Kik fogják elvégezni a kieső fiatalok munkáját? A robotok!?
2017. július 10. írta: panpeterstop

Kik fogják elvégezni a kieső fiatalok munkáját? A robotok!?

Három év múlva az Egyesült Államokban a munkaerő 40 %-a szabadúszó lesz. Az exponenciális fejlődésnek és a demográfiai változásoknak köszönhetően 5 millió munkahely tűnik el. És itthon mire számíthatunk?

jovo_munkahely.jpgKép forrása: pixabay.com

A fentieken túl a globális mobilitás is eléri az 50%-ot. A technológiai robbanás miatt továbberősödik az igény a rugalmas munkahelyek iránt, ahol nincs fix, kötelező törzsidő. A dolgozók - főként a fiatalabb Y-és Z-generációsok - szeretnék megválasztani, hogy milyen projektekben dolgoznak, milyen értéket teremtenek. Hosszútávon munkaélményt, nem alkalmazotti státuszt keresnek. Egyre nehezebb megtalálni és elkötelezni a munkavállalókat. HR-szakemberek szerint ez nemcsak a tengerentúl van így, hanem ez a magyar valóság is.

Mindenhol jó, de hol a legjobb?

Ha nem a vállalkozásunk produktivitásán dolgozunk, ha nem gondolkozunk a munka jobb szervezésén, a munkaerő képzésén, az automatizáción, a digitalizáción, akkor miben reménykedünk, milyen hosszú távú tervünk van? Mert az embereket meg kell fizetni: a bérköltség nőni fog. Fajlagosan mindenképp, még ha a jobb szervezésnek köszönhetően nem is lesz szükség annyi emberre. (...) A Randstad 2017-es felmérése szerint az emberek csupán 13 százaléka gondolja úgy, hogy az automatizáció és a digitalizáció miatt elveszti az állását, annak ellenére is, hogy már világos, hogy a következő húsz évben (vagy sokkal hamarabb) az állások fele megszűnik. Ne higgyék, hogy akik ma könyvelőként, vevőszolgálatosként, targoncásként, kamionsofőrként kezdik a pályát, mindannyian így is mennek nyugdíjba. Nyugat-Európában a magas költség, nálunk a munkaerőhiány kényszeríti ki a robotizációt."

Képzelj el egy olyan világot, ahol 200 millió robot szolgál ki 20 000 embert , akik csupán elmélkedéssel foglalkoznak és hatalmas luxusban élnek. Jövőkutatók, de talán még maga a pápa sem tartja elképzelhetetlennek ezt A mezítelen nap című kultikus sci-fiben felvázolt világot. 

"Ha ez nem is öt-tíz év múlva következhet be, de valamikor.  Itt az ideje, hogy felkészüljünk rá!"

- hallhattuk Veres Ritától az AON Hewitt HR-tanácsadó cég vezetőjétől a cég sajtótájékoztatóján, ahol azt is megtudtuk, hogy Veres  2 bátyó kishúgaként alig 12 évesen már falta a sci-fiket. Asimov A mezítelen Nap című regénye volt az egyik kedvence, ahonnan a cikkindító utópisztikus kép is származik. Valószínű, hogy gyerekként még nem is sejtette, hogy felnőtt fejjel, a világ első számú humánerőforrás és tanácsadó cég hazai ágának vezetőjeként a múlt század sci-fi öregjének a műve már nem utópiának hat, hanem nagyon is időszerű lesz számára, hiszen ezek a kérdések a munka világában már nem is tűnnek annyira eltúlzottnak, ha kellően széles távlatokból vizsgáljuk azokat. A 2 éve a legjobb női magyar cégvezetőnek választott Veres szerint mindezek egyik legfőbb kiváltó oka a technológia, a technológia fejlődése. A NASA kutatóközpontjában lévő Singularity University hazai nagyköveteként a vezető felhívta azokra a pozitívumokra is a figyelmet, amelyeket a technológiának köszönhetünk: például a technológia képes akár a szűkös erőforrások felszabadítására is.

asimov.jpg

Legyél TE is jövőkutató!

Veres a Szilícium-völgyből azt a tanácsot is hozta, hogy mindenkinek jövőkutatónak kell lenni.

Nem érdemes félni a jövőtől,  hanem inkább meg kell tanulnunk, hogyan gondolkozzunk róla!

– emelte ki. Ebben a gyorsan változó világban ugyanis hiba ha úgy teszünk, hogy mindez velünk csak úgy megtörténik, hanem alakítanunk kell a munkánkat, karrierünket, sorsunkat, figyelve a trendeket, a változásokat, hiszen egyetlen ötlettel rengeteg pozitív változást is elérhetünk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben az ember, az emberi gondolat szerepe is felértékelődik. Az Aon vezetője utalt Ferenc pápa TED  beszédére is, melyben üzente, hogy bízik abban, hogy a technológiai fejlődés nem az emberek kárára zajlik majd a világon. Fontos lenne azon is - akár globális szinten - gondolkodni hogyan emberséges embernek megmaradni egy technológia által vezérelt világban. ( Itt a beszéd angol szövegét is el lehet olvasni.)moon.jpg

Célozzuk meg tehát a holdat, szárnyaljunk a csillagokig!

Veres Rita röviden ismerettette a „moonshot thinking”-et, (az egykor elképzelhetetlennek tartott Holdra szállásra utaló kifejezés, magyar megfelelője még nincs), vagyis a Holdat (vagy talán csillagokat) megcélzó gondolkodást, melynek lényege, hogy ne korlátozzuk a céljainkat, hanem merjünk nagyot álmodni. Ha mindig csak reális célokat tűzünk ki magunk elé, akkor valószínűleg legjobb esetben is „csak” a kitűzött tervet teljesítjük.  Például tíz százelékos növekedés helyett mindig inkább tízszeres növekedést tervezhetünk, ugyanis ha óriási célkitűzésink vannak, azok sokkal inkább motiválnak, kihívás elé állítanak.

24 órás World of Work Moonshoot verseny

Az Aon Hewitt most arra hív, hogy célozzuk meg tehát a holdat, a csillagokat és rukkoljunk elő olyan ötletekkel, amelyekről úgy gondoljuk, hogy forradalmasíthatják a munka világát. Uzsák Éva, a cég innovációs és PR menedzsere bemutatta az Aon Hewitt World of Work Moonshoot nevű 24 órás versenyét, amelyet startupoknak, egyetemistáknak, kreatív gondolkodóknak hirdetnek meg a HR bármely területét felölelő újító megoldásra, technológia bevonásával. A pályázat már a mai nappal indul, az ötleteket tweet méretben, vagyis mindössze 140 karakter hosszúságban várják a www.wowmoonshotbyaon.com weboldalon. A 120 legkreatívabb projektötletek gazdái bekerülnek az augusztus végi 24 órás hackathonra, ahol csapatokban dolgozhatnak tovább az ötleteiken, amit zsűri elé visznek TEd-es műfajú előadások formájában. A három győztes a HR Feszten 800 cég képviselője előtt is bemutathatja projektjét, továbbá a szervezők széles körű publicitást és mentorálást is biztosítanak a nyerteseknek. 

aonmoonshot_sajtotejekoztato.jpgKépen: Veres Rita,  Aon vezetője; Friedl Zsuzsanna, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese; Rolek Ferenc, a Budapet Bank HR-igazgatója; Uzsák Éva Virág, Aon innovációs és PR menedzsere a sajtótájékoztatón. Kép: szerző sajátja

Mindenki vevő az innovációra

 Az Aon Hewitt mellé több hazai nagyvállalat is felsorakozott a jövőformáló versenykiírásban. A támogató cégek között található például a Budapest Bank és a Magyar Telekom  is, mindketten nyitottak a verseny legjobb ötleteinek pilotjára.  Friedl Zsuzsanna, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a cég több mint 7000 dolgozójából 4500 jövőre beköltözik a cég most épülő modern székházába, -amely Budapest legnagyobb irodája is lesz - és a költözés is kihívást jelenthet HR-szempontból, így ehhez is szívesen várnak innovatív ötleteket, ami nem merül ki  csocsó-asztalban vagy csúszdában. Jelenleg egy Future Labnek elnevezett coworking irodakörnyezetben azt is kipróbálhatják a munkatársak milyen lesz majd az új munkakörnyezet és a visszajelzések fényében még tudják alakítani azt, hogy hol és milyen mértékben legyenek kisebb létszámú csoportok. A hazai legnagyobb telekommunikációs cég már régóta dolgozik azon, hogy megismertessék és bevezessék a  munkavállalókat a távmunkába, de ehhez is szívesen fogadnak a versenyen keresztül további ötleteket. Rolek Ferenc, a A Budapest Bank HR-vezetője szerint a régi multinacionális nagyvállalati kultúra mellett elmenőben van az idő. Olyan pragmatikus, jól megvalósítható projektötletek is érdekli őket, amellyel a munkaerőt jobban meg lehet tartani. Az Y-generációt megtartása - és talán a Z-generációé még inkább - valóban óriás kihívás ma minden vállalat számára. (Erről részletesebben majd egy későbbi posztban írunk.)

Az érzelmi intelligencia felértékelődhet?

Veres Rita  meg is osztott néhány kiindulópontot az ötletekhez:

  • Letöltető tudás – olyan tanulási platform, ami lehetővé teszi egy szakma alapjainak megtanulását akár 6-12 óra alatt
  • Rugalmas szervezeti keretek - például a munkaadó-munkavállaló keret helyett
  • Vezetői agyműtét – vagyis a vezetők érzelmi intelligenciájának fejlesztése, hogyan érhetjük el, hogy a vezetők sokkal emberibbek legyenek

A közösségi és érzelmi tanulás (social and emotional learning, SEL) valóban elengedhetetlen lesz, nemcsak a vezetőknek. A davosi Világgazdasági Fórumon egy éve a szakemberek 16 kulcsfontosságú képességet állapítottak meg, amelyek fontosak a boldoguláshoz a jövő munkaerőpiacán. Ebből 12 közösségi és érzelmi képesség. A piacesprofit.hu a fórumon felsorolt képességeket közölte is:

Alapvető készségek

Amiket mindennapi feladatokhoz használunk.

1. Írástudás
2. Számolni tudás
3. Tudományos alapismeretek
4. Infokommunikációs technológiai alapképességek
5. Pénzügyi alapismeretek
6. Kulturális és polgári alapismeretek

Kompetenciák

Amiket komplex kihívások megoldásánál alkalmazunk.

7. Kritikai gondolkodás, problémamegoldás
8. Kreativitás
9. (Interperszonális) kommunikáció
10. Együttműködés

Jellembéli kvalitások, karakterkvalitások

Amiket a változó környezethez való boldogulásra használunk.

11. Kíváncsiság
12. Kezdeményezőkészség
13. Határozottság, kitartás, állhatatosság
14. Alkalmazkodókészség
15. Vezetőkészség
16. Társadalmi és kulturális tudatosság

 

 Ha tetszett a bejegyzés. látogass vissza újra, kövesd a blogot és kukkants be a Facebook-oldalra!

Szerző: Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő generationdilemmas.com


Az Y-generáció inkább nem csinál semmit, minthogy bármi olyat tegyen, amit nem szeret

Itt vannak a legújabb irodai trendek: Ne csodálkozz, ha egy fűfal mellett kell dolgoznod!

Készülj fel egy olyan világra, amiről még el sem tudod képzelni, hogy milyen lesz!

Dögös, kreatív iroda kell az Y generációnak!

Szükség lesz még emberekre, ha majd robotok végzik el a munkánkat?

A bejegyzés trackback címe:

http://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr4712655161

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

steery 2017.07.12. 10:58:15

Ez mind nagyon szép és jó - elméletben. De a gyakorlat továbbra sem erről szól. Lehetetlenség azt kérni az iskoláktól, hogy a jövőre készítsék fel a diákokat, amit még nem is ismerünk, azt se tudjuk, milyen lesz, mikor még a jelenre, sőt a múltra sem képesek felkészíteni a diákokat. Nem egyszer tapasztaltam anno, hogy az oktatás (butítás) színvonala (színvonaltalansága) még ahhoz sem elég, hogy a régi, elavult és már használhatatlan tudást rendesen átadják a nebulóknak. És nem úgy látom, hogy az elmúlt 20 évben bármit javult volna a helyzet.

Így összességében a technológiai fejlődés legnagyobb gátja maga az ember, az emberiség, ami totálisan alkalmatlan az egyre gyorsabban érkező, egyre komolyabb kihívások kezelésére. Így vagy az emberiséget kell lecserélni a fejlődés érdekében (gépekre) vagy a fejlődést kell lecserélni egy emberibb tempójú, élhetőbb világ érdekében. A kettő együtt nem fog menni, csak szigorúan elkülönítve. A technológiai szingularitáshoz előbb ugyanis lelki szingularitásra volna szükség, aminek teljességgel hiányoznak a feltételei.

Amúgy ideális esetben a fejlődés csúcsa a személyes gyártás elterjedése lenne. Ha minden embernek születésétől fogva ingyen, alanyi jogon járna egy univerzális gyártógép, ami úgy működik, mint a mesebeli terülj-terülj asztalkám. Elmondom neki, mit szeretnék, a gép pedig összeállítja, gyorsan, ingyen. Ruhát, eszközt, bútort, házat, járművet, élelmet, gyógyszert, bármit. A hulladékot pedig lebontja, újrahasznosítja. És ez akkor tökéletes, ha hordozható (mint egy bőrönd) és mesterséges intelligencia vezérli (akivel meg lehet beszélni, mit akarok tőle). Ez egyben véget vetne a pénzrendszernek, a szegénységnek-gazdagságnak és a világot tönkretevő kapitalista ámokfutásnak is.

kvp 2017.07.12. 12:18:49

Az a 20 ezer ember s 200 millio robot egy erdekes jovokep a jelenlegi nagytokesek szamara, de mivel nem szamol a maradek 7-8-9-stb. milliard ember letevel, ezert nem vagyok teljesen biztos, hogy nekunk tamogatnunk kellene ennek a tervnek a megvalosulasat. Alapbol abbol indulva ki, hogy ezt a cikket olvaso emberek majdnem 100%-a biztosan nem tartozna bele az automatizalast tulelo 20 ezer emberbe, igy alapvetoen mindenki aki ezt a folyamatot tamogatja kvazi ellensegnek szamit az emberiseg tobbsege szamara.

Mindezek mellett az automatizalas ertheto szukseglet, viszont a nepessegfogyast nem megallitani alapvetoen vegul tenyleg elvezet oda, hogy az orszagban nem marad egyetlen magyar ember sem. Viszont a vilag tobbi reszen addigra lesz tobb mint 10 milliard akinek lakohely kell. Egy nep tulelesi strategiajabol nem szabad kihagyni a lakossag szamanak megtartasat, sot ha van ra lehetoseg a szamarany noveleset sem. A gazdasag ereje es tokeszintje csak eszkozok ennek a celnak az elerese erdekeben, de nem irhatjak felul a tenyleges nepesedesi celokat.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2017.07.12. 12:20:57

és vajon milyen robotokról van szó? az iparban hosszú évtizedek óta marha sok robot van, és egyre több. de semmiféle robot forradalom nincs, ez egy média-lufi.

Duplaxiii 2017.07.12. 14:02:04

Én egyszerűen elfogadhatatlannak tartom ha egy valós társadalmi problémát pár nagyokos, íróasztalok mellől, scifiket gondolva, alapfogalmakat nem ismerve ír le, mint egy valós jövőkép.
- robotok voltak, vannak, lesznek, semmit nem fognak változtatni, pontosabban semmit abban a térben, amire itt rémképek vannak leírva. A robot egy atomata és egy feladatot könnyít meg.
- az élet lényege a fejlődés, hogy mi lesz 30 év múlva, az az akkor fejlettségghez kell viszonyítani. Más tudás, más feladatok.
- felejtsük már el ezt a filatalokkal mi lesz dolgot. A rársadalmak nem csak fiatalokból állnak és jellemzően nem ők működtetik az államokat. Most dobjuk ki a másik két-három generációt? Velük ne is foglalkozzunk?
- ugyan már, ez munkanélküliség dolog. Ma mi van? Nálunk? Hatalmas hírek, hogy 1 millió informatikus meg mennyi rendszergazda hiányzik, és nekiállunk ostoba gyorsképzést bevezetni. BÖLCSÉSZEKKEL!!!!???? Miközben pontoan elegendő pályaelhagyó, munkanélküli stb. informatikus van parlagon, hatalmas tudással, sok évtizedes gyakorlattal, akiket PONT AZ ÉLETKORUK MIATT bsztak ki! Hogy a fiataloknk legyen melójuk. A tudatlanságot, a gyakorlatlanságot, az igénytelenséget választották a tudás és tapasztalat helyett. Ja, a jövőben, amikor még nagyobb tudás kell, akkor rinya lesz? megint kivágják a 40 éves tapsztaltakat a fiatal tapasztalatlanok érdekében??? Nem a folymatos felépítés lenne a feladat? És az idősebbek lehetnének tanácsadók, oktatók? Ja nem, mert a fiataloké a jövő. De majd kidobjuk a robotokat is...
A világ rendje, hogy technológia fejlődése tanultabb és tapasztaltabb embereket igényel, de kevesebbet belőlük. A friss fiatal nem felel meg ma sem a feltételeknek, mert 10 év "üzemi" gyakorlat kell ahhoz, hogy valódi döntéshozó lehessen valaki. Azt az iskola nem adja.
Felejtsük már el az ipari automatizálást, ne robotozzunk már.
És a digitalizációt meg még inkább nem kavarjuk ide, azt még orbán sem képes értelmezni.
A digitalizáció NEM AZ, hogy automatizálunk egy üzemet!!!!!!!!
A digitlizáció 20-30 éves folyamat és rengeteg embernek adhat(na) munkát. Ugyanis "csak" arról van szó, hogy a komplett "háttér" feldolgozása nélkül nem lehet beleugrani a komplett elektronikus hálózatalapú világba. Sem nálunk, sem Európában.
Szóval előbb el kellene dönteni, hogy kell-e szakember, ha kell, akkor tessék most is alkalmazni és megfizetni! Ha nem, akkor nem kellenek a kamuhírek.
A jövő meg kialakul, annak megjóslása is jellemzően olyanokat igényelne, akiket a fiatalok miatt elzavartak a szakmájukból. Jósolni annál pontosabban lehet, minél nagyobb a alapadathalmaz ehhez. Egy 30-as zseni soha nem fogja úgy megjósolni a jövőt, mint egy 50 éves! Még 2 évre előre sem képes ma ez a generáció, igazolás erre a hibás egyetemi informatikai képzésünk!!!