Alfa, Z, Y...generációk: felnőtté válás a digitális korban

Pán Péter, STOP!

Szent Józseftől McMenemy Márkig: Vagány apák - akiknek sikerült és akik még előtte állnak

2016. december 21. - panpeterstop

Míg számos szent család ábrázoláson, az apa, vagyis Szent József egy hajlott korú öregemberként van megjelenítve, a háttérben ácspadjánál dolgozgatva, addig ma egyre több fotón az apák a központi szereplők. A közösségi oldalakon rengeteg „apás” kép jön-megy, nem is beszélve az apás blogok dömpingjéről és a könyvesboltokat elárasztó apa-témájú könyvekről. Nézzünk meg néhány sikeres, illetve, siker útjára lépett apát.
apa_foto.jpg

Aki már bizonyított

Kezdjük a sort Szent Józseffel, aki korántsem volt háttérben barkácsoló öregapó, hanem egy kiváló, elszánt karakter és gondoskodó, bevállalós apa. Bravúros életútja megállná a helyét a legzseniálisabb spielbergi alkotásokban is. Most megpróbáljuk megfosztani őt az elmúlt évszázadok során rárakódott szentimentális érzülettől.  Talán a Madonna kultusznak köszönhetően, vagy esetlegesen a középkori társadalmi berendezkedések miatt is alakulhatott úgy, hogy József szerepe sok festményen vagy más műalkotáson - mint ahogy említettük – meglehetősen marginálisan hat.   Ivo Neženatý  egy Kultúrpart-interjúban is úgy vélekedik, hogy valami ilyesmi lehet a jelenség hátterében: „Dionüszosz-kultusz és a XX. század között eltelt évszázadok alatt Európában – gondoljunk csak a lovagokra vagy a romantikára – fellelhetőek a férfiuralom, illetve, az ezzel együtt járó anya-kultusz hosszabb-rövidebb korszakai is. A lényeg azonban az, hogy korunkat a látszat ellenére valóban egyfajta szélsőséges nőuralom jellemezte, legalábbis a II. világháború idejéig.” 

holy-family-with-the-infant-st-john-bartolome-esteban-murillo.jpgBartolomé Estéban Murillo: A Szent Család Keresztelő Szent Jánossal

Érdekes, hogy a katolikusok is úgy gondolják, hogy ez a képi megjelenítés méltatlan a valódi Józsefhez:

Szent Józsefet a reneszánsz óta szokás öregemberként ábrázolni. Sőt, nemcsak öregként, hanem kifejezetten aggként, tehetetlen, réveteg, olykor szinte bárgyú emberként, aki nem részese, hanem csak szemlélője a szent eseményeknek. Ez a kép azonban teljes egészében hamis.

– állítja Milyen az igazi férfi? című előadásában Maeßen atya. Milyen volt akkor hát József? Az evangéliumok bár tömör,  de hiteles beszámolója alapján nem nehéz rekonstruálni. Mai szóhasználattal élve a vagány kifejezés semmiképpen sem elrugaszkodott, ha belegondolunk abba, hogy ez a királyi származású férfi (Dávid király utódja volt) vette a bátorságot arra, hogy jegyese maradjon egy olyan lánynak, aki házasságon kívül esett teherbe. Mindez egy olyan a korszakban és kultúrában történt, amikor az ilyen esetekben nem vállrándítással, hanem kövezéssel jártak el hatósági szinten. Nyilván, aki a elolvasta már az Újszövetséget tudja, hogy Józsefet ebben a döntésben egy transzcendens élmény, egy angyali jelenés is segítette, de ezelőtt már elhatározta azt, hogy titokban elbocsájtja az akkor körülbelül 17 éves Máriát. Egy olyan korszakban, amit a teológia a törvény – és korántsem a kegyelem – korszakának nevez, a jófejség nem volt elég ahhoz, hogy ekkor is kimutassa szeretetét, hanem itt kellett a kurázsi, az árral való szembeszegülésre való hajlandóság, az empátiára való készség. Megtudja azt is, hogy a Megváltónak lesz a nevelő apja. Atyai szerepe abban is megnyilvánul, hogy a Jézus nevet ő adta a gyermeknek. Máté evangéliumában azt is olvashatjuk, róla, hogy igaz embernek titulálja őt a Szentírás, mert elfogadta az Isten akaratát, és eszerint is cselekedett. A népszámlálás miatt Betlehembe kellett kísérnie a mindennapos Máriát, ahol igen viszontagságos körülmények között született meg Jézus. Az izgalmak itt nem értek véget József számára, ugyanis napkeleti bölcseket is fogadnia kellett az istállóba.  Ezek a külföldiek pedig – legalábbis ahogy Keith Sutton anglikán püspök feltételzi - valójában a saját gyermekeit is meggyilkoltatott Heródes király által fizetett bérgyilkosok voltak, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy felkutassák és megöljék a csecsemő Jézust (mellesleg pedig Józsefet menedékkérőnek, Máriát egyedülálló anyának titulálja).  Dr. Flaisz Endre teológus-filozófus egy lebilincselő tanulmányában  arra következtet, hogy nem kizárható, hogy jóval több, mint 3 látogatóról van szó a történetben. A Biblia nem említi a bölcsek számát, nevét, csupán annyit, hogy  háromféle ajándékot vittek és Máté a napkeleti bölcsek Jeruzsálembe érkezését úgy kommentálja, hogy "felbolydult az egész város". „Márpedig az mindennapos látvány volt abban az időben, hogy néhány utazó teveháton Jeruzsálembe érkezik. Valószínűleg rajtuk kívül szép számmal akadtak más utazók és kereskedők is, akik akkortájt éppen Jeruzsálemben állomásoztak. Ezzel tehát nehezen magyarázható meg, hogy mitől bolydult fel az egész város” –írja a teológus, majd így folytatja:

„Ezt látszik megerősíteni egy olyan korai, Biblián kívüli forrás is (...) Sedulius Scottus korai középkori kommentátor egy érdekes történetet idéz a nagyjából 2. századra tehető Nazoreusok (héberek) szerinti evangéliumból (...): "Amikor József körülpillantott, nagy sokadalmat vett észre együtt menetelni az úton, amint a barlang felé tart, és így szólt: Fölkelek és kimegyek elébük. Miután pedig kiment, József ezt mondta Simonnak: Nekem úgy tűnik, hogy akik jönnek, mintha jövendőmondók (augures) lennének. Íme, minden pillanatban az égre tekintenek, s amit látnak, megvitatják egymás között. De ugyanakkor idegennek is látszanak, mert külsejük különbözik a miénktől. Ugyanis öltözékük fényűző, bőrszínük sötét, köpenyük testhez simuló, fejükön süveget, lábukon pedig nadrágot viselnek." 

sznt_csalad.jpgEgy 12 éves srác, Bereczki Levente alkotása arról, hogyan képzelné el a szent családot, ha ma élnének

Józsefnek tehát mérlegelnie kellett azt is, hogy ebben a nem várt helyzetben ilyen magas társadalmi rangú, és elképzelhetően akár nagy számban érkező látogatását hogyan fogadja. Alacsonyabb sorból is érkeztek hozzájuk: pásztorok, akik angyali hírnökök hírét vitték a családnak. Józsefet is angyal figyelmeztette arra is, hogy Egyiptomba kell menekíteni a családot az őrült csecsemőgyilkos király, Heródes vérszomja elől és ugyanígy jelet adott később a hazaköltözésre. Bár ekkor már birtokában voltak a napkeleti bölcsek által adományozott értékes ajándéknak, és valószínűleg nem idegenek, hanem az övéik között telepedhettek le a méretes alexandriai zsidó diaszpórában, mégsem lehetett gyaloggalopp az egyiptomi emigráció a korabeli infrastrukturális viszonyok között (szamár, útviszonyok stb). József mégis bevállalta az utazást egy gyermekágyból lábadozó nővel és egy csecsemővel. A mai migránsok úti beszámolói olvasva sokaknak megindul a szívük, de nyugodtan párhuzamot lehet vonni e történetek és a kisgyermekkel menekülő házaspár utazása, kitelepülése között, talán így könnyebb beleérezni mai embernek a két évezredes történetbe. Utoljára Lukács evangéliuma említi Józsefet, amikor a Jeruzsálemben eltűnt tizenkét éves Jézus történetét olvassuk, aki korát meghazudtoló tudásáról tesz bizonyságot a vallási vezetők előtt. Bár maga József is meglepődött ezen, Jézusnak az Írásokban való jártasságában József szerepe is elvitathatatlan, ugyanis a korabeli zsidó kultúrában mind az apa, mind az anya feladata volt a gyermeknevelés, de a fiúgyermek nevelését 5 éves kortól az apa vette át. A hitbeli nevelés is az ő feladata volt, neki kellett Mózes törvényeit megismertetni, a napi imádságba bevezetni a gyermeket és az éves zarándoklatokat vezetni, és ugyanígy - ahogy József is tette- a saját mesterségét is átadni utódjának.  Az pedig, hogy nemcsak Jézus anyja, hanem ő is kétségbeesetten kereste az óriási tömegben elveszett kiskamasz Jézust, jól érzékelteti, hogy szívvel-lélekkel belemerült az apai szerepbe.

 apas_konyv.jpg

Most pedig ugorjon durván 2000 évet és nézzünk szét hol helyezné el a 21. századi festő a családapát!

Ha a könyvesboltokban vagy az interneten szétnézünk, egy dolog biztos: van szó róluk, előtérben vannak. A minap egy könyvesbolt „szülő” szekciójában kapásból legalább 5 új „apás” könyv sorakozott. Nyissuk a sort Mcmenemy Márk Daddy Cool - Vagányok és apák című interjús kötetével, amelyben kortárs hírességeket faggat apasághoz fűződő élményeiről. A kötetben olyan közszereplők adják a nevüket az apaság vagányságként való népszerűsítéséhez, mint Kiss Tibi, Szabó Győző, Nánási Pál, Dragomán György, M. Kiss Csaba, Somlai-Fisher Ádám, Halácsy Péter, Zsiday Roy, S.Takács András, Erdei Zsolt Madár. A tíz sikeres férfi fontosnak tartja gyermeknevelését is, szívesen kiveszik a részüket az otthoni, családi teendőkből. Léder László szervezetpszichológus ugyan az apaságról még nem írt könyvet, de részt vett úgynevezett apafüzet szerkesztésében és Apa Akadémia néven előadássorozatokat tart.

apapara.jpg

Azt, hogy mekkora igény van az apás blogokra, jól mutatja Ficza János Apu-kalipszis nevű viszonylag friss blogja, amelynek már a legelső posztjaival azonnal több ezres olvasótábort szerzett. A hazai apás bloggerek ok előfutáraként ismert Szél Dávid pszichológus Apapara címmel tette közzé saját apai tapasztalatait. A apakönyv különlegessége, hogy az író egyszerre van jelen benne férfiként és szakemberként, de elsősorban apaként. Írásai nemcsak elgondolkodtatóak és olykor informatívak, hanem szellemesen frappánsak. Például vegyük ezt a részletet: Cat Stevens Father and Son (1970) 46 éves dalában megjelenített  apa-fia párbeszédet tárgyalja, amelyben Szél szerint a mostanság olyan gyakran emlegetett kapunyitási és kapuzárási pánik is érezhető:

„A fiú indulna, szemrehány, az apa marasztal előír, és közben ambivalensen sajnálja magát. Hogy az énekes valójában melyik féllel azonosul, nem egyértelmű, de tény, hogy a fiú szimpatikusabb, ő ugyanis a saját útját akarja járni, ellentétben az apával, aki viszont a saját hibáit szeretné a fia által kijavítva látni.” ( 238. oldal).

szily_beiras_1140x800.jpg

Ennél a gondolatmenetnél megmaradva feltétlenül meg kell említeni Szily László  apakalauzait (a Kitolás 1–2.) és az azt követő  Beírást immáron két iskolás gyerek apjaként. Míg az első két kötetben meglehetősen az apaság univerzális kérdéseivel foglalkozik („terhes lett a csajom” - Kitolás 1.; „Késésben van, és takonyfoltos a ruhája, mi az? Hát persze, hogy egy fiatal apa.”- Kitolás 2.) addig az utolsó Szily kötetet már könnyebb egy szűkebb olvasói körnek értelmezni, a budai szülőket, vagy gyermeküket budai iskolákba (esetleg menőbb pesti elitsulikba) járató anyák és főként apák tudják a magukra ismerés élményével olvasni. Vidéki szülőként már kevésbé sikerült saját szülői élményeimmel párhuzamot vonni Szily „szülő-iskolás” élményeivel, bár tagadhatatlan, hogy sajátos, sokszor már-már Wodehouse-ra emlékeztető stílusával sikerült kitűnni a magyar szülőkről-szülőknek írt irodalomban. A rengeteg trágár kifejezés viszont visszavettette némileg az olvasási élmény értéket számomra, mert valahogy úgy vagyok ezzel, mint Pajor Tamás, aki úgy véli a trágárság mélyen a köznyelv része lett, a forradalom tehát az, ha „ennek kikerülésével mozgatunk meg valamit a szívben”. Persze lehet mondani erre azt, hogy ha nem tetszik, ne nézz oda. Nagy elismeréssel adózom  Ményei Pálnak, Az Irodalom visszavág írójának azért, hogy legalább van valaki, aki tiszteletben tartja az ilyen jellegű másságot (azt a kisebbséget, akit taszít a nyelvi obszcenitás, de szeret olvasni). Dicséretes, és unikum számba megy Ményei azzal, hogy megkéri széplelkű olvasóit, hogy ugorjanak egyet egy bizonyos jelig, amikor olyan nyelvezetet használ, ami esetleg őket sérti. 

apas_mesekonyv.jpg

Az apás könyvek a gyerekkönyvek birodalmába is beszivárogtak. Egyre több mesekönyv főszereplője az apa. Egy ismert gyerekkönyvkiadó boltjában dolgozó munkatárs kérdésünkre elmondta, hogy keresik is ezeket a könyveket, bár nem borzasztó sokan, de látszik, hogy azért van rá igény: "A pagonyos könyvek közt van egy 'Apu mesél' sorozat, amelyek kifejezetten olyan mesék, ami apa-gyerek kapcsolatról szólnak. Sok család van, ahol az esti mese apa 'feladata'. És szerintem az közös olvasás, mesélés nagyon sokat számít a gyerekeknek, mert tökre megélik, hogy olyankor csak rájuk figyelünk, velük foglalkozunk.”- mesélte az amúgy két gyermekes alkalmazott. Zárjuk sorainkat Aranyosi Ervin Apának lenni című versének részletével:

Hogyan is kellene apának lenni?
Igazi receptet még nem írt senki.
Egyetlen módon igazol az élet:
az kiknek apja vagy mind szeret téged.

 Ezzel a bejegyzéssel édesapámra Fodor Józsefre emlékeztem, aki pont karácsonykor költözött el a földi életből 15 éve. Fantasztikus apa volt. Az apaszerep változásának társadalmi hátteréről, a változó családmodellekről és családi szerepekről pedig egy következő posztban lesz szó.

Ha tetszett a poszt, olvass más bejegyzéseket is a blogról és ha szeretnél könyvet nyerni, látogass el a Facebook-oldalra is!

Itt pedig a blog legelső videója, mert a videó az új kép...

A bejegyzés trackback címe:

http://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr3312062847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.