Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Kell-e még a hagyományos kultúra a digitális világ gyerekeinek?

2018. január 23. - panpeterstop

Vevők-e  a digitális világhoz szokott gyerekek a nagy klasszikusokra? Vagy már csak a „felturbósított” programok jönnek be nekik? Képesek még élvezni a színházat, a múzeumot, netán az operát is? 

stage.jpg

A 2010 után született gyerekeket alfa-generációsoknak nevezik. Az alfák azok, akik már megszületésük előtt az anyaméhben érintkeztek a technológiával. Sokukról elmondhatjuk, hogy hamarabb tanulják meg az érintőképernyőt használni, mint biciklizni vagy cipőfűzőjüt bekötni. A napokban egy magyar nyelv és irodalom szakos tanár a következő történettel keresett meg:

"Hétvégén vendégségbe mentünk. Sokat gondolkoztam mit vigyek ajándékba a házigazdák gyerekének, s végül egy népszerű mesekönyv mellett döntöttem. Döbbentem néztem, ahogy az  óvodáskorú kisfiú húzogatta a lapokon az ujjait, azt gondolván, úgy tud majd lapozni vele, mint a laptopon. Nem gondoltam volna, hogy már itt tartunk, hogy még egy mesekönyv használata is gondot okozhat..."

Az alábbi pedig Gary Chapman Netfüggő gyerekek című könyvében szerepel, amit nem tart rendkívüli esetnek a szerző:

A 15 hónaposLily a bevásárlókocsiban ülve le sem veszi szemét a tabletjéről. Anyja zavartalanul keresgélhet a polcok között. Lily egyszer sem néz fel, hogy szemügyre vegye a piros almákat vagy azt a polcot, ahol a gabonapelyhes dobozok sorakoznak. (..) Melissa most kezdte el a középiskolát. A múlt hónapban 3500 üzenetet küldött a tabletről és a mobilról (azaz körülbelül napi 110-et).

Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülők már a féléves korukban  kezükbe adják az okos-eszközöket, minden bizonnyal fejlődésükben sem múlik el nyomtalanul. A NOL egy interjúban megkérdezte Vida Gabriella tanárt, írót arról, hogy

Mennyire bízhatunk ma abban, hogy a mai gyerekeket is érdekelhetik azok a könyvek, amelyeket harminc éve mi olvastunk, azóta is ott vannak a polcon? 

Vida ezt válaszolta:

"Az ilyen könyvek közül ma már számos távol áll a gyerekektől. Mindig jönnek hozzám, és kérdezik: miért olyan szerencsétlen ez a Nyilas Misi? Miért hagyja magát? Miért nem áll a sarkára? Hiszen a mai gyerekek nem ilyenek. Azt hallják, „te vagy a király”, „te vagy a nyerő”, „oldd meg a gondjaidat!”. Vagy vegyük Jókait. Nagyon nehéz nekik a szövege, de az sem bizonyult jó ötletnek, hogy írjuk akkor át egyszerűsített verzióra. Gondoljunk bele, Jókai úgy írta le a Vaskaput, mint egy korabeli riporter…(...), miközben a mai gyereknek ott a net, két kattintással megtudja, milyen a Vaskapu. Azt gondolom, tudni kell váltani, és az új oktatáspolitika lehetőséget ad rá, hogy modernebb könyveket is beválogassunk a tantervbe. Nem arról van szó, hogy ne olvassanak, mondjuk Móriczot, a Légy jó mindhalálig ma is kötelező, de talán kicsit később kellene a kezükbe adni. Miközben a testi-nemi érettség egyre korábban jelentkezik náluk, az érzelmiszociális viszont időben kitolódik. Az Egri csillagok vagy A Pál utcai fiúk azért ma is megy."

erdo_kapin.jpg

Internetező ovisok 

Gyarmathy Éva magyar lélektani szakíró, pszichológus szerint a digitális kultúra eszközei új környezetet teremtettek, ami a gyerekek idegrendszerének fejlődését megváltoztatta. Az érintőképernyő használatával fejlődnek ugyan a gyerekek kinesztetikus vagyis test-érzékleti képességei, de egyesek szerint ezzel a látási és hallási csatornától veszik el a lehetőséget. A kéz folyamatos használatával tehát fejlődnek a finommotorikus készségek, viszont az audiovizuális készségek és további ezekre épülő készségek elmaradhatnak. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők nem adnak erre lehetőséget. Az európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is használja. Például, hogy a 0-2 évesek között 30%-os a táblagép-használat és egy 2012-es kutatás szerint 10 százalékuknak a tablet volt az első szava.

Túlélő műfajok és pörgős, nem pörgős művészeti ágak 

A Fiatalok médiafogyasztása kutatás (a Fanta Trendriport sorozat hatodik részében, melyben  450 18‐25  év  közötti  korosztályt vettek alapul) már 2009-ben kimutatta, hogy a fiatalok média- és kultúrafogyasztása ma már egyértelműen az internet köré szerveződik. Minden más csak ezt kiegészítve, ennek alárendelve létezhet. A felmérés szerint a kultúra fogyasztásának vannak olyan formái, amelyek szinte teljesen hiányoznak a fiatalok életéből: operába négyötödük, komolyzenei koncertre háromnegyedük soha sem jár, a színház viszont úgy tűnik, a „túlélő” műfajok körébe tartozik. A fiatalok szemében a különbség a pörgős és nem pörgős művészeti ágak között van. Sikerre inkább csak az előbbiek számíthatnak. A fiatalok különböző csoportjaiban nagyon eltérőek a kultúrához való hozzáférés lehetőségei. A minőségi kulturális kínálat az ország néhány nagyobb városába, illetve a fesztiválokra korlátozódik. Ezeket az egyenlőtlenségeket pedig még a technológia sem képes áthidalni.

Gyarmathy úgy látja sokan vészharangokat kongatnak és egyfajta kulturális paradigmaváltás is tetten érhető az általa felvázolt helyzetképben:

"A digitális technika szükségtelenné tesz sok készséget. Már a múlt században jelentősen csökkent a zenélni tudók száma, mert a zene élvezete kiváló minőségben elérhető. A filmnézés a könyvolvasás passzív helyettesítője. A korábban említett eszközök, a számológép, a szövegszerkesztő, a mobiltelefon, az internet gyorsan és lényegében betanult sémák használatával helyettesít korábbi tevékenységeket. A gépek megkönnyítik az életet, miközben inaktívvá teszik az embert. A gyerekek, akik úgy nőnek fel, hogy élményigényük kielégül, de neurológiai rendszerük nem kap elég ingert a fejlődéshez, nem is tudják, miért vannak nehézségeik bizonyos tevékenységekben. A természetes vágy a mozgásra, tevékenységre, aktív ingerszerzésre kimerül a passzív élményekben. Virtuális világban virtuális képességek fejlődnek. (...) A mindennapi élethez száz évvel ezelőtt még hozzátartozott az érzékekre és észlelésre erősen épülő művészetek, a zenélés, tánc, színjátszás, képzőművészeti alkotás, a mozgásos tevékenységek. A világ kézzelfogható, az összes érzékszervvel megragadható volt."

Mit lehet tehet a szülő azért, hogy gyerekeke az információs, a tudás alapú társadalomban is széles körű műveltségre tegyen szert?

Dobos Krisztina nemrég elhunyt neves oktatási szakértő az ofi.hu-n így nyilatkozott erről: "A tudás közvetítése nemcsak azt jelenti, hogy rengeteg információt, ismeretet adunk át, tudományos ismeretterjesztő anyagok, szakkönyvek, internetoldalak sokaságával rohamozzuk a gyerekeket, hanem azt is, hogy érzelemgazdag tartalmakat nyújtunk a számukra. Ilyen az anyanyelvi kultúra, a művészetek, a zene. Ezek az információs társadalomban is a szocializáció fontos elemei maradnak. Közvetítésük az utóbbi időben háttérbe szorult. Úgy tűnik, mintha az iskola, a pedagógusok, persze elsősorban a tantervkészítők és a tantervírók misztifikálnák a tudományos ismeretek átadását, s kevésbé tartanák fontosnak az érzelmeket megmozgató tartalmakat."

Nézzünk 3+1 tartalmas családi programot, amit kütyüzés helyett beiktathatunk a családi programokba, főként ilyenkor télen, amikor talán még az átlagosnál is többet  kütyüzik a legmagányosabbnak tartott digitális nemzedék:

 

Operettbe a gyerekkel!

Egy látogatás az Budapesti Operettszínházban egy karácsonyi vagy születésnapi ajándékkal is bőven felér. Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi Isten pénze, Charles Dickens Karácsonyi ének című klasszikus kisregényéből írt magyar zenés mű a legtöbbet játszott musicalek toplistáján az előkelő nyolcadik helyet foglalja el. Ebeneezer Scrooge metamorfózisának története a gyerekeket is magával ragadja:

"Olvastam a Klasszikusok képregényben sorozatból a Karácsonyi éneket,ami nagyon tetszett.  Nagyon szeretek énekelni és az egyik kedvencem a musical műfaj, így nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan zenésítették meg Scrooge karácsonyi történetét. Szuper volt, ahogy megálmodták a múlt, a jelen és a jövő  időutazásait. Szerintem nemcsak a történet fösvény és mogorva vénembere szembesült kiábrándító életével, hanem még az is lehet, hogy sok olyan ember, aki nézte a darabot és már elfelejtette, hogy milyen gyereknek lenni, másokon segíteni ne csak a pénzt hajhászni. Ez a darab szórakoztatott is, és még tanulságos is volt,  jó dalokkal, jó énekesekkel."

- osztotta meg élményeit egy 11 éves iskolás a darab után.

Az Operett Színházba az évek óta rengeteg fiatal nézőt vonzó Musicalmesékre is érdemes elvinni a gyerekeket, melyben részletek hangzanak el a gyerekek legkedveltebb musicaljeiből és rajzfilmjeiből (például: Oroszlánkirály, a Muzsika hangja, a Kis hableány, a Herkules, a Madagaszkár). Az  műsor IzzóVízió formációja készített a gyerekek és felnőttek számára is izgalmas látványt nyújt, de a darab során számos izgalom várja a sok vizuális ingerhez szokott generációt, hiszen minden mozog a színpadon és környékén, a zenekari ároktól a süllyesztőig, a vasfüggönytől a díszletig.

Amikor feltárul a népmesék, a népzene csodálatos világa

Ha olyan többgenerációs családi színházi élményre vágyunk, mely mind a szülőknek, nagyszülőknek, mind a gyerekeknek feledhetetlen perceket szerez, akkor a Spirit Színház Szép magyar népmesék című darabját ajánljuk. A szerzők olyan magyar népmesékből válogatott a előadásához, amelyek örökérvényű tanuláságai példaértékűek lehetnek a mai gyerekek számára is. A meseepizódok nem mellőzték az őszinte humort, vidám pillanatokat, elgondolkodtató perceket, és a csodás népzenei kíséretet.  A gyerekek a mesék szereplőinek viselkedéséből, a mese mondanivalójából fontos erkölcsi fogalmakat tanulnak meg például a becsületről, a bátorságról, jószívűségről vagy a kapzsiságról. A színészek az előadás alatt, illetve végén néhány kedves szóval a gyerekeket is megszólították, továbbgondolkozásra ösztönözve őket. A jól megválasztott népmesék nagy előnye, hogy olvasói, hallgatói rajtuk keresztül a mai ember számára szokatlan hangulatú igékkel, régies, népi kifejezéseket találkozhat, mint például vasvilla, tarisznya, kincseskamra, szolgáló, temérdek, ágrólszakadt, mi szél vetett ide, szegény embert még az ág is húzza, szedjük a sátorfánkat. 

Dr. Vekerdy Tamás egy interjúban kiemelte, hogy

"A mese tanulsága erőt ad a gyereknek ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt." 

A színházban a Micimackó című zenés játék is kifejezetten családok számára készült, melyben olyan  olyan klassz dalokat énekelhetünk a színészekkel, mint a "Micimackó" és a "Boldog Születésnapot"!

 

CSOPA egy csoda!

Bár a Csodák Palotáját (CSOPA) 21 évvel ezelőtt fizikusok alapították. A vezetés fontosnak tartotta, hogy a fizika mellett a többi tudományterület is helyet kapjon, ezért az élményalapú oktatás és a játszva megismerés felől kezdték építeni, fejleszteni a Csodák Palotáját, így a fizikán túl számos más tudományág is helyet kapott.

magnes1.jpg

“Minél több időt tölt egy gyerek a környezete megismerésével, annál sikeresebb lesz felnőtt korában a gondolkodásban és a tanulásban egyaránt. A tudásvágyból táplálkozó kíváncsiság fontos ahhoz, hogy felnőttkorban is képes legyen az ember új készségeket elsajátítására, kreatív váltásokra.”

nyilatkozta Mizda Katalin, az intézmény vezetője az őszi megnyitón. 

A Csodák Palotája több órás felhőtlen szórakozást nyújt a kisebbeknek és nagyobbaknak is 5000 nm-en, 2 szinten.  Látogatásunkkor számos nagy-kis családot, kisebb csoportokat, de még randevúzó párokat is láttunk. Külön színekkel jelzik, hogy az adott  tárgyak melyik korosztály számára szólnak. Kisebb, óvodás gyerekekkel érkezőknek a kis baglyokkal jelzett  Csipet Csopa útvonalat érdemes elsőként bejárni, melyről külön szórólap is tájékoztatja a vendégeket. Ezen kívül számos egyéb bemutató is várja a 4- 5-6 éveseket, mint például a Tudomány egy mesében, illetve izgalmas laborfoglalkozások. A legújabb generációk sajátosságait, igényeit is figyelembe véve a Csopa a látványos digitális technikai alkalmazásoktól sem ódzkodik. Az interaktív, rendkívül szemléletesen tálalt bemutatókon és kiállított anyagokon keresztül nemcsak az ovisok, de az iskolások és a felnőttek is észrevétlenül tanulhatnak a reál tudományokról, a fizika, kémia törvényszerűségeiről, technikai vívmányokról, csillagászatról. Van itt még szabaduló szoba is, ahol nincs szükség lexikális tudásra, annál inkább logikára, együttműködésre, kreativitásra a szabaduláshoz. Newton almáskertjében Newton felfedezéseihez köthető játékos eszközöket próbálhatunk ki. A Logikai megállóban pedig megtudhatjuk, hogy milyen a vizuális memóriánk, problémamegoldó, koncentráló képességünk.  A Születés világa című tárlat 12 éven felülieknek mutatja be a születés és fogantatás témakörét szemléletes eszközökkel. Érdemes a gyerekekkel megbeszélni a téma részleteit mielőtt bemegyünk, illetve, azokat a részeket megtekinteni belőle, amelyek a gyerek életkori sajátosságaival összhangban vannak, például kisebbekkel is be lehet kuporodni a méhhangszimulátorba is, hogy átéljük (újra), milyen az anya hasában, de az On the spot kifejezetten ide készített hat szüléses videója a világ különböző pontjairól a kisebbeknek még nem igazán az emészthető kategóriába tartoznak. A CSOPA tájékoztatón erre is figyeltek és elmondja a személyzet is, illetve, a tájékoztatón is olvasható, körülbelül mi melyik korosztálynak való.

"Nagyon tetszett, hogy szinte mindent kipróbálhattam, megtapogathattam, ha kellett a táblákon is elolvashattam a tudományos magyarázatokat. Sok logikai játékot is kipróbáltunk a testvéremmel. Nagyon menő volt, hogy még fakírágyon is feküdhettünk, kipróbáltuk a forgószobában a centrifugális erőt, futottunk versenyt a Naptól a Plútóig. De  a legizgalmasabb - még a 9 D mozitól is, pedig ott még az illatokat is érezni lehetett - az Öveges teremben az élő fizikaóra  volt. Én még nem tanulok fizikát, ezért nagyon érdekelt milyen lehet. Egy bácsi, aki nagyon komolynak tűnt, hiszen tudós volt, mutatott be ott sok kísérletet. Aztán rájöttem, hogy azért komoly, mert ezek nem gyerekjáték kísérletek, de mégis nagyon viccesen mutatta be ezeket a száraz jéggel, a nitrogénnel, héliummal. Biztos, hogy egy életre nem felejtem el, hogy miért nem tanácsos nitrogént inni. Jó lenne az osztállyal is eljönne, s megnézni újra és kipróbálni a nyolcszemélyes csocsót és a foci-billiárdot vagy a tükörszobát."

-sorolta élményeit egy általános iskolás fiú, amikor a kabátokat vettük ki a ruhatárnál.

Kihagyhatatlan mesés operák az Operában és az Erkel Színházban

Az Erkel Színházban december 9-től látható a Jancsi és Juliska meseopera, mely 10 éves kortól kínál családi szórakozást. A posztwagneri romantika egyik legszebb és legizgalmasabb művének egyedisége abban is rejlik, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek számára párhuzamos értelmezési szinteket kínál. „A gyerekek számára lesznek színházi effektek és szórakoztató elemek, de ugyanakkor komolyan vesszük az opera összetett üzenetét azok számára, akik már értik ezt a jelentésréteget is” – fogalmazott a rendező, Rafael R. Villalobos „Számomra semmi »tündéri« nincs ebben a sztoriban, ami a kemény fizikai munkáról és az éhségről szól, és az előadásunkban ezek a témák a nyitó képtől jelen lesznek. A fantasztikum sem hiányzik a színpadról, ám erősen átalakul."

Egy 13 éves fiú így nyilatkozott blogunknak első operaélményéről:

"Anyukámmal az előadás előtt átbeszéltük miről szól a történet, ami nagyon hasznos volt, mert az éneklés miatt sokszor nem lehet érteni a szöveget, vagy legalábbis nem arra figyeltem. Az osztálytársaim közül, volt, aki őszinte részvétet kívánt, amikor megtudta, hogy operát megyünk megnézni, persze ő még sohasem volt. Az egyik lány mondta, hogy biztos jó lesz, mert ő a "Pomádé király új ruhája" című operát nézte meg, ami Andersen A császár új ruhája című mesését dolgozta fel és nagyon tetszett neki. Az Erkel Színházban a Jancsi és Juliska az első néhány percben furcsa volt, nem az volt, amire számítottam, főleg, hogy a régi mesét hirtelen mai környezetben mutatták be, de utána hozzászokott a fülem, és nagyon élveztem az előadók játékát, a hangulat is magával ragadott. Engem különben az sem zavart volna, ha a hagyományos mesét hagyományosan mutatják be, nem kell mindent modernizálni, de lehet, hogy sok gyereknek jobb ha mostani díszletekkel lát egy ilyen operát. Megdöbbentett a végén, amikor a kis kísérleti egereknek vagy patkányoknak beöltözött gyerekek levették a ruhájukat, hiszen csak akkor tudtam meg, hogy ők a gyerekkórus tagjai, fantasztikusan énekeltek-táncoltak.  A manócskák mesei karakterei nagyon is valóságosak lesznek. Ugyanakkor a testvérét önzetlenül megmentő Juliskából pedig igazi szuperhős lett, ami szerintem nagyon eltalált végszója lett a történetnek. Újra elmennék szívesen, kistestvéremmel szívesen megnéznénk a Hófehérke és a 7 törpét."

szerző: Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő generationdilemmas.com

Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! 

Kövess a blog.hu-n, hogy ne maradj le egy új posztról sem! 

Látogass el a Facebook-oldalra is vagy az Instagramra :-) !

Első fotó forrása: pixabay.com

Témában még hasonló:

A gyerekem egész nap az interneten lóg!

A mai gyerekek lesznek minden idők legmagányosabb felnőttjei

"Viszlát Facebook!" - Z generáció

Egymás foglyai: drón-szülők és bumeráng-gyerekek"

Segítség! Pornót néz a gyerekem!"

 

A bejegyzés trackback címe:

http://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr713597535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Duplaxiii 2018.01.24. 23:54:30

És ezt nagyon sokan jónak tartják...
És senki sem veszi észre, hogy ez a folyamatnak mi a valódi célja!
A gazdasági lobbi az Y generációt fertőzte meg a jólét-alapú modern életformával (a szingli, metroszexuális halmazok is ennek eredményei) alap lett a elektronikus szórakozás, az okostelefonok terjedése, az internetes kommunikáció kizárólagossága.
Ma ez ageneráció a "húzó", ők a családosok, ők már alapból ezen az úton vezetik a gyerekeiket, nem kell a tanulás, ott a google, ne tanuljanak alapokat, helyette a mapi marketingalapú divat. A srácok digitális eszközökön és a médián fejlődnek, nem azért nem kell nekik más, mert nem érdekli pket, hanem mert gyakorlatilag pici korukban ezt nem is mutatták meg nekik a szülők.
A mai szülők nagy része nem múzeumot, a kirándulást, a valós világot adja már át, hanem az autót, az autópályát, az internetet, a kábeltévét, az okostelefon, a tabletet, és minden ehhez hasonló őrületet.
A mai gereáció szülőként azokat a technikai hasznosságokat már nem ESZKÖZNEK adják oda a gyereknek, hanem az imádott tárgyat trtják a magasba!
Akkor miért várjuk el egy fiataltól, hogy olyan érdekleje őket, amit soha nem is láttak?
Zenét ismerik? Egy nagy fszt!
Őt xfaktort, megasztárt meg a jutubós önjelölteket ismerik, neki innen már nem lényeg a tudás, a szorgalom, a tanulás.
Gyakorlatilag, ami sok diktátornak nem sikerült évszázadok alalatt, amivel Hitrel kísérletezett, amit Lenin, Sztálin emberek millióinak meggyilkolásával sem ért el, a egységes és irányítható "faj" létrehozása, az már ma megvalósulni látszik, csak ma marketing, reklám és internet (kommunikáció). A világ fejlett társadalmaiban pont a legtanultabbak dobták el maguktól az önrendelkezéshez való jogot, olcsó szóralkozásalapú "üveggolyók" miatt.
.
Kérdés, hogy a digitális világ gyerekei...
Hát tényleg eljutottunk idáig, hogy egy ostoma műszaki környezet beszippanthatta a gyerekeket? Nem az lett volna a megfelelő, hogy a gyermekeinket megtanítsuk ezen eszközk és rnedszerek használatára, hogy eredményesebbek, hasznosabbak legyenek?
Egy számítógépes játét, egy grafikus kártya, egy okostelefon, az illegális letöltések, a chat meg a fészbook fontosabb az utódainknál?????
.
Poszt érdekes módon megint egy KÖVETKEZMÉNYT tekint oknak...

karandash 2018.01.25. 08:58:30

@Duplaxiii: nem csak a mai fiataloknak nem kell már színház, könyvtár, múzeum, hanem úgy általában ezek feleslegesek lettek. Ezeknek az intézményeknek az eltűnése felett keseregni olyan, mintha kézzel írott könyveket sírták volna vissza Gutenberg nyomdájának elterjedése után.
Könyvtárba esetleg nem járnak majd emberek a jövőben, mert minden elérhető lesz online.
Nem lesz igény színházra, de lesz helyette más.
A papíralapú sajtót is felváltja az online újságírás. Ez a dolgok rendje.

hunter84 2018.01.25. 10:46:24

@karandash: Egyetértek. Én Y generációs vagyok (33 éves), és utálom a színházat, operába meg eszembe nem jutna menni. Az utazást mondjuk szeretem, de azt ki nem?

élhetetlen 2018.01.25. 14:38:33

@hunter84: Nem tudom. Van egy baráti család, a fiuk most 32, a lány 30. Igaz, az anyjuk is vagy 30 volt mikor először betette a lábát az Operába. Úgy kezdődött, hogy ebédnél vettem egy jegyet, ő kérdezte, hogy mit vettem, mondtam Pillangó kisasszonyt. Az ő is megnézné. Visszamentem, becseréltem az egy jegyet kettőre. Hogy mit mesélt otthon, csak elképzelni tudom, mert a következő látogatásomkor bejelentkezett a 10 és 12 éves, hogy vegyek jegyet, ők is megnéznék. Aztán a kiscsaj balettot akart. Elvittem a Spartacusra. Aztán ebből rendszer lett, vagy a szülőkkel, vagy nélkülük. És, mikor a 17 év körüli srác integetett egy emelettel lejjebbről, mert ott volt a barátnőjével, akkor úgy éreztem, hogy kaptam valamit. És azt láttam az elmúlt években is, hogy sok fiatal jár az Operába, Erkelbe. Persze, ehhez ismerni kell a műfajt. Én pl. a vígoperákat nem szeretem, úgy általában. Amit nem ismersz, az soha nem fog hiányozni.

Berelhetoreklamfelulet 2018.01.26. 14:32:49

Nem, nem kell.
Már az előző évtizedben sem kellettek.

Nem mintha olyan nehéz lenne ezt felismerni. Drágák, alacsony minőséget nyújtanak, sok idő elmegy velük effektív hasznon nélkül (utazás, várás), nem rugalmasak(nem tudod csak úgy megállítani visszatekerni).

Semmi előnyt nem nyújtanak a videó médiákhoz képest, de hátrányuk van bőven. 10 - 20 év múlva már csak a nagyon snobooknka lesznek ilyen előadások hébe-hóba, 50 év múlva meg max múzeumba...