalás szerepe most felértékelődik, legalábbis kellene, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a családokban.

Hangsúlyoznám, hogy azért a nemzedéki általánosítással nagyon óvatosan kell bánni. Rengeteg mai tinédzser nagyon okos, rendkívül gyakorlatias és nyitott a világra.  Amerikai kutatások szerint társadalmi problémákra nagyon is nyitott ez a generáció, akik törődnek olyan problémákkal, mint például a globális felmelegedés, a 3. országok elszegényedése. Talán éppen azért is, mert az internetről tájékozódnak, ahol könnyen belebotlanak ezekről szóló tudósításokba, így tájékozottak. Szeretnek olyan helyeken költeni, ahol pénzükkel támogatnak nemes ügyeket is. Például olyan szemüvegmárka vagy cipő vásárlásával, amellyel rászorulókat segíthetnek.

Ti mit gondoltok, miért nézünk ennyi gagyi tartalmat? Hogyan lehet 30 millió ember torkán lenyomni a darálós videókat?

A gyűlölködő, politikai témájú, obszcén és offtopic hozzászólásokat figyelmeztetés nélkül törölni fogjuk.

Mostanra már biztos elolvastad a posztot, ha mégsem, akkor itt egy pár perces összefoglaló:

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! Látogass el a Facebook-oldalra is, - ahol rendszeresen megjelennek új hírek -megköszönöm, ha lájkolod a posztot. Nézz be az Instagramra :-) !

A bejegyzés trackback címe:

http://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr4113700004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Köldök_szösz 2018.04.05. 20:32:22

Én csak annyit mondok hogy hulljon a férgese