Alfa, Z, Y...generációk a munkahelyen és a családban

Pán Péter, STOP!

Hogyan lettek a férfiak Harisson Fordból a mamahotel cicanacis, favágó inges szakállgyurijaivá?

2016. július 01. - panpeterstop

HOGYAN TÖRTÉNHETETT MEG, HOGY CSUPÁN EGYETLEN GENERÁCIÓVÁLTÁS SORÁN A FÉRFIAK JACK NICHOLSONBÓL, HARISSON FORDBÓL ÁTMENTEK, NOS, ILYEN KAPUCNIS PÓLÓS, VIDEOJÁTÉKOZÓS, ANYJUKKAL ÉLŐ SRÁCOKBA??? - kérdezi Jules A gyakornok című filmben. Benned is felmerült a kérdés? Mi is keressük a válaszokat!

the-intern-4.png

A gyakornok című vígjáték Jules-a (Anne Hathaway) az Y generációs nők - nem éppen a legszerethetőbb, de gyakorta megjelenített - egyik prototípusa: sikeres startup-ot vezet egy dizájnos irodában; gyermekeit napközben a főállású apa férjére bízza; bár szülei nem bíznak benne, ő megállíthatatlan. Az egyik jelenetben a nehezen elviselhető temperamentumú hősnő kissé spicces tekintete rámered az előtte álló kapucnis, laza harmincas hipszterekre, majd az éltes korú, öltönyös úrra (Robert De Niro) és felteszi a nagy kérdést: HOGYAN TÖRTÉNHETETT MEG, HOGY CSUPÁN EGYETLEN GENERÁCIÓVÁLTÁS SORÁN A FÉRFIAK JACK NICHOLSONBÓL, HARISSON FORDBÓL ÁTMENTEK, NOS, ILYEN KAPUCNIS PÓLÓS, VIDEOJÁTÉKOZÓS, ANYUKÁJUKKAL ÉLŐ SRÁCOKBA???

Julest szeretnénk kicsit korrigálni, mert nem egy, hanem három generációról van szó valójában (a generációs elmélet szerint ezek a következőek: boomerek, X-ek és utánuk az ipszilonok, de ha már az 1937-es születésű Nicholson is említve volt, akkor inkább négy, mert ő már a veterán kategóriába tartozik)! A kérdés nem csak az ő szájából hangzik el, hanem az internetet is rendszeresen elborítják a témát feszegető mémek és vicces, de elgondolkodtató képek (mint az alábbi illusztrációk). 

men.jpg

men2.jpg

men3.jpg

A favágó ing lesz az új öltöny?

A fenti kérdésre De Niro válaszként megjegyzi, hogy a ruha teszi az embert (az angol mondásban itt a gentleman szó szerepel). A filmre jellemző kissé egysíkú megközelítést jól mutatja ez a kitérő válasz, hiszen a vígjátékban sem azért szeretik a 70 éves gyakornokot, mert jól kitölti az öltönyét, hanem bölcsességéért értékelik nagyra. De ha már az öltözködésnél tartunk, meg kell jegyeznünk, hogy az Y generációs férfiak számlájára lehet felírni a ruházkodásban, és ezen belül is első sorban a munkahelyi öltözetben történt, napjainkban zajló - mondjuk úgy -paradigmaváltást. Vannak már olyan cégek, ahol az eddiginél jóval lazább lett a dress code: a kockás favágó ing lett az új smart casual.

somlai.jpgHoppá! Somlai-Fischer Ádámon egy zakó! Kép forrása: szeretlekmagyarország.hu

Jó példa erre az egyik legsikeresebb magyar cég, a Prezi, ahol a szervezeti kultúra lényege, hogy markánsan szembe megy a megszokottal. Veiszer Alinda Bridge generáció című könyvéből megtudhatjuk, hogy Somlai-Fischer Ádám, Prezi-alapítótag a gazdag és befolyásos üzletemberekkel való találkozásokat arra használja, hogy elmondja, a Preziben nincsenek vállalati autók, öltönyök és menő szivarok: Nem ítél el senkit, akinek mindez fontos, de őt és társait sosem foglalkoztatták lóerőkről szóló álmok. Viccesen azt is megemlíti, hogy nem könnyű a prezisekkel. Ha valaki öltönyben közelítené az irodát, ne tegye. A Preziben úgysem az öltöny, a formális öltözék miatt tisztelnek valakit, hanem azért, amit mond, amit tesz, hogy milyen ügyes, ezért nem nagyon látni közöttük öltönyösöket - magyarázza Veszler. „Persze ez is egy zsákutca – folytatja Somlai-Fischer. – Nagyon kell figyelnünk arra, hogy ne legyünk hipszternácik. Mert ha ide csak biciklivel lehet majd járni, kizárólag farmerban és pólóban, akkor én leszek az első, aki vesz egy vállalati autót és egy öltönyt.Közeleg már ez az idő, vagy az öltönyöknek végérvényesen búcsút int majd a céges világ? Visszatérve a bevezetőben említett vígjátékra, az ugyan mélységeiben már nem érinti a témát, viszont ebben a posztban keressük tovább a választ arra, hogy mi történik a mai fiatal férfiakkal.

david-lenny.pngDavid Beckamet a metroszexuális férfi archetípusának tartják, Lenny Kravitz pedig a tipikus lumberszexuális-férfi

Marlboro man? Off!

Ne feledjük, hogy a hipszter (vagy ha úgy tetszik lumberszexuális, vagyis favágószexuális) stílus könnyed vintidzsszagú nemtörődömségét, a "nem baj ha nem áll jól, de akkor is kötelező" szakállát a metroszexuális férfiideál túlzott igényessége, márkamajmolása és vásárlási mániája előzte meg (a német nyelvben például lakkmajmoknak, „Lackaffe-knek” gúnyolják őket mérhetetlen piperkőcségük miatt). Tari Annamária  Ki a fontos: Én vagy Én? című könyvében Törőcsik Mária genderkutatásait taglalva mutatja be, hogy a férfi alakja mennyire jelentős változáson megy keresztül, mert a hagyományos nemi szerep attribútumai már nem mindig érvényesülnek - nem meglepően - többnyire a fogyasztói társadalom és a média által közvetített éppen soros eszményképek hatására:

"Noha a nők egy része még mindig szeretné azt látni, hogy a férfiaknak nincsenek komoly problémáik, ők ugyanúgy szenvednek a média által közvetített képtől.

Férfiként reklámokat nézni is elég frusztráló lehet:

- vagy a tökéletes testű kockahasú fiatalt látja, aki a legférfiasabb illatokban fürödve bárkit meghódít

- vagy a kicsit pocakosabb átlagférfit, aki kopaszodó és őszülő fejjel bevallja, hogy régóta prosztata problémákkal küzd, amiről ugye mindenki tudja, hogy nemcsak  vizelési problémákat okoz

- Aztán ott vannak még a "tudós" külsejű mosógépszakértők, akiket intelligens gépek és nők vesznek körül

- meg a kevésbé okosnak mutatott családapák, akik úgy koszolják össze a ruhájukat, mint egy gyerek, és akkor jön az "anyu" a tökéletes mosóporral."

- "A kalandvágyó Pán Péterek nehezen vagy sosem felnövő férfiak, akik szívesen mennek hosszú utakra, extrém feladatokra vállalkoznak, szeretik a férfias kalandokat. A nőnek úgy kell tevékenységüket kísérni, mintha gyermekük eredményeinek örülnének, koncentrálni kell rájuk, engedni terveik megvalósítását, akkor is, ha az irreális. Különleges férfiak, gyerekes elvárásokkal."
marlboro1.jpg

Bár a pszichiáter az új trendcsoportokat humorral tárja az olvasó elé, a felsorolás végén vészjósló az összegzése:

 A kemény Marlboro man, aki a nehéz helyzetek megoldója, az omnipotens férfi képe eltűnőben van, a férfiasság  válságban van".

A fiúk bajban vannak

Zimbardo, a szociálpszichológia 83 éves híres veteránja szerint is bajban vannak a férfiak. Legújabb, idén magyarul is megjelent - blogunkon már korábban is bemutatott - Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak? című tanulmányában másodmagával könyvet írt nemzedékünk férfiairól.  A professzor egyetemi oktatóként a Stanfordi Egyetemen hallgatói körében is tapasztalta, hogy heteroszexuális fiatal férfiak szokásai és életvitele az évtizedek alatt mennyire megváltozott. Szerzőtársa, Nikita Columbe, Y-generációs nőként pedig azt tapasztalta, hogy mennyire nehéz a személyes kontaktus kialakítása a férfiakkal: Nem egy konkrét esemény inspirált minket, inkább arra emlékeztetett az egész, mint amikor egy könnyű zápor idővel felhőszakadásba vált át. Míg egyikünk a fiúk rossz iskolai teljesítményéről tudósító újságkivágásokat gyűjtötte, és a férfihallgatók megfogyatkozását észlelte kurzusain, addig a másikunknak feltűnt, hogy korabeli férfiak a partikon a számítógépek és a videojátékok köré gyűlnek, ahelyett, hogy beszélgetnének. Elkezdtünk azon tűnődni, mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb férfi akar jogosítványt szerezni vagy elköltözni otthonról, és hogy miért pornónézés közben maszturbálnak, ahelyett, hogy egy igazi nővel töltenék az idejüket - magyarázza a kendőzetlenül szerzőpáros a könyv előszavában. Zimbardo egy a jelenséggel kapcsolatos új terminológust is az elsők között használt  - elsősorban olyan mai férfira, akinek nincs szüksége egy másik fizikai személyre, hogy kielégítse szexuális vágyait – ez a „szexuális szingularitás”. A szociálpszichológus attól is tart, hogy az internetes pornófilmek, és a randi-appok elterjedésével a romantikus kapcsolattól, a szerelemtől egyre többen elidegenülhetnek, elmagányosodhatnak. Ha ez nem lenne elég, akkor Zimbardo, 8 évtizeddel a háta mögött, azt is hozzáteszi, hogy még talán a szex is unalmas lesz számukra: "A szexfilmek után nem tudják élvezni a valóságos együttléteket, a valódi nőket. Teljesen egocentrikussá válnak, hiszen saját vágyaik kielégítésének élnek.  (...) Sok mai fiatal számára még a szex is unalmas" - kongatja a vészharangot egy interjúban.  A könyvben a pornográfia és a videójátékozás mellett még más tényezőket is ismertet, - többek között az oktatási rendszer férfihiányát - melyeknek szintén sok közük lehet a dolgok alakulásáért.

 

"A magyar Y generációs férfiak sincsenek könnyű helyzetben"

Tari Annamária a már hivatkozott Ki a fontos: Én vagy Én című könyvében úgy találja, hogy a magyar férfiak Y generációs csoportja egyáltalán nincs könnyű helyzetben:

Előttük a hagyományos férfiminta (az ő apjuk még nem volt metroszexuális), amelynek legfőbb bástyáit a családépítés, a családfői feladatok ellátása, a karrierkialakítás és az életszínvonal folyamatos fenntartása jelentik. Körülöttük pedig a fogyasztói társadalom, amelyben mindezt egyre nehezebb végigvinni. Megtalálni a saját stílust, kialakítani egy biztonságos életformát, találkozni azzal a nővel, aki mellett nyugodtan lehet élni: ez ma már korántsem kézenfekvő eseménysor.

Nyilván összességében ez a kép nagyon borúlátó, és természetesen azért van, amiben a mai fiatal férfiak jobbak elődeiknél, például egyesek szerint a gyereknevelésben. Lippai Roland A TRADICIONÁLIS CSALÁDMODELL VÁLSÁGA A 21. SZÁZADBAN című tanulmányában több forrást elemezve ezt írja a férfiak megváltozott kihívásairól és az apai szerepében bekövetkező pozitív elmozdulásról:

" (...) a nők irányából érkező elvárások a férfiakat állítják gyakran megoldhatatlan probléma elé. Különösen az anyagi dimenzióban történő kihívások okoznak stresszhelyzetet, amelyek nem csupán a fogyasztói társadalom jellemzői, hanem etológiai aspektusban kis komoly belső konfliktusokat eredményeznek. Ez egyrészt sikertelenné teheti a párkapcsolatok létrejöttét, másrészt súlyos egészségkárosító hatása is van, ami a középkorú magyar férfiak korai halálozási számaiban erősen kitűnik. A megkérdezettek 72%-a 2009-ben úgy vélte, hogy a férfiak legfontosabb célja a pénzkeresés. Ugyanakkor a férfiak nemi szerepével kapcsolatos pozitív elmozdulást mutatja, hogy a megkérdezettek 65%- a osztja azt a véleményt, hogy férfiaknak „szűkös idejükből inkább a családra, mint a jövedelemszerzésre kellene időt szentelniük. Hasonló a támogatottsága annak a véleménynek is, hogy a férfiak is képesek ellátni egy kisgyereket."

Tari szerint is várható, hogy a mai fiatal apukák túlteljesítik az előző nemzedéket apaszerep tekintetében:

"Összességében az, hogy a férfiak egy része sokkal gyengédebben fordul a gyereke felé, mint régebben, egy jó változás. Az Y generációs apák vélhetően nyíltabb és felvállalt érzelmekkel fordulnak majd a gyerekük felé, mert okulnak a saját gyerekkorukból, és mivel tudatosabbak, remélhetőleg ezt is hasznosítják majd."

Zimbardo Nincs kapcsolat című könyvére visszakanyarodva, azonban ezt sem tekinthetjük kőbe vésett prognózisnak. Az irányvesztett családok távollévő apák című fejezetben bemutatja, hogy Amerikában összességében a fiúk kétharmada apa nélküli otthonban nő fel. A szociálpszichológus szerint nem kellene lebecsülni az apátlanság és a modern beavatási rítusok szerepét, mert hiányuk negatívan hat a fiúk érzelmi és szociális fejlődésére és beláthatatlan következményekkel járhat: "Az apa vagy bármilyen pozitív férfimodell nélkül felnövő srácok megszenvedik ezt a veszteséget és elkezdenek másfelé kutatni felvállalható férfiidentitás után. Akadnak köztük, akik egy bandában vagy terroristacsoportban találják meg a keresett identitást, mások a drogokban, az alkoholban, a videójátékokban, vagy éppen a nők tárgyiasításában."

Mit tehetnek hát a férfiak?

Kérdezhetjük és ugyanezt a kérdést teszi fel Zimbardo is egy fejezetcímben és így válaszolja meg:

"Ha fiatal férfiként azt szeretnénk, hogy a való életünk sikeresebb és kielégítőbb legyen, akkor fel kell ismernünk, hogy a változás nem akkor következik be, amikor épp nyakig elmerülünk a videojátékban, vagy a partvonalról figyeljük a történéseket. Nem: ki kell merészkednünk a világba, és bele kell vetnünk magunkat az események sodrásába. Ha egyfolytában csak a telefon kijelzőjét meg a laptopot bűvöljük, akkor törvényszerűen el fogjuk szalasztani az elsuhanó lehetőségeket.  (...) Egy szó mint száz: itt az ideje kikapcsolni digitális énünket és helyette bekapcsolni önmagunkat."

 

UPDATE:

Időközben az ATV Start műsorában is beszéltem a témáról, nézd meg ezen a linken

http://www.atv.hu/videok/video-20180312-valsagban-a-ferfiassag

További hasonló témájú bejegyzéseket találhatsz még a blogon:

http://panpeterstop.blog.hu/2015/06/22/mar_nem_vedett_ferfiak_jon_a_ferfihiany

http://panpeterstop.blog.hu/2015/10/03/hosok_tere_konferencia

http://panpeterstop.blog.hu/2015/06/16/hova_bujt_a_kisordog_gonoszsagkutatas_es_vilagertelmezes

Ha tetszett ez a cikk, megoszthatod és látogass vissza újra! Facebook-on is csatlakozhatsz, s lájkolhatsz is!

Honlapom: hu.generationdilemmas.com

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr998735644

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vöröspanda 2016.07.01. 21:58:24

Természetesen a nők tehetnek mindenről. És én általában tényleg jobb vagyok mint a férfi kollegaim de mit kellene tennem? Én is kezdjek el álmodozni munkaidőben és akkor lehuzhatjuk a rolot...

2016.07.03. 04:53:33

Zimbardonak néhány részletben igaza van, de ilyen idősen ő sok mindent nem lát már át és egy régi paradigmában gondolkodik meg a "régen minden jobb volt" csapdájába esik.

Továbbá:
"Míg egyikünk a fiúk rossz iskolai teljesítményéről tudósító újságkivágásokat gyűjtötte, és a férfihallgatók megfogyatkozását észlelte kurzusain" - ja, az elnőiesített oktatási rendszer a fiúkat defektes, hibás működésű lányoknak állítja be és nyugaton jó részüket hiperaktivitással diagnosztizálják, majd Ritalinnal és más szerekkel leszedálják őket. Ahol a lányok viselkedése lett a standard, ott a fiúkat negatívan diszkriminálják. Én még a szocializmusban voltam kisiskolás, osztályelső, de volt verekedés, csínytevés is benne, gimiben, egyetemen is kiváló voltam, ma már nem lennék fiúgyerek, iszonyatos változások voltak azóta, fiúként kirekesztettnek érezném magam.

Ja, a fiúk lehet, hogy nem szociológiát, pszichológiát hallgatnak, hanem mérnökök, orvosok lesznek, aztán évi százezer dollár alatt el se mennek dolgozni. Közben a büfészakos lányok arról álmodoznak, hogy egy ilyen okos srác elveszi és eltartja őket (főleg USA-ban, ahol középosztálybeli nő nem dolgozik), aztán azok a büfészakos lányok, akiknek nem jut sikeres férfi, elfeministásodnak és elkezdik gyűlölni az összes férfit.

"addig a másikunknak feltűnt, hogy korabeli férfiak a partikon a számítógépek és a videojátékok köré gyűlnek, ahelyett, hogy beszélgetnének." - régen is így volt, azok a férfiak, akik nem papok, selyemfiúk, költők voltak, azok nem nőknek tették a szépet, fecsegtek, lelkiztek, hanem ha összegyűlt a társaság, akkor valamit szereltek, építettek, dolgoztak, vadásztak, harcoltak, ettek, ittak vagy elmentek a szomszéd faluba csajokat rabolni.

"Elkezdtünk azon tűnődni, mi lehet az oka, hogy egyre kevesebb férfi akar jogosítványt szerezni vagy elköltözni otthonról" - ingatlanárak, ingatlanlufik kipukkanása megvolt? Hitelesek bedőlése az USA-ban is... Miből és hova költözzön el? Mellesleg a világtörténelem 99.8%-ában a nagycsalád volt a túlélés záloga. Az, hogy egy nyugati fiatal a szociális állam (valójában a szülei és más felnőttek adóbefizetése) segítségével 18 évesen elköltözhet otthonról, az a 2. világháború utáni konjunktúra idején terjedt el nyugaton. És kb mostanáig bírta a társadalom. Mindenki nagyobb házban lakott, nagyobb autót vezetett, mint amit meg tudott volna fizetni normál esetben, most minden visszaáll eredeti szintre. Az állam csak Nyugat-Európa egyes országaiban Skandináviában tud bőkezű lenni, a holland, dán, norvég fiatal nem azért tud 18 évesen elmenni otthonról, mert annyira sikeres és önálló, hanem mert az állam alátolja a lakást, olcsó hitelt vagy kis lakás méretű kollégiumi apartmant. Az olasznak, görögnek meg nem segít az állam, mert csődben van.

"hogy miért pornónézés közben maszturbálnak, ahelyett, hogy egy igazi nővel töltenék az idejüket" - talán mert 10 perc élvezetért nem akarja megkockáztatni, hogy szexuális erőszakért feljelentse a csaj, miután megbánta másnap az előző éjszakát. Vagy ha nősül a srác, akkor ki lesz fosztva, akár felbomlik a házassága, akár nem. Ez a mai generáció már úgy nőtt fel, hogy egyedülálló nők nevelték őket, akik a gyerek apjától asszonytartás (USA-ban ilyen is van) és gyerektartást is kaptak, cserébe az egyedülálló anyák a gyereket terrorizálták, apjuk ellen nevelték és ezek az asszonytartásból vígan élő nők minden hétvégén más sittes faszit szedtek össze a helyi bárban és minden nyáron elutaztak Törökországba, Egyiptomba, Indiába, Jamaikába, Bahamákra, hogy jól kidughassák magukat mindenféle koszos (a nők szemében egzotikus) kanokkal. Ilyen hatások után minek is akarna egy épeszű fiú állandó vagy hús-vér partnert? A fiúk az anyjukhoz hasonlítanak minden nőt, a lányok az apjukhoz hasonlót keresnek partnernek későbbi életükben. A babyboomer generáció feltalálta a válást, a gyerekek az anyjukhoz kerültek, aki egy hárpia lett, a lánygyereknek nem volt férfi minta (erős, okos, igazságos férfi), csak az anyjuk ágyában egymást váltó alakok, akik esetleg magát a lányt is megfektetnék alkalomadtán, ezért ők is ilyen senkiháziakat fognak összeszedni. A fiúgyerek meg értéktelenként volt kezelve az iskolában, otthon az egyedülálló anyja meg őt tekintette férjpótléknak, akitől később eltartást várt, de közben az idegeire is ment, minden érzelmi nyomorával a fiát stresszelte.
Ilyen anya/nő minta után nem csoda, hogy egy fiú inkább nem keres in real life partnert.

2016.07.03. 05:07:55

"Zimbardo , 8 évtizeddel a háta mögött, azt is hozzáteszi, hogy még talán a szex is unalmas lesz számukra: "A szexfilmek után nem tudják élvezni a valóságos együttléteket, a valódi nőket. Teljesen egocentrikussá válnak, hiszen saját vágyaik kielégítésének élnek. (...) Sok mai fiatal számára még a szex is unalmas" - kongatja a vészharangot egy interjúban."

Nem tudom ezt mire alapozza Zimbardo, de a mai férfiak ezerszer jobban ki akarják elégíteni a nőiket, ha van nekik. 70 évvel ezelőtt a bedugom, kiveszem ment, ma meg kinyalják a csajt, hogy az kétszer elélvez, majd csak utána jön az aktus, nem egy pózban, hanem mindenfélében. Köszönhető ez a pornónak, amiből az előítéletekkel szemben LEHET minőségi szexet tanulni.
70 éve nem voltak opciók, ezért nem voltak nagy vágyak se, nem ömlött a szex a médiából, senki se beszélt róla eszébe se jutott senkinek, hogy lehet más, jobb ha a szex. Ma ezer opció van: mindenhonnan ömlik a szexualitás, kinyílt a világ, lehet vágyakozni másra, mert minden és mindenki látszólag elérhető. Ha unalmassá válik a kefélés, akkor lehet varálni a pózokat, helyszínt, szexi szerepjátékok, segédeszközök, swinger klub, párcsere, többes szex, bevenni egy harmadikat. Ha meg minden kötél szakad, akkor válás vagy nyitott kapcsolat. Ma ezek teljesen legitim opciók, ha valakinek ezek megfelelnek.
Meg az is legitim opció, hogy bele se mennek emberek kapcsolatokba, ahol csak kihasználnák őket, válás esetén meg mindenüket viszi az asszony.

Gyerek nem kell már a nyugati társadalmakban. A munkákat elvégzi az agyelszívással bevonzott magasan képzett munkaerő, az aljamunkát meg elvégzi a millió illegális bevándorló. Az elöregedett népesség alatt meg ágytálat cserél a filippínó ápolónő.

Nahoten 2018.06.21. 11:52:12

Féfiként reklámot nézni?
Folyamatos a féfigyűlült bennük. Itt egy szép gyűjtemény:
www.youtube.com/watch?v=T1GnQ_k7Vok&list=PL9AB8387A4AB3EEC5
Ezek kifejezetten férfigyűlölő reklámok, ahol a féfiakat sutának, butának, tehetelennek ábrázolják. A srác aki készítette ezt a gyűjteményt már nem csinálja, na nem azért, mert nem lenne alapanyag, hanem mert beleunt.
Ehhez képest a társadalmat férfiak alkotják és műödtetik.

Olvastam Zimbardo könyvét, túltolja benne a pornót. Felhívnám a figyelemet, hogy a könvyet nem csak az idős mester írta, hanem a kis Nikita Columbe is, aki eléggé rányomta bélyegét a műben a férfiakhoz való hozzáállásra.