Régen nyáron a gyerekek fára másztak, a patakparton játszadozva elütötték az időt. Ma viszont rengeteg gyerek és főként tini a kütyük előtt tölti el a nyarat. Mit tehet ilyenkor a szülő?

1. Beszélgess gyerekeddel az internethasználatról!

Mivel a gyerekek, tinik életükből egy meghatározó szeletet online térben töltenek, fontos, hogy a virtuális valóságban eltöltött időről is beszélgessünk velük időről-időre. Érdemes megbeszélni, hogy milyen tartalmakat nem oszthatnak magukról. A biztonságos internethasználatról szülőként a saferinternet oldalon is tájékozódhatunk.

"Ma ötből egy szülő nem tudja, mit csinál a gyereke az interneten. Lehet, hogy sziruposan hangzik, de ha nem beszélgetsz a gyerekeddel, elveszíted. A szülő ma legyen vagány, bátor és belátó: fogadja el, hogy a gyereke többet tud felhasználói szinten a számítógépen, mint ő. Így ne tekintse alanyi jogon járónak a tiszteletet. Azt ki kell vívnia, és megszereznie gyermeke bizalmát. Hiba, ha a jutalmazás és büntetés eszközének használja az internetet. És egyáltalán: alfa generációs gyerekéhez vegyen szakirodalmat, vagy kutasson az interneten(!), hogy mit kell tennie." - javasolta egy előadásában Tari Annamária.

2. Ismerd meg hol mozog online a gyereked!

 Ismerd meg milyen közösségi oldalakon van fent, appokat használ a gyereked. Szinte mindenki tudja, hogy az okostelefonokkal lehet fotózni, videózni, de a szülők gyakran meglepődnek amikor rájönnek arra melyik eszköz mire képes. Például, vannak akik nem tudnak arról, hogy a Kindle-n keresztül tudunk böngészni a neten vagy az Xbox One játékkonzolok a Skype-os videócsetekkel is összekapcsolhatók. Nem árt ha tisztában vagyunk vele, miket tölt le a gyerekünk az okoseszközre, milyen applikációkkal tölti az idejét. Ez pedig idő és fáradság, mert  rá kell száni az időt arra, hogy utánanézünk, pontosan mi is az az applikáció vagy weboldal, amit a gyerekek használni szeretnének,  veszélyes lehet-e számukra, és ha nem tesz jót a gyereknek, inkább keresni kell együtt valami mást, ami a család értékrendjébe belefér.

Dr. Kósa Éva egyetemi tanár, pszichológus arról számolt be, hogy a szülők a veszélyeket rendre alábecsülik:

"Megdöbbentő a különbség, amely azt mutatja, hogy mennyire mást gondolnak a szülők, és mennyire más a gyerekek által elmondott valóság. Példaként: amíg a szülők mindössze 6 százaléka gondolja, hogy a gyermeke olyasvalakivel beszél meg találkozót, akit még sosem látott, csak az interneten beszélgetett vele, addig a gyerekek saját bevallása szerint ez 21 százalék. Az is rendkívül ijesztő, hogy amíg a szülőknek csak a 2 százaléka sejti vagy tudja, hogy gyermekének szexuális ajánlatot tettek az interneten, addig a gyerekek 15 százaléka mondta, hogy történt már vele ilyen."

„Egy 12 éves gyerek a digitális énjeként emlegette nekem a Facebookot” – mondta Kocsis-M. Brigitta a hvg-nek, rávilágítva: offline és online életet is reggeltől estig élnek a tinédzserek:

„Volt olyan tanár, aki büszkén mesélte, ő aztán nincs fent a közösségi oldalakon. Pedig ha a pedagógusok és a szülők az online történéseket nem figyelik, akkor a digitális életben ki óvja meg a diákokat?” 

 3. Jelöld be ismerősnek!

Gyermekeink nem ritkán saját életüket komolyan meghatározó történéseket online osztják meg. A legtöbb, amit tehetünk, ha legalább magunk is ismerősnek jelöljük azokon a közösségi média oldalakon, amelyeken fent van. így betekintést nyerhetünk a mindennapjaiba, láthatjuk, kik a barátai, ismerősei, mi iránt érdeklődik igazán.  Látjuk ha jönnek ismerkedni akaró idegenek, vagy olyanok, akik furcsa tartalmakat osztanak meg, és kezelhetjük ezeket a problémákat.

4. Keressetek izgalmas offline programokat - például bújjatok be egy kemencébe!

Az  már elég nagy gond, ha csak otthon gubbaszt és nem mozog a gyerek, viszont a sportra sem fogjuk tudni rávenni parancsszóval. Van aki azt tanácsolja, hogy találjunk olyan mozgásformát, amely közel áll a kedvenc videojátékához: "Ha a lövöldözős játékokat szereti, vigyük el lasertagezni vagy íjászkodni, ha a FIFA előtt tölti a napjait, akkor menjünk el együtt focizni." Külföldön már digitális detoxikációs táborok is vannak. A főleg Szílicium-völgyben populáris táborok átlagosan 4-6 napig tartanak, első nap le kell adni minden elektronikai eszközt: laptopot, táblagépet, okostelefont, órát, egyéb kütyüket, cserébe rengeteg foglalkozást tartanak számukra, kirándulások és sport tanfolyamok, művészeti órák.

Rengeteg alternatíva létezik a kütyüzésen kívül, kezdve olyan egyszerű dolgokkal, mint az olvasás, otthoni házi munkában való segítkezés, nagyszülők meglátogatása vagy ottalvós és napközis táborok is ajánlanak izgalmas és hasznos programokat. Ha megengedhetjük magunknak, mindenképpen érdemes ilyen lehetőségekkel is élni. A szentendrei Skanzen is szervez nyári táborokat és ezen kívül is különleges helyszíneken kialakított élménypontokkal várja a családokat. Az ilyen helyszínek, ahol a régi népi kultúrával lehet megismerkedni, azért is hasznos, mert ezek megismerése  gyökereket, identitást adhat, kapaszkodót nyújtva a mai gyorsan változó világban, ezáltal segít felvértezni gyerekeinket a megpróbáltatásokkal szemben. A Skanzen múzeumpedagógusai hisznek abban, hogy a családdal töltött idő, az örömteli együttlétek, az igényesen eltöltött szabadidő meghatározó a gyerekek fejlődése szempontjából. Tehát jó opció lehet ide is el lehet látogatni, ahogy mi is tettük, a Happy Family bloggertalalálkozóján és óriási élményben volt részünk (azért hogy ezt leírjuk nem kapunk ám pénzt!). Persze a felnőtteknek legtöbbször nagy örömet jelent, ha kiszakadhatnak a hétköznapi közegből, így megkérdeztünk ott egy-két Z-generációst is erről (az alfák annyira belemerültek a játékba, hogy őket inkább hagytuk játszani):

"Nyár elején elég sokat néztem filmeket, játszottam a tableten...elúsztak a napok, de nem nagyon tudtam mit kezdjek magammal. Aztán szüleim megelégelték és megbeszéltük, hogy miket lehetne csinálni kütyü előtti heverészés helyett. Persze a tabletemet sem kapom meg mindig. Azóta sokkal többet focizom, minden nap bicajozom, elolvastam a Robinson Crusoe-t, most egy másik könyvet már félig, levágtam a füvet és minden nap én teszem rendbe a konyhát. Nem mondom, hogy nem unatkozok néha, de sokkal jobban eltelik így az idő, hogy van mit tenni. Ha pedig ilyen programokra eljövünk, az külön jó. Egy kicsit tartottam attól, hogy mennyi kisgyerek lesz  a Skanzenben és tök dedó meg minden...de annyira menő ez a hely. Voltam nemrég egy nagy vízi kalandparkban, de ez most itt sokkal jobb volt....Az egész hely nagyon szép, körben hegyek, sok ösvényen és kisvasúton is el lehet jutni az élménypontokhoz. Nekem egyik legjobb az volt, amikor együtt sétáltunk, beszélgettünk, ettük a kényérlángost és néztük az állatokat. Tetszett a csodapajta is, ahol óriási tejes korsó, kolbász és kenyér mutatta be interaktívan hogyan készülnek ezek. Sokkal jobb volt mint a suliban egy óra, mégis csomó minden olyat megtudtam, amit eddig nem.  Ha nagy leszek, elhozom a családomat is és kibéreljük a kipróbálható bábokkal berendezett bábszínházat." (Levi 13 éves)

 "Volt mobilom, de én nem tudom megállni, hogy ne játszak vele annyit, amennyit csak lehet. Amikor a szüleim ezt látták, elvették a telóm. Most megengedik néha a játékot, de nagyon ritkán az övéken. Annyira nem hiányzik. Nagyon szeretek focizni, egész nap csak kint lennék. Nekem  nyáron az egyik legjobb kalandom eddig az volt, hogy belebújtam egy kemencébe, de egy tök igaziba a Skanzenben. Kiskoromban sokat mondta anyukám ezt a Kis Bence mondókát, és mindig megsajnáltam...miért baj, hogy kipróbálta kemencébe bújást, meg szegény biztos megijedt a sok koromtól, aztán még ki is kapott. Tesómmal át is írtuk így, címe az, hogy:

Nem kapott ki kis Bence

Egyszer volt egy kemence, belebújt a kis Bence. 
Nem lett  se kormos se fekete a kis Bence. 
Ránézett az anyjára, de ráismert a fiára. 
Becsukta a kemencét, megpuszilta kis Bencét.

Egy bácsi aki épp videózott, megkért, hogy ugorjak be a szénabálába. Ott volt amúgy egy néni, aki segített, mint az animátorok, és azt mondta, nyugodtan lehet bármikor, meg szalmát lapátolni is. A húgom kint a faállatokkal játszott : kismalacokat kereset a disznóólban és azokat  mágnessel rápattintotta a fakocára, de megfejtük a a fatehenet, -víz jött ki belőle és ültetünk farépát és hagymát a veteményeskertben. De volt igazi tanya, igazi állatokkal, ahol múzott a tehén, röfögtek a malacok, mekegtek a kecskék.  A régi fényképésznél paraszti ruhákba is be lehetett öltözni. (Ábri 10 éves)

5. Szabjunk valamennyi korlátot

A Vodafone  2017. május 16. és 23. között végzett kutatása szerint a 11 éves kor fölötti gyerekek közül 10-ből 9 rendelkezik okostelefonnal. Bár a szülők fele fontosnak tartotta a telefonhasználat kontrollálását, csak ötödük szabályozta, hogy a gyerek mikor és mennyit férhet hozzá a világhálóhoz. Az időkorlát szabása nem mindig egyszerű, azonban a jóból is megárt a sok, a rosszból pedig végképp.

"A túlzás mindenben káros, és beszűkíti az életteret. Ez alól a digitális világ sem mentes. A beszélgetések, a kíváncsiság és a kommunikáció azonban olyan jelenlétet ad, ami hidat képezhet két generáció között. Így közel maradunk egymáshoz online és a valós világban is.” 

– tanácsolja Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó az internetezés potenciális előnyeit és veszélyeit a digitaliscsalad.hu online magazinban, amelynek célja, hogy hasznos tanácsokkal és megoldási javaslatokkal segítse elő a szülők és a gyermekek közös, biztonságos internetezését. 

Egy szülői facebook közösségben ezeket a kérdéseket intéztük az apukákhoz, anyukákhoz:

Szabályozzátok a gyerekek internet-használatát? Kockulás-idejét? Kütyünyomkodós tevékenységét? Hány éves kortól engeditek, engednétek, engedtétek meg, hogy közösségi oldalra regisztráljanak? Hány éves kortól netezhetnek/netezhettek? 

Ezek a válaszok érkeztek:

Aki nem szabályozza

Nem, nem szabályozzuk. (főleg, mert mi is nyomkodjuk, használjuk szinte mindenre). Közösségi oldalra az összes gyerekem regisztrálva van, a legkisebb januárban lesz tizenkettő. Elmondtuk, hogy mit lehet, mit nem, tisztáztuk mindig a netikett szabályait, meg mindenfélét, ami ezzel kapcsolatos. A netezést nem kötöttük életkorhoz, egyszerűen csak együtt élünk az internettel, használjuk arra, amire való.  (egyébként, ez nem volt kérdés, de annak ellenére, hogy gyakorlatilag korlátlanul használhatnak mindent, amikor csak lehetőségük adódik rá, akkor eljárnak focizni, találkoznak a barátaikkal élőben, szoktak igazi könyvet is olvasni, járnak a könyvtárba is, szóval teljesen normális életet élnek).

Mi sem szabályozzuk, és nem is tiltjuk. A nagynak(17 éves) eleve taneszköz is, lévén informatikát tanul, de a többiek (11, 9) is látják, hogy mi sem állandóan a gép előtt ülünk. magabiztosan használják, iskolához is, pl utánanézni dolgoknak stb. mi is elmagyaráztuk, hogy mit lehet mit nem, és pl itt sem jelölnek vissza akárkit, aki bejelöli őket. (olyant sem, aki minket ismer, pl munkatárs stb.. mert attól Ő még nem ismeri.!!) és mivel nem tiltott gyümölcs, így nem is akarnak állandóan előtte ülni, minden nap edzésük, van és nyáron is inkább kinn játszanak az udvaron. a legkisebb csak mesét nézz, de azt se sokat, nem azért mert nem engedjük, hanem mert nem igényli, inkább játszik. ill a zenét is legtöbbször a "netről" hallgatunk. közösségi oldalon elsős koruk óta vannak fenn, (itt) ill most regisztrált a középső a viber-re, mert ott is leckét cserélnek és egyéb dolgokat beszélnek meg az osztálytársakkal.

Nem. Nem is kell...
Totálisan elegendőek a rajzfilmcsatornák.

Nem hiszem azt sem, hogy valaha fogom korlátozni, de a biztonsági feladatokat meg fogom tanítani. (Személyes tapasztalataim alapján a tiltást kijátszák. Ráadásul a tiltott gyümölcs édessége miatt, nem tanulja meg szabályozni önmagát. Ami fontosabb a ki az úr a háznál dolognál.)

 Nem, soha nem is korlatoztuk, magam meglehetős függő vagyok. Felnőtt rendben mind a harom, teljesen normalis parkapcsolataik vannak, barataik, stb.

Akinek a gyereke magától megkérdezi

Nálunk a nagy (10 éves) mindig megkérdezi, (persze csak ha van idő,ami elég ritka) hogy használhatja e a laptopiot s meg mondja mit szeretne nézni/keresni .(lovas-macskás videók leginkább,ill. sulis dolgok,de azt is inkább együtt szoktuk) Nem függők a gyermekeim,közösségi oldalon nincsenek,sőt míg telefonjuk sincs! Mi sokat társasozunk s kirándulunk a szabadidőnkben ha tehetjük.

Nálunk a 10 éves netezik már, a lovasok.hu-t naponta megnézheti, illetve a gugliban kereshet leckéhez/versenyhez kapcsolódó dolgokat, benne van 2 netes tanulmányi versenyben, ezeket csinálja. Illetve mesét nézünk, zenét hallgatunk netről (TV-nk nincsen). Közösségi oldalra nem regisztrált még, nincs is rá igénye. Nincs bennem egy konkrét életkorhoz kötve, amikor érettnek látom rá és ő is szükségét érzi, regisztrálhat. Telefonon játszást nem szeretem, főleg nem közösségileg, szóval az eléggé limitálva van, és volt már, hogy elvettem, mikor engedély nélkül játszott (az a szabály a netezésre és a telefonozásra is, hogy megkérdezi előtte).

Akik korlátozzák

Nálunk a fiam van itt fent, mert nyáron múlt 13. Addig néha nézte az enyémen keresztül. De a mai napig is ritkán használja. Neki már saját gépe van a szobájában, de sajnos nekem kell kontrollálni, mert ők nem ismernek mèrtèket. A középsőmnek mobilja van, azon szokott youtube- ozni. Időben ezt is korlátozom, mert képes lenne az asztalnál is nézni...le van szabályozva a youtube, így azt külön nem nézem, hogy.mit csinál. Géphez csak ritkán, 1-1 órára ül oda, ezt nem kell szabályozni szerencsére a legkisebbem most épp nem találja a mobilját, de általában ő is videót néz, a gépen is, ha odaül. Így neki max fél óra engedett. Ha valami hasznosat csinál, az más. Ő tv függő, most ezen dolgozunk....

 Fiam még kicsi, 3 éves lesz. Mi felnőttek is használjuk, ezt látja, az ő generációjuk már ebben nő fel. Tiltva nincs, de szabályozva igen. Csak velünk együtt használhatja az eszközeinket és maximum 30-40 percig. Így eleve kontroll alatt van az egész, szerintem ez kisiskolás koráig így is marad. Amire használja: zenehallgatás ( ez mondjuk hosszabb ideig, de ilyenkor tényleg csak hallgatjuk, nem nézzük a kijelzőt), mesék, neki való játékok, fénykép nézegetés esetleg fényképezés.

Nálunk a most 12 éves 2 éve használhatja úgy, hogy a "SZ" betűs napokon (szerda és szombat) 1-1 óra engedélyezett. Az idők nem összevonhatók, nem viheti át a következő napra, ha aznap nem használta ki. Ha túllépi, akkor 5 percenként ugrik a következő napból 10 perc.
Jelenleg már a tanuláshoz is használhatja, neten adnak nekik a házikhoz segítséget (nyelvhez szókártyákat, teszteket, történelemből kisfilmeket). Ezeket a fenti időn kívül bármikor megnézheti, de csak velem együtt. (Én is tanulok.)

Nem vagyok még annyira érintett mert kicsik (5, 3). De az ő szintjükön szabályozzuk. Nincs saját kütyü, nincs önálló kütyühasználat, nincs korlátlan hozzáférés. Előre kontrollált játékokat játszhatnak (kisróka fánkot keres mert éhes-típusúak), fényképet készíthetnek és nézhetnek rajta, meg mese, zenehallgatás megy. Naponta.
Az egyik kedvenc kortárs regényem szerint viszont a zeneletöltések fő célközönsége a bébikorosztály, kimondottan számukra létrehozott appokon keresztül totyogós kortól, szóval végülis mégis érintett vagyok. 

 Igen, igen, igen. Közösségi oldal 15. 14-15 éves korig csak felügyelettel. Sokan maradinak és rettenetes szülőnek tartottak minket miatta. A gyerekek nem lázadoztak. Elég markáns véleményünk van ezekről a dolgokról, ami nem illeszkedik a mai világhoz, de nem zavar.

Elsős és kiscsoportos gyerekek, tévé heti egy nap, egy hosszabb mese, mint pl. Némó. Egyébként nincs tévézés. Kütyünyomkodás egyáltalán nincs, illetve együtt nézünk utána dolgoknak a neten, pl. hogyan néz ki egy lávafolyam, vagy egy cunami, vagy egy kevésbé ismert állat. Amíg nem tudnak olvasni, én nem engedem őket netközelbe. Nem fognak lemaradni semmiről, abban biztos vagyok, mert a kütyükezelés képessége úgy tűnik, velük született, okostelefont első alkalommal kezelték úgy, mint én pár hét után.

Én kemény vagyok, én nem engedem. Más kérdés, hogy mivel kiskorától azt a példát látja, hogy mi sem kockulunk itthon, hanem olvasunk, a gépet itthon munkára használjuk, ezért soha nem igényelte ezt. Tudom, állati nagy mázlim van. De sok a befektetett munka is!:)

A 7 evesnek kb 2 eve vezettuk be a 10perc naponta es be is valt. Neha jon es kerdezi: lejatszhatom az idomet?neha napokig eszebe se jut termeszetesen az idokeretet nem megfelelo viselkedes miatt el is lehet vesziteni.akar tobb napra is. Soha nincs vita belole! Tudja, hogy ez igy van a kezdetektol fogva. Szerintem igenis szabalyozni kell nem tartom normalisnak, h allandoan nyomkodjak es allandoan elerheto szamukra (pl a nagyoknal). Az pedig, h mi felnottek mennyit hasznaljuk mas kerdes, ez nem lehet indok szamukra! Termeszetesen jo peldat mutatni illendo de ez nem lehet mentseg a szamukra!!! Mi sem logunk rajta allandoan de igen, tobbet hasznaljuk, mint ok

6 és 8 éves fiaim vannak. Tévé hétköznap kb 1 óra, leckeírás után. Tablet péntek du 30p, szombat és vasárnap 2x30 perc. Tévé hétvégén több azért, kb 2 x 1,5 óra.

Nálunk kicsik még a gyerekek (5,3,1). Látva, h a tv is mekkora függőséget tud néha okozni, mi nem engedjük nekik sem a tablet, sem a mobil használatát, még felügyelettel sem. Férjem szakmabeli, sok időt tölt a gépe előtt, és neki ez munkaeszköz, ezért itthon is tabu minden számítógép. Játszottak már tableten, de nem sokszor. Nyilván érdekli őket, mert mi is sokat használjuk a gépeket, de elfogadják, h ez a szabály. Később is korlátozva lesz a net használata, nem szeretnénk, ha a tanulás rovására menne. Nyilván megtanítjuk őket a szabályokra, a használat feltételeire, de ettől még nem lóghatnak majd a neten sokat. De ez még odébb van.

Igen, én egy idő után felállítom őket, közösségi oldalra nem engedem regisztrálni, az én FB oldalamon szoktunk együtt nézelődni. Nem véletlenül van a 18-as korhatár a FB-n.... Netezhetnek, szerencsére nekik való dolgokat néznek csak, kézműveskedős dolgokat, színezőket keresgélnek ilyesmi. Telefonjuk sincs még. E-mail címük van, a nagyikkal és barátnőkkel leveleznek, képeket küldenek, nem napi szinten. Viszont mind a ketten tanulnak programozni heti másfél órában. 7 és 9 évesek, lányok. Mi mindketten informatikával foglalkozunk, férjem rendszermérnök és webdesigner vagyok, így teljesen nehéz is lenne elzárni előlük.

Nálunk a fiam van itt fent, mert nyáron múlt 13. Addig néha nézte az enyémen keresztül. De a mai napig is ritkán használja. Neki már saját gépe van a szobájában, de sajnos nekem kell kontrollálni, mert ők nem ismernek mèrtèket. A középsőmnek mobilja van, azon szokott youtube- ozni. Időben ezt is korlátozom, mert képes lenne az asztalnál is nézni...le van szabályozva a youtube, így azt külön nem nézem, hogy.mit csinál. Géphez csak ritkán, 1-1 órára ül oda, ezt nem kell szabályozni szerencsére a legkisebbem most épp nem találja a mobilját, de általában ő is videót néz, a gépen is, ha odaül. Így neki max fél óra engedett. Ha valami hasznosat csinál, az más. Ő tv függő, most ezen dolgozunk...

A Skanzenben tett Happy Family bloggertalálkozóról készült kisfilmet itt meg lehet nézni:

Hasonló a témában:

http://panpeterstop.blog.hu/2017/07/14/7_tipp_nyari_tespedes_ellen

Tetszett a bejegyzés? Látogass vissza újra vagy kövesd a blogot és kukkants be a  Facebook-oldalra, ahol Apa Magazint is nyerhetsz

Szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő generationdilemmas.com