Alfa, Z, Y...generációk: felnőtté válás a digitális korban

Pán Péter, STOP!

Az Y-generáció inkább nem csinál semmit, minthogy bármi olyat tegyen, amit nem szeret

Az ipszilonok 7 fő munkavállalási szempontja

2015. november 16. - panpeterstop

Néhány éven belül a munkaerőpiac domináns csoportját alkotó Y-generáció alapjaiban fogja megváltoztatni a hivatali munkáról alkotott eddigi képet.

Míg a mai 60-as, 70-es korosztály többsége ugyanabból a munkahelyből ment el nyugdíjba, ahol karrierje indult, addig a mai X-generációnak, a Kádár-korszakban felnövekvő nemzedéknek már biztos, hogy 3-4 munkahelyet kell váltania a nyugdíjas évekig. Mi a helyzet a generációs elmélet alapján ipszilonoknak nevezett mai fiatal munkavállalókkal? Nos, egyes kutatások szerint ők azok, akik még ennél is több munkahelyet fognak „elfogyasztani”. Nemcsak ebben különböznek elődeiktől.  

A jelenség hátterében több tényező is állhat, mint például gazdasági válságok, átrendeződések és a villámgyors technológiai változások következtében létrejövő olyan új szakmák, mint közösségi média-szervező, produktivitás-tanácsadó, időmenedzsment-coach, digitális elvonókúrát végző terapeuta, vagy adatbiztonsági tanácsadó. 

young_boss2.jpg

Ha van munkahelyünk, akkor valószínű, hogy már van néhány Y-generációs munkatársunk.  A startup-okban dolgozóknak pedig  szinte borítékolható, hogy maga a főnöke is ipszilon. Egyes becslések szerint  2025-re a munkaerőpiac 75 %-át az Y-generáció alkotja majd. Éppen ezért Lars Zander, a brandépítéssel és tehetségmenedzsmenttel foglalkozó Universum Global vállalat marketing-és kommunikációs vezérigazgatója felhívja a munkáltatók és a HR-szakemberek figyelmét arra, hogy jobban figyeljenek oda erre a generációra. A vállalat az INSEAD Emerging Market Institute-tal közösen több mint 16 000 Y-generációssal végzett kutatásában feltárta, hogy ezeket, hamarosan a munkaerőpiac legnagyobb bázisát képező fiatalokat a legtöbb igazgató félreérti vagy félreismeri. A Forbes magazin legújabb száma a felmérésből kiindulva górcső alá vette azokat a sarkalatos pontokat, amiben az 1980 és 1995 között született fiatalok különböznek elődeiktől:

1. A munka és magánélet egyensúlya elsőbbséget élvez

Sőt, a rugalmasság még a pénznél is nagyobb prioritást kap. Valószínű, hogy mindez az okostelefon-használatnak is köszönhető, mivel a digitális bennszülöttnek számító ipszilonok jóval hajlamosabbak magánéletükben a digitális figyelemelvonásra, mint a korábbi generációk. Az esti órákban munkahelyi emailek megválaszolása korábban még vétek számba ment, de az új nemzedék már lehetőséget szeretne kapni arra, hogy ne mindig irodafülkék kaptárjaiban, hanem akár otthonról is dolgozhasson és ha lehet ne a hajdani kőbe vésett 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig tartó munkarendben. Generációk ide vagy oda, a fizetés továbbra is elsődleges fontosságú mindenkinek, ám a már említett kutatás szerint a válaszadók 73%-a a magánélet és a munka egyensúlyát előbbre valónak tartotta a fizetésemelésnél is, és 82 százalékuk esetén ez még a vállalati hierarchiában betöltött szerepnél is elsőbbséget élvezett. 

2. Egyedül hoznak döntéseket – sokszor a család és a barátok tanácsát sem kérik ki

A megkérdezett fiatalok mindössze 5 százaléka válaszolta, hogy befolyással bír számára barátai választása. Minél fiatalabbak voltak a válaszadók, annál kevésbé számított a cimborák befolyása: az 1996-os években, vagy a körül születtek számára már alig vetett valamit a latba a hozzátartozók véleménye, mint nemzedékük idősebb tagjainál. Csupán 10 százalékuk tartja fontosnak szülei véleményét. A tanulmány szerint ez a viszonyulás a fiatalok leválási folyamatát mutatja, amellyel eltávolodnak az úgynevezett „helikopter szülőkről”. Ezzel a kifejezéssel jelöli a szakirodalom azokat a szülőket, akik túlzottan és folyamatosan a gyermekeik fölött cirkálnak,  mert úgy gondolják, csak így befolyásolhatják és irányíthatják őket döntéseikben, így pályaválasztásukban is.

helicopter-parent.pngKép forrása: http://www.whizzingwords.com/helicopterparents/

3. Inkább nem csinálnak semmit, minthogy bármi olyat tegyenek, amit nem szeretnek

A válaszadók 42 százaléka egyet ért vagy határozottan egyet ért abban, hogy inkább vállalja, hogy munkanélküli legyen, mintsem olyan munkába kezdjen, amit utál. A Chilében, Libanonban és Peruban élő fiatalok ragaszkodtak legmarkánsabban ehhez a véleményhez. Negyven százalékuk egyenesen legnagyobb félelmei közé sorolta azt a helyzetet, amikor olyan munkahelyre szorul be, ahonnan már nincs előmeneteli, kitörési lehetősége.

4. A vezetői szerep kiemelt szerepet kap teendő listájukon

A fiatalok 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a vezetői, menedzseri szerepvállalás rendkívül fontos számára. Legnagyobb részük (35%) szerint ez a juttatás miatt lényeges számára, 31 százalék viszont azt mondta, hogy motivált arra, hogy szeretne befolyást gyakorolni és ugyanennyien pedig vezetőként látja az esélyt arra, hogy stratégiai szerepet tölthessen be egy vállalat vagy szervezet működésében.

startup-593341_1280.jpg

5. Az előbbre jutásban a fejlődést többre tartják az előléptetésnél 

A válaszadók durván negyede állította, hogy szeretne gyorsan és folyamatosan előlépni, de ettől nagyobb részük – 45 % - a folyamatos tanulást és az új készségek elsajátításának lehetőségét tartja fontosabbnak.

6. Visszajelzést várnak a feletteseiktől

Attól függően, hogy a világ melyik részein élnek a fiatalok más dolgokat szeretnének a vezetőiktől - de egy dologban megegyeznek: munkaadóiktól visszajelzést várnak. A kutatás szerint a felelősségteremtést (empowerment) Észak-Amerikában, Nyugat-Európában  és Afrikában nagyra tartják, míg Közép-, és Kelet-Európában a szakértelem és a korrektség a kulcs. A latin-amerikaiak olyan példaképekké szeretnének válni, akik képesek tanácsadásra, a közel-keletieknél pedig az a mérvadó, hogy olyan vezetők legyenek, akik az összes felmerülő kérdést képesek megválaszolni. A női és a férfi megkérdezettek szerint is elengedhetetlen, hogy a vezetők egyben példaképek is legyenek. Az ipszilonok 25 százaléka heti szinten vár visszajelzést főnökétől, az észak-amerikaiak közül még ennél is többen (31%).

young_boss_1.jpg

7. Értékelik a  barátságos és változatos légkört

A válaszadók döntő többsége (64%) szerint a munkatársak közötti baráti légkör biztos jele annak, hogy egy  munkaadó képes megfelelő munkahelyi kultúrát megteremteni. 85 százalékuk a változatosságon a kulturális változatosságot érti, és 8 százalékuk a nemi diszkriminációt is idesorolja. “Azok az alkalmazottak, akik proaktívak és szeretnék megérteni ezt a nemzedéket is, a jövőben élen járnak a jövő generációinak megértésében és bevonzásában" – mondja Zander.

Legalizált egérutak és hátulütőik

Kérdés az is, hogy egyáltalán mikor lépnek be a munkaerőpiacra ezek a fiatalok? A high-tech és a közösségi média világában otthonosan mozgó ipszilonok közül többen ugyanis félnek belevágni a nagybetűs életbe. Jellemző rájuk egyfajta szorongás, amelyet egyes szakemberek kapunyitási pániknak neveznek. A life long learning, vagyis az egész életen át tanulás ideája egyre szélesebb körben terjed az Y-oknál. Dr. Tari Annamária, a korosztály nagy ismerője Y-generáció című könyvében legalizált egérútként ismerteti a tanulás köntösébe bújtatott halogatási folyamatot. Az újabb és újabb diplomák hajhászása gyakran ahhoz vezet, hogy 25-30 évesen még a szülőkkel élnek. Ennek a tendenciának két jól megfigyelhető eredménye van a munkapiacon: a túlképzettség és az alulfizetettség. Soha nem volt még annyi fiatal a felsőoktatásban, mint az utóbbi években, még a divatos szakokon végzett hallgatók egy része sem tud elhelyezkedni,  sokak szerint azért, mert nincs szükség ennyi értelmiségire. Mindez ahhoz is vezethet, hogy több friss diplomás gyakran olyan kétkezi munkát is kénytelen elvállalni, amihez  nem kell diploma. Karriertanácsadók szerint szerencsére vannak olyan szakmák is, amik kelendőek, mégis hiányszakmák, mint az ipari alpinista, kamionsofőr, logisztikai szakember, de az építőiparban és a vendéglátásban is el lehet helyezkedni - Nyugat-Európában pedig kis túlzással de tárt karokkal fogadják ezekkel a képzettséggel rendelkezőket. Néhány fehérgalléros, diplomát nem igénylő szakma - TB-ügyintéző vagy könyvelő - is folyamatosan várja a fiatal jelentkezőket.

Az önéletrajzi skalpokat lelkesen gyűjtögető ipszilonok nagy része vezetői pozícióra vágyik, méghozzá olyan multinacionális cégeknél, mint az Audi, Bosch, Mercedes vagy éppen a Microsoft, viszont az ehhez szükséges diplomák, papírok megszerzése közben észre kell vennie: már itt is új szelek fújnak. Lawrence Ellison, az Oracle cég vezetője - aki  nem rendelkezik diplomával - híres vagy inkább elhíresült, amerikai egyetemistáknak tartott vendégbeszédében kijelentette, hogy a diplomások elsősorban beosztotti pozícióra lesznek alkalmasak. Szerinte vezetői, vállalkozói készségek elsajátítására az egyetemeken, főiskolákon nem kerül sor. 

 

Tetszett a bejegyzés? A Pánpéterstop Facebook-oldalon is csatlakozhatsz!

A bejegyzés trackback címe:

http://panpeterstop.blog.hu/api/trackback/id/tr548084060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pan Modry 2015.11.17. 21:12:49

Teljesen logikus hozzaallas ami a legtobb pontot illeti.
Szar melot, inkorrekt fonoknek, fos fizetesert nem erdemes csinalni.